English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/04967/2021
Első irat érkezett: 12/20/2021
.
Az ügy tárgya: A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésének "a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül" szövegrésze elleni alkotmányjogi panasz (öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/21/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 18. § (3) bekezdésének "a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül" szövegrésze, illetve a Győri Törvényszék 6.K.700.200/2021/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Törvény szerint a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy részére a nyugdíjkorhatár betöltésekor a korábbi ellátása teljes összegét öregségi nyugdíjként kell folyósítani. A nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.
Az indítványozó korhatár előtti ellátásra volt jogosult, melynek szünetelését kérte arra tekintettel, hogy határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban kezdett dolgozni. A határozott idejű jogviszony időtartama alatt betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, majd a jogviszony megszűnését követően kérte az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását. A hatóság - megismételt eljárásban- a kérelmet elutasította. A határozat ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálat iránti keresetet terjesztett elő. A törvényszék az indítványozó keresetét elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés ésszerű indok nélkül, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon vonja el teljes egészében a szolgálati idővel megszerzett nyugdíjvárományát, úgy, hogy kizárólag azokat a nyugdíjasokat fenyegeti a megszerzett váromány elvonásával, akik legalább 365 nap szolgálati időt szereztek. Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, és a törvény előtti egyenlőség követelményét, valamint a szociális biztonsághoz és időskori megélhetéshez fűződő joga sérelmét okozza. Ugyanezen alapjogai sérelméhez vezetnek a támadott jogszabály alkalmazásával hozott bírói döntések..
.
Támadott jogi aktus:
    a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésének "a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül" szövegrésze
    Győri Törvényszék 6.K.700.200/2021/8. számú ítélete
    Kúria Kfv.VII.45.035/2021/2. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XIX. cikk (1) bekezdés
XIX. cikk (4) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_4967_0_2021_inditvany.anonim.pdfIV_4967_0_2021_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3353/2022. (VII. 25.) AB végzés
    .
    Az ABH 2022 tárgymutatója: szociális biztonsághoz való jog; államcél; nyugdíjjogosultság
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/05/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.06.28 9:30:00 2. öttagú tanács
    2022.07.05 11:00:00 2. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3353_2022 AB végzés.pdf3353_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésének „a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül” szövegrésze, valamint a Kúria Kfv.Vll.45.035/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó – jogi képviselője (dr. Schiffer András ügyvéd; Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda) útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 18. § (3) bekezdésének „a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
      [2] A Khtv. adott rendelkezése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy részére a nyugdíjkorhatár betöltésekor a korábbi ellátása teljes összegét öregségi nyugdíjként kell folyósítani. A nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

      [3] 1.1. Az alapul szolgáló ügy előzménye, hogy az indítványozó 1999. május 1. napjától művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesült, amely ellátást 2012. január 1. napjától korhatár előtti ellátásként folyósítottak. Az indítványozó ezen ellátás folyósításának szüneteltetését kérte 2013-ban, mivel közalkalmazottként dolgozott tovább az ellátás további igénybevétele helyett. Az indítványozó 2018. augusztus 24. napján érkeztetett igénybejelentésében kérte az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésére hivatkozással.
      [4] Az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2018. október 3. napján Gy-02/L510/2980-12/2018. iktatási számon kelt határozattal az indítványozó kérelmét a Khtv. 18. § (3) bekezdése alapján elutasította. Arra hivatkozott, hogy az indítványozó öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon túl kérte. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala 2019. február 26-án kelt BP/L556/2183-6/2018 iktatási számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú határozatot – azonos indokolással – helybenhagyta.
      [5] Az indítványozó ezután keresetet terjesztett elő a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, mely a 2019. július 16. napján 6.K.27.363/2019/6. számon meghozott ítéletével – szintén az alkotmányjogi panasszal támadott jogszabályra hivatkozva – a keresetet elutasította.
      [6] Az indítványozó ezt követően a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek befogadását a Kúria 2019. október 28-án kelt Kfv.X.38.208/2019/2. szám alatt hozott végzésével megtagadta. Majd ezután alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, melyet az Alkotmánybíróság 3478/2020. (XII. 22.) AB végzésével visszautasított.

