Hungarian
Ügyszám:
.
1094/H/1996
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 1094/H/1996. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1997/851
.
A döntés kelte: Budapest, 04/21/1997
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    Az   Alkotmánybíróság   helyi   népszavazás   elrendelésének
    jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági
    panasz alapján meghozta a következő

                           határozatot :

    Az   Alkotmánybíróság   Zebegény   Község   Önkormányzatának
    Képviselő-testülete által  helyi népszavazás  elrendelésének
    elutasítása tárgyában  hozott 82/1996.  számú kt.  határozat
    ellen benyújtott alkotmányossági panaszt elutasítja.
                               Indokolás

                                   I.

      A   Zebegényi    Birtokosok   Egylete    helyi   népszavazás
      kezdeményezésére aláírásgyűjtést  szervezett.  A  gyűjtőivek
      aláírói a  következő kérdés  helyi népszavazásra  bocsátását
      kezdeményezték :  "Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat
      az előző rendszer évei alatt a zebegényi családoktól elvett,
      jelenleg az  önkormányzat tulajdonában  lévő 49 ha termőföld
      területből  23  ha  termőföldet  kárpótlási  jegy  ellenében
      visszaadjon  a   kárpótlásra  jogosult   zebegényi  családok
      részére ?"

      A községi  önkormányzat jegyzője  az aláírást  gyűjtő íveket
      1996.  június   21-én  hitelesítette.  Az  aláírt  íveket  a
      kezdeményezők 1996.  július 17-én  nyújtották be.  Az íveken
      szereplő 242  aláírás közül a Helyi Választási Bizottság 235
      választópolgár aláírását  találta hitelesnek.  A  képviselő-
      testület   által    a   helyi    népszavazásról   és    népi
      kezdeményezésről   alkotott   12/1993.   ( XI. 26. )   számú
      önkormányzati  rendelet   a  népszavazás   kezdeményezéséhez
      szükséges aláírások  számát a  község választópolgárainak 15
      %-ában ( 122  választópolgár ) határozta meg. A népszavazást
      kezdeményező  választópolgárok   száma  így   meghaladja  az
      önkormányzat  rendeletében   megkívántat.  Zebegény   Község
      Képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jén tűzte napirendre a
      népszavazás elrendelésének  kérdését.  A  képviselő-testület
      82/1996.  számú   kt.  határozatában   a  helyi  népszavazás
      elrendelését  megtagadta.   Határozatát  a   következőképpen
      indokolta  :

      "A képviselő-testület  csak olyan  közügy önálló  megoldását
      vállalhatja,  amelyet   jogszabály  nem   utal   más   szerv
      hatáskörébe,  vagy   nem  szabályoz.   Az  állam   által  az
      állampolgárok  tulajdonában   igazságtalanul  okozott  károk
      részleges  kárpótlásáról   az   1991.   évi   XXV.   törvény
      rendelkezett és a kárpótlási hivatalok hatáskörébe utalta. A
      hatályos rendelkezés  nem jogosítja, illetve jogosította fel
      az önkormányzatot olyan döntés meghozatalára, mely szerint a
      tulajdonába került  ingatlanokat az eredeti tulajdonosoknak,
      illetve    örököseiknek    visszaadja.    Az    önkormányzat
      tulajdonával önállóan,  de "csak a törvények keretei között"
      rendelkezik, ezért  a sérelmet még népszavazás útján sem áll
      módjában  orvosolni.   "  A   határozat  ellen  a  Zebegényi
      Birtokosok Egylete  nyújtott be  alkotmányossági panaszt.  A
      panaszosok   álláspontja    szerint   a   képviselő-testület
      határozata jogszabálysértő,  sérti a helyi önkormányzatokról
      szóló 1990.  évi LXV. törvény ( a továbbiakban :  Ötv. ) 47.
      § (2)  bekezdésében foglalt  rendelkezést,  mely  szerint  a
      képviselő-testület köteles  kitűzni a helyi népszavazást, ha
      azt  az   önkormányzat  rendeletében   meghatározott   számú
      választópolgár kezdeményezte.  A népszavazási  kezdeményezés
      jogszerű volt,  mert olyan  kérdés népszavazásra  bocsátását
      kezdeményezték, amelyben  - mivel  az Ötv.  nem zárja  ki  a
      népszavazás kiírását  - helyi  népszavazásnak helye van. Így
      az  Ötv.   rendelkezései  alapján   a  képviselő-testületnek
      kötelessége lett volna az aláírás gyűjtő íven megfogalmazott
      kérdésben elrendelni a népszavazást. Ezért indítványozók azt
      kérik az  Alkotmánybíróságtól, hogy  a jogsértő  határozatot
      semmisítse meg  és kötelezze  a képviselő-testületet  új,  a
      jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára.

