A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás elrendelésének
jogszabálysértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági
panasz alapján meghozta a következő
határozatot :
Az Alkotmánybíróság Zebegény Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete által helyi népszavazás elrendelésének
elutasítása tárgyában hozott 82/1996. számú kt. határozat
ellen benyújtott alkotmányossági panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
A Zebegényi Birtokosok Egylete helyi népszavazás
kezdeményezésére aláírásgyűjtést szervezett. A gyűjtőivek
aláírói a következő kérdés helyi népszavazásra bocsátását
kezdeményezték : "Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat
az előző rendszer évei alatt a zebegényi családoktól elvett,
jelenleg az önkormányzat tulajdonában lévő 49 ha termőföld
területből 23 ha termőföldet kárpótlási jegy ellenében
visszaadjon a kárpótlásra jogosult zebegényi családok
részére ?"
A községi önkormányzat jegyzője az aláírást gyűjtő íveket
1996. június 21-én hitelesítette. Az aláírt íveket a
kezdeményezők 1996. július 17-én nyújtották be. Az íveken
szereplő 242 aláírás közül a Helyi Választási Bizottság 235
választópolgár aláírását találta hitelesnek. A képviselő-
testület által a helyi népszavazásról és népi
kezdeményezésről alkotott 12/1993. ( XI. 26. ) számú
önkormányzati rendelet a népszavazás kezdeményezéséhez
szükséges aláírások számát a község választópolgárainak 15
%-ában ( 122 választópolgár ) határozta meg. A népszavazást
kezdeményező választópolgárok száma így meghaladja az
önkormányzat rendeletében megkívántat. Zebegény Község
Képviselő-testülete 1996. augusztus 1-jén tűzte napirendre a
népszavazás elrendelésének kérdését. A képviselő-testület
82/1996. számú kt. határozatában a helyi népszavazás
elrendelését megtagadta. Határozatát a következőképpen
indokolta :
"A képviselő-testület csak olyan közügy önálló megoldását
vállalhatja, amelyet jogszabály nem utal más szerv
hatáskörébe, vagy nem szabályoz. Az állam által az
állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk
részleges kárpótlásáról az 1991. évi XXV. törvény
rendelkezett és a kárpótlási hivatalok hatáskörébe utalta. A
hatályos rendelkezés nem jogosítja, illetve jogosította fel
az önkormányzatot olyan döntés meghozatalára, mely szerint a
tulajdonába került ingatlanokat az eredeti tulajdonosoknak,
illetve örököseiknek visszaadja. Az önkormányzat
tulajdonával önállóan, de "csak a törvények keretei között"
rendelkezik, ezért a sérelmet még népszavazás útján sem áll
módjában orvosolni. " A határozat ellen a Zebegényi
Birtokosok Egylete nyújtott be alkotmányossági panaszt. A
panaszosok álláspontja szerint a képviselő-testület
határozata jogszabálysértő, sérti a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban : Ötv. ) 47.
§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, mely szerint a
képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha
azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú
választópolgár kezdeményezte. A népszavazási kezdeményezés
jogszerű volt, mert olyan kérdés népszavazásra bocsátását
kezdeményezték, amelyben - mivel az Ötv. nem zárja ki a
népszavazás kiírását - helyi népszavazásnak helye van. Így
az Ötv. rendelkezései alapján a képviselő-testületnek
kötelessége lett volna az aláírás gyűjtő íven megfogalmazott
kérdésben elrendelni a népszavazást. Ezért indítványozók azt
kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy a jogsértő határozatot
semmisítse meg és kötelezze a képviselő-testületet új, a
jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára.
II.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányossági
panasz megalapozatlan. A képviselő-testület jogszerűen
utasította el a választópolgárok által kezdeményezett helyi
népszavazás elrendelését.
Az Ötv. 47. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a
képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha
azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú
választópolgár kezdeményezte. " Az indítványozók által
vitatott ügyben - mivel az önkormányzat rendeletében
megkívántat meghaladó számú választópolgár kezdeményezte a
népszavazást - a helyi népszavazás elrendelésének ez a
feltétele teljesült.
Az Ötv. 47. § (2) bekezdésében foglalt előírás azonban nem
jelenti azt, hogy a képviselő-testület minden további
feltétel vizsgálata nélkül köteles kitűzni a népszavazást,
ha azt az önkormányzati rendeletben meghatározott számú
választópolgár kezdeményezte. A képviselő-testület a
választópolgárok kezdeményezése esetén is csak akkor
rendelheti el a választópolgárok által megfogalmazott kérdés
népszavazásra bocsátását, ha abban törvényesen helye van
népszavazásnak.
Arról, hogy mely kérdésekben van helye helyi népszavazás
elrendelésének az Ötv. 46. §-a rendelkezik. Az Ötv. 46. §
(3) bekezdése szerint helyi népszavazás a képviselő-testület
hatáskörébe tartozó ügyben, valamint önkormányzati rendelet
megerősítésére rendelhető el. A 46. § (4) bekezdése pedig
azokat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyeket
határozza meg, amelyekben helyi népszavazás elrendelésének
nincs helye. Ezek a következők :
a) a költségvetésről való döntés,
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító
rendelet,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti,
működési, személyi kérdések, a képviselő-testület
feloszlásának a kimondása.
Az Ötv. e rendelkezéseit figyelembe véve az önkormányzat
rendeletében meghatározott számú választópolgár
kezdeményezése esetén is csak olyan ügyben rendelhető el
helyi népszavazás, amelyben a döntés a képviselő-testület
hatáskörébe tartozik, és amelynek népszavazásra bocsátását
az Ötv. 46. § (4) bekezdése nem zárja ki.
Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az
Ötv. 48. §-a alapján kötelező a képviselő-testületre és a 2.
§ (2) bekezdése szerint önkormányzati döntésnek minősül. Így
a népszavazáson hozott döntéssel szemben is alapvető
követelmény, hogy törvényesnek kell lennie. Ebből, pedig az
következik, hogy csak olyan kérdésben van helye helyi
népszavazás kitűzésének, amelyben az érvényes és eredményes
népszavazáson törvényes önkormányzati döntés hozható.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárása során
azt vizsgálta, hogy a választópolgárok kezdeményezése a
képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, törvényes
népszavazási döntés meghozatalára irányult-e.
Eljárása során az Alkotmánybíróság megkeresést intézett az
önkormányzat jegyzőjéhez, amelyben tájékoztatást kért az
indítványozók által vitatott képviselő-testületi határozat
meghozatalának körülményeiről, indokairól. Válaszában a
jegyző előadta, hogy a községben a termelőszövetkezet által
kijelölt kárpótlási földalap nem nyújt fedezetet a
kárpótlásra jogosultak föld szerzésre irányuló
kielégítésére. A Zebegényi Birtokosok Egylete a helyi
népszavazással azt kívánja elérni, hogy az önkormányzat
azokból az önkormányzati tulajdonban álló földekből elégítse
ki a kárpótlásra jogosultak igényét, amelyeket a
termelőszövetkezet az 1965-70 közötti időszakban - mint
nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeket - átadott a
Magyar Állam tulajdonába, és amelyek mivel a tanács
kezelésében voltak, az önkormányzatok megalakulása után az
Ötv. 107. §-a, valamint az egyes állami tulajdonban lévő
vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba
kerültek.
Az aláírás gyűjtő íveken megfogalmazott népszavazásra
bocsátandó kérdésből, valamint a jegyző által adott
tájékoztatásból következően a választópolgárok népszavazási
kezdeményezése olyan kárpótlásra jogosultak
termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének
önkormányzati tulajdonