Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján – a Kúria 2/2021. számú polgári jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Kérte továbbá, hogy az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Kúria Gfv.VI.30.464/2020/6. számú ítéletét.
Az indítványozó pénzintézet refinanszírozási jogviszonyban állt egy lakossági hitelezési tevékenységet folytató zrt-vel, melynek keretében az indítványozó biztosította a forrást a zrt. hitelezési tevékenységéhez. A kölcsönösszegek biztosítékaként a zrt. a javára harmadik személyek által alapított önálló zálogjogot átruházta az indítványozóra. E konstrukció keretében a perbeli alperesek (adósok) és a zrt deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződést és annak biztosítékaként ingatlant terhelő, önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek. A hitelező zrt. és az indítványozó ezen zálogjogot átruházó szerződést kötöttek, melyben a hitelező zrt hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön az indítványozó javára a bejegyzett önálló zálogjog.
Az indítványozó keresetet terjesztet elő, melyben annak tűrésére kérte kötelezni az alperes magánszemélyeket, hogy 89.916 CHF és járulékai erejéig az ingatlanból kielégítést kereshessen. Arra hivatkozott, hogy az önálló zálogjogot alapító szerződés annak felmondásán túl további követelményt nem tartalmaz a kielégítési jog gyakorlásának feltételeként. Nézete szerint az önálló zálogjogot alapító szerződést szabályszerűen felmondta, ahhoz csupán a felmondás írásba foglalására volt szükséges, ami megtörtént, és azt az alperes átvette. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége az azt biztosító zálogjogi szerződés érvénytelenségét is maga után vonja.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria ítéletével - a 2/2021. számú PJE határozat alapján - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a jogerős ítéletet követően meghozott 2/2021. számú polgári jogegységi határozatában ugyanis úgy rendelkezett hogy a biztosítéki céllal lapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.
Az Indítványozó kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban alkalmazott 2/2021. PJE határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a rPtk. 269. § (3) bekezdésének tartalmát az alkotmányos értelmezési tartomány keretein kívül állapította meg. Nézete szerint a PJE olyan kötelezettséget ír elő az önálló zálogjogot megszerzővel szemben (ti. alapjogviszony részletes ismerete), melyet a banktitokra vonatkozó jogi szabályozás tilt. A 2/2021. PJE határozat sérti a tulajdonhoz való jogát is, mert annak alapján az indítványozó az ingatlanra bejegyzett önálló zálogjogát nem tudja érvényesíteni.
Az Indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XIII. cikk (1) bekezdés szerinti tulajdonhoz való jogát, mert a Kúria alkalmazta a - nézete szerint alaptörvény-ellenes - 2/2021. PJE határozatot..
. |