                                  II.

      Az Alkotmánybíróság  megállapította, hogy az alkotmányossági
      panasz  megalapozatlan.   A  képviselő-testület   jogszerűen
      utasította el  a választópolgárok által kezdeményezett helyi
      népszavazás elrendelését.

      Az Ötv.  47.  §  (2)  bekezdése  úgy  rendelkezik,  hogy  "a
      képviselő-testület köteles  kitűzni a helyi népszavazást, ha
      azt  az   önkormányzati  rendeletében   meghatározott  számú
      választópolgár  kezdeményezte.   "  Az  indítványozók  által
      vitatott  ügyben   -  mivel   az  önkormányzat  rendeletében
      megkívántat meghaladó  számú választópolgár  kezdeményezte a
      népszavazást -  a  helyi  népszavazás  elrendelésének  ez  a
      feltétele teljesült.

      Az Ötv.  47. §  (2) bekezdésében foglalt előírás azonban nem
      jelenti  azt,   hogy  a  képviselő-testület  minden  további
      feltétel vizsgálata  nélkül köteles  kitűzni a népszavazást,
      ha azt  az  önkormányzati  rendeletben  meghatározott  számú
      választópolgár   kezdeményezte.   A   képviselő-testület   a
      választópolgárok  kezdeményezése   esetén  is   csak   akkor
      rendelheti el a választópolgárok által megfogalmazott kérdés
      népszavazásra bocsátását,  ha abban  törvényesen  helye  van
      népszavazásnak.

      Arról, hogy  mely kérdésekben  van helye  helyi  népszavazás
      elrendelésének az  Ötv. 46.  §-a rendelkezik.  Az Ötv. 46. §
      (3) bekezdése szerint helyi népszavazás a képviselő-testület
      hatáskörébe tartozó  ügyben, valamint önkormányzati rendelet
      megerősítésére rendelhető  el. A  46. §  (4) bekezdése pedig
      azokat  a  képviselő-testület  hatáskörébe  tartozó  ügyeket
      határozza meg,  amelyekben helyi  népszavazás elrendelésének
      nincs helye. Ezek a következők  :

      a) a költségvetésről való döntés,

      b) a  helyi  adónemeket,  illetőleg  mértéküket  megállapító
      rendelet,

      c)  a  képviselő-testület  hatáskörébe  tartozó  szervezeti,
      működési,   személyi    kérdések,    a    képviselő-testület
      feloszlásának a kimondása.

      Az Ötv.  e rendelkezéseit  figyelembe véve  az  önkormányzat
      rendeletében     meghatározott      számú     választópolgár
      kezdeményezése esetén  is csak  olyan ügyben  rendelhető  el
      helyi népszavazás,  amelyben a  döntés a  képviselő-testület
      hatáskörébe tartozik,  és amelynek  népszavazásra bocsátását
      az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki.