      [7] 1.2. Az indítványozó 2020. március 20. napján öregségi nyugdíj megállapítása iránt újabb kérelmet terjesztett elő. Az alperes a 2020. március 30. napján kelt, GY/L510/689-4/2020. számú végzésével a felperes öregségi nyugdíj megállapítása iránti újabb kérelmét visszautasította. A végzés indokolása szerint az indítványozó már 2018. augusztus 24. napján kérte az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, melyet a hatóság a GY-02/L510/2980-12/2018. számú határozatával elutasított.
      [8] Az indítványozó a közigazgatási határozattal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő. Az ennek nyomán eljáró Győri Törvényszék a 2020. szeptember 21. napján kelt, 6.K.700.900/2020/8. számú ítéletével az alperes 2020. március 30. napján kelt, GY/L510/689-4/2020. számú végzését megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
      [9] A megismételt eljárásban az alperes a 2020. december 11. napján kelt, GY/L510/689-6/2020. számú végzésével az indítványozó öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmét visszautasította. A végzéssel szemben az indítványozó ismételten keresetet terjesztett elő.
      [10] A Győri Törvényszék 2021. június 9. napján kelt 6.K.700.200/2021/8. számú ítéletével az indítványozó keresetét, amelyben a végzés megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 81. § (1) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 80. § (1) bekezdése és a Khtv. 18. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva elutasította. A bíróság a Khtv. 18. § (3) bekezdése értelmezése és az indítványozó által az Abtv. 25. §-a alapján a Khtv. 18. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására, megsemmisítésére és a rendelkezés alkalmazásának kizárására irányuló kérelem teljesítésének mellőzése indokaként utalt a Kúria Kfv.X.38.136/2019/5. számú eseti döntésére, valamint az Alkotmánybíróságnak az indítványozó korábbi alkotmányjogi panaszát visszautasító 3478/2020. (XII. 22.) AB végzésében foglaltakra.
      [11] Az indítványozó a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben az ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, egyebek mellett a Khtv. 18. § (3) bekezdése Alaptörvény 28. cikkébe ütköző értelmezésére hivatkozva. Állította, hogy a bíróság iratellenesen, a tartalom szerinti elbírálás követelményébe ütközően, elmulasztva a kérelem benyújtása körülményeinek feltárását és annak értékelését, hogy a kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, állapította meg, hogy az indítványozó a második kérelem benyújtásával a Tny. 80. § szerinti igényt nem érvényesített. Sérelmezte, hogy a bíróság – a Kúria Kfv.X.38.136/2019/5. számú ítélete alapján, az Alaptörvény 28. cikkébe ütközően – eltért a Khtv. 18. §-ához fűzött miniszteri indokolástól. Az indítványozó nyilatkozott továbbá az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezésére irányuló indítványa fenntartásáról is. A Kúria ugyanakkor Kfv.VII.45.035/2021/2. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 118. § (2) bekezdése alkalmazásával megtagadta.
      [12] Ezt követően, 2021. december 15-én előterjesztett alkotmányjogi panaszában az indítványozó azt állította, hogy a Khtv. alapügyben alkalmazott 18. § (3) bekezdése észszerű indok nélkül, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe és XIII. cikk (1) bekezdésébe ütköző módon vonja el a szolgálati idővel megszerzett nyugdíjvárományát, amire az alkotmányos tulajdonvédelem kiterjed. Állította továbbá, hogy a Khtv. 18. § (3) bekezdése az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütköző módon hátrányosan különbözteti meg más, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személyekhez képest. Sérelmezte, hogy a támadott rendelkezés a homogén csoporton belül kizárólag azokat fenyegeti a nyugdíjvárományuk elvonásával, akik a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szereztek, és a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon túl kérik az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását. Állítása szerint az utóbbi jogvesztő feltétel nem vonatkozik sem azokra a nyugdíjasokra, akik nem részesültek korhatár előtti nyugellátásban, sem azokra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően szereznek további szolgálati időt. Az indítványozó szerint továbbá a Khtv. 18. § (3) bekezdése az Alaptörvény XIX. cikk (1) és (4) bekezdését is sérti. Érvelése szerint az Alaptörvény XIX. cikke „azt fogalmazza meg, hogy Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson úgy, hogy az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával segíti elő”, így „ennek a vállalásnak lényegi eleme a járulékfizetéssel megszerzett szolgálati időből fakadó szolgálati idő védelme”. Az indítványozó szerint az államcél megvalósítására kialakított rendszer lényege, hogy az „állampolgárok a járulékfizetéssel töltött szolgálati idejüket – életkoruktól függetlenül – abban a reményben növelhetik, hogy ezzel időskori megélhetésüket biztosító nyugdíjvárományukat növelik”. A Khtv. 18. § (3) bekezdése azonban a hat hónapos jogvesztő határidővel az Alaptörvény XIX. cikkben megfogalmazott rendszer lényegét érintő korlátozást tartalmaz, aminek nincs alkotmányosan elfogadható, más alkotmányos jog vagy cél megvalósítása érdekében álló arányos indoka.
      [13] Az indítványozó kérte végül, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. § (2) bekezdése alapján a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálja. Állítása szerint: „Az Abtv. 28. § attól sem zárja el az Alkotmánybíróságot, hogy részben a támadott jogszabály, részben viszont a bírói döntés Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg.”

      [14] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

      [15] 2.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a kúriai végzéssel zárult ügyben felperes volt, a támadott jogszabály alkalmazása folytán számára hátrányos döntés született, s a perben a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. A magánszemély kérelmező ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
      [16] Az indítványozó – jogi képviselője útján – 2021. október 25-én vette át a Kúria végzését. Az alkotmányjogi panaszt 2021. december 15-én, az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben postai úton terjesztette elő.

      [17] 2.2. Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont].
      [18] Az indítvány e követelménynek az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése vonatkozásában nem tesz eleget. Nem tartalmazott ugyanis indokolást arra vonatkozóan, hogy az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének sérelmét milyen konkrét alapvető jogát érintő hátrányos megkülönböztetése miatt kéri megállapítani, s az alapvető jogát érintő különbségtételt az alkotmányjogi panaszban támadott rendelkezés milyen módon valósította meg. A szövegszerű beidézésen túlmenően az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése tekintetében sem tartalmaz a beadvány a kérelem alátámasztásául szolgáló indokolást.
      [19] Az indítványozó az Abtv. 28. § (2) bekezdésére hivatkozva kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az indítványozó ügyében hozott bírói döntéseket is vizsgálja, állapítsa meg azok alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azonban nem fejtette ki, hogy a megjelölt bírói döntéseket miért tartja alaptörvény-ellenesnek.
      [20] Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az indítványban kifejezetten meg kellett volna jelölni, hogy a kifogásolt rendelkezés, illetve bírói döntés az Alaptörvény megjelölt rendelkezését miért sérti {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]; 3248/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [9]}.