      Az érvényes  és eredményes  népszavazáson hozott  döntés  az
      Ötv. 48. §-a alapján kötelező a képviselő-testületre és a 2.
      § (2) bekezdése szerint önkormányzati döntésnek minősül. Így
      a  népszavazáson   hozott  döntéssel   szemben  is  alapvető
      követelmény, hogy  törvényesnek kell lennie. Ebből, pedig az
      következik,  hogy  csak  olyan  kérdésben  van  helye  helyi
      népszavazás kitűzésének,  amelyben az érvényes és eredményes
      népszavazáson törvényes önkormányzati döntés hozható.

      Mindezekre tekintettel  az Alkotmánybíróság  eljárása  során
      azt vizsgálta,  hogy  a  választópolgárok  kezdeményezése  a
      képviselő-testület  hatáskörébe  tartozó  ügyben,  törvényes
      népszavazási döntés meghozatalára irányult-e.

      Eljárása során  az Alkotmánybíróság  megkeresést intézett az
      önkormányzat jegyzőjéhez,  amelyben  tájékoztatást  kért  az
      indítványozók által  vitatott képviselő-testületi  határozat
      meghozatalának  körülményeiről,   indokairól.  Válaszában  a
      jegyző előadta,  hogy a községben a termelőszövetkezet által
      kijelölt  kárpótlási   földalap  nem   nyújt   fedezetet   a
      kárpótlásra    jogosultak     föld    szerzésre     irányuló
      kielégítésére.  A   Zebegényi  Birtokosok  Egylete  a  helyi
      népszavazással azt  kívánja  elérni,  hogy  az  önkormányzat
      azokból az önkormányzati tulajdonban álló földekből elégítse
      ki   a   kárpótlásra   jogosultak   igényét,   amelyeket   a
      termelőszövetkezet az  1965-70  közötti  időszakban  -  mint
      nagyüzemi művelésre  alkalmatlan  területeket  -  átadott  a
      Magyar  Állam   tulajdonába,  és   amelyek  mivel  a  tanács
      kezelésében voltak,  az önkormányzatok  megalakulása után az
      Ötv. 107.  §-a, valamint  az egyes  állami tulajdonban  lévő
      vagyontárgyak  önkormányzatok   tulajdonába  adásáról  szóló
      1991. évi  XXXIII. törvény  alapján önkormányzati tulajdonba
      kerültek.

      Az  aláírás   gyűjtő  íveken   megfogalmazott  népszavazásra
      bocsátandó  kérdésből,   valamint  a   jegyző  által   adott
      tájékoztatásból következően  a választópolgárok népszavazási
      kezdeményezése      olyan       kárpótlásra       jogosultak
      termőföldtulajdon    megszerzésére     irányuló    igényének
      önkormányzati   tulajdonú   földekből   való   kielégítésére
      irányul, akik  igényének kielégítésére  a szövetkezet  által
      kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.

      A kárpótlási  jegy termőföldtulajdon  megszerzésére  történő
      felhasználásának szabályait,  az ilyen  igények kielégítését
      szolgáló kárpótlási  földalap kijelölésére  és a föltulajdon
      megszerzésének   módjára    vonatkozó   rendelkezéseket    a
      tulajdonviszonyok rendezése  érdekében  az  állam  által  az
      állampolgárok   tulajdonában    okozott   károk    részleges
      kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 15. -28. §-ai, az
      e törvény  végrehajtására kiadott 104/1991. (VIII. 3.) Korm.
      rendelet  23.   -52.  §-ai,   valamint  a   kárpótlási  jegy
      termőföldtulajdon  megszerzésére   történő  felhasználásának
      egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény állapítja meg.
      E jogszabályok  alapján a  helyi önkormányzatok tulajdonában
      álló  földek   nem  tartoznak   a   kárpótlásra   jogosultak
      termőföldtulajdon    megszerzésére     irányuló    igényének
      kielégítését szolgáló  földek  körébe.  Az  1991.  évi  XXV.
      törvény  az  önkormányzati  tulajdonban  álló  földekre  nem
      biztosít vételi  jogot a kárpótlásra jogosultaknak. Az 1992.
      évi IL.  törvény 9.  §-ának (2)  bekezdése úgy  rendelkezik,
      hogy  "  az  állam  az  állami  tulajdonban  lévő  földekből
      kínálatot    biztosít     azon    kárpótlásra     jogosultak
      termőföldtulajdon    megszerzésére     irányuló    igényének
      kielégítésére, akik igényüket az 1. § szerint jelentették be
      és  igényük   kielégítésére  a  szövetkezet  által  kijelölt
      földalap nem nyújt fedezetet. "

      Az Ötv.  1. §  (4) bekezdése  alapján a helyi önkormányzat a
      választott helyi  képviselő-testület  által,  vagy  a  helyi
      népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi
      közügy önálló  megoldását, amelyet  jogszabály nem  utal más
      szerv hatáskörébe.

      E rendelkezések  alapján megállapítható,  hogy a kárpótlásra
      jogosultak  termőföld   megszerzésére   irányuló   igényének
      kielégítése állami és nem önkormányzati feladat. Nem minősül
      olyan  helyi   közügynek,  amelynek   megoldását   a   helyi
      önkormányzat   akár   a   képviselő-testület,   akár   helyi
      népszavazás döntésével vállalhatná.

      Az Alkotmány  44/A. § (1) bekezdés b ) pontja, valamint Ötv.
      80. §  (1) bekezdése alapján a képviselő-testület gyakorolja
      az  önkormányzati   tulajdon  tekintetében   a   tulajdonost
      megillető  jogokat.   Az  önkormányzat   -  ha   törvény   a
      tulajdonosi  jogok   gyakorlásában  nem   korlátozza   -   a
      tulajdonával   szabadon    rendelkezik.   Az   önkormányzati
      tulajdonnal való  rendelkezés szabadsága  elé többek  között
      korlátot állít  az Ötv.  78. §-a.  Az  Ötv.  e  rendelkezése
      kimondja, hogy  az önkormányzat  vagyona a tulajdonából és a
      helyi önkormányzatot  megillető vagyoni értékű jogokból áll,
      amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az
      önkormányzati tulajdon tehát célhoz kötött tulajdon abban az
      értelemben,   hogy   az   önkormányzati   célok,   a   helyi
      közfeladatok  ellátását  szolgálja.  Helyi  népszavazás  sem
      kötelezheti   a    képviselő-testületet   arra,    hogy   az
      önkormányzati tulajdonban  álló  vagyont  -  a  közfeladatok
      ellátása szempontjából  hátrányos feltételek mellett - olyan
      egyéni igények  kielégítése érdekében  értékesítse,  amelyek
      kielégítése törvény  alapján az állami szervek feladatkörébe
      tartozik.

      Megállapítható  tehát,   hogy   a   választópolgárok   olyan
      kérdésben kezdeményeztek  helyi népszavazást,  amely törvény
      alapján  nem   minősül  a  helyi  önkormányzat  feladat-  és
      hatáskörébe  tartozó   ügynek,  és  amelyben  az  eredményes
      népszavazás törvénysértő önkormányzati döntést eredményezne.

      Mindezek alapján  az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a
      Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a
      helyi  népszavazás   elrendelésének  elutasításáról   hozott
      82/1996.  számú  kt.  határozat  nem  törvénysértő,  mert  a
      választópolgárok népszavazási  kezdeményezése  olyan  kérdés
      helyi népszavazásra  bocsátására  irányult,  amelyben  helyi
      népszavazás elrendelésének  nincs helye.   Így  a képviselő-
      testület  nem   követett  el   jogszabálysértést,  amikor  a
      választópolgárok    által     kezdeményezett     népszavazás
      elrendelését    elutasította.     Erre    tekintettel     az
      Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt elutasította.
                               Dr. Ádám Antal
                               alkotmánybíró

                              Dr. Holló András
                            előadó alkotmánybíró

                              Dr. Kilényi Géza
                               alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        1094/H/1996
        Date of the decision:
        .
        04/21/1997
        .
        .