      [21] 2.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [22] Az Alkotmánybíróság már rámutatott arra, hogy: „az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz. Ebből következően a társadalombiztosítási jogviszonyokkal összefüggő szolgáltatások esetében is a tulajdonként megszerzett (és így az alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló) vagyoni jogi igényeket az Alaptörvény XIII. cikke védi. Azonban csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd {29/2017. (X. 31.) AB határozat, Indokolás [57]–[58]}” {3478/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}. A Khtv. 18. § (3) bekezdése az öregségi nyugdíj összegének ismételt, magasabb összegben történő megállapítását erre irányuló kérelem alapján teszi lehetővé, s e kérelem előterjesztésére jogvesztő határidőt állapít meg. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése tekintetében az indítványozó sem állította, hogy a Khtv. 18. § (3) bekezdése már megszerzett, ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultságát vonja el. Tulajdonként megszerzett, ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultságnak, s ezáltal az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a Khtv. 18. § (3) bekezdésében foglalt, a kérelem előterjesztésére jogvesztő határidőt megállapító szövegrésze általi korlátozása így az indítvány kapcsán alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként nem merül fel.
      [23] Az Alaptörvény XIX. cikk (1) és (4) tekintetében pedig az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „az Alaptörvény XIX. cikke jellemzően államcélokról, és nem alapvető jogokról szól, azonban az Alaptörvénynek ez a cikke alaptörvényi hátteret ad a felsorolt élethelyzetekre vonatkozó jogszabályoknak. A törvényi feltételek részletei vagy a jogosultság feltételei, mint konkrét részletszabályok viszont nem az Alaptörvényből következnek, az alaptörvényi háttér csak azt jelenti, hogy az elvont jogosultság magából az Alaptörvényből ered {28/2015. (IX. 24.) AB határozat, Indokolás [34]; 2/2018. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [12]–[13]; összefoglalóan: 3222/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [53]}” {3478/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [24]}. Miután az Alaptörvény XIX. cikk (1) és (4) bekezdése államcélokat, s nem alapvető jogokat tartalmaz, önmagukban ezeknek az Alaptörvényben szereplő elvont jogosultságoknak a törvényi részleteit, így a Khtv. 18. § (3) bekezdése támadott szövegrészét érintően alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az indítvány alapján nem merül fel.
      [24] A fentieket figyelembe véve az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján nem állapítható meg, hogy a Khtv. 18. § (3) bekezdése támadott szövegrészét illetően az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak.

      [25] 3. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz részben nem felelt meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) és e) pontjában foglaltaknak, részben nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Schanda Balázs s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleménye

          [26] Nem értek egyet a többségi döntéssel: álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak az indítványt be kellett volna fogadnia, és érdemben el kellett volna bírálnia.
          [27] Az ügyben az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz beadványában a kifogásolt Khtv. 18. § (3) bekezdésének „a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül” szövegrésze alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak sérelmére tekintettel is állította, melyet a többségi döntés a kérelem határozottságának a hiányára tekintettel utasított vissza a végzés indokolásának 2.2. pontjában (Indokolás [17] és köv.). Eszerint az indítvány nem tartalmazott arra vonatkozóan indokolást, hogy az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének sérelmét milyen konkrét alapvető jogát érintő hátrányos megkülönböztetése miatt kéri megállapítani, s az alapvető jogát érintő különbségtételt az alkotmányjogi panaszban támadott rendelkezés milyen módon valósította meg. A szövegszerű beidézésen túlmenően az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése tekintetében sem tartalmaz a beadvány a kérelem alátámasztásául szolgáló indokolást.
          [28] Ezzel szemben álláspontom szerint az Alkotmánybíróság végzése – az indítvánnyal egyezően – tényállási részében az alkotmányjogi probléma megjelölésén túl tartalmazza azt is, hogy az indítványozó kit tekint homogén csoportnak, és miben látja a hátrányos megkülönböztetését.
          [29] A konkrét ügyben annak érdemi elbírálása az indítvány tartalma szerinti esetleges téves megjelölése esetében azért is lehetséges lett volna, mivel az Alkotmánybíróság előtt az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdéseinek nem megfelelő megjelölése ellenére került már sor az indítvány befogadására és érdemi elbírálására. {Erre nézve lásd: a 3535/2021. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [43]–[47]}.
          [30] Mivel álláspontom szerint az alkotmányjogi panasz bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét vetette fel, ezért annak az Alaptörvény XV. cikk esetleges sérelme okán – mind az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) és e) pontjai, mind az Abtv. 29. §-a alapján – a befogadását és az érdemi elbírálását tartottam volna elfogadhatónak.

          Budapest, 2022. július 5.
          Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
            .
            English:
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            12/20/2021
            Subject of the case:
            .
            Constitutional complaint against the text “within six months after reaching the age limit of old-age retirement” in section 18 (3) of the Act CLXVII of 2011 on the Termination of Early Retirement Pensions, Early Retirement Care and Service Allowance (repeated determination of the amount of old age pension)
            Number of the Decision:
            .
            3353/2022. (VII. 25.)
            Date of the decision:
            .
            07/05/2022
            .
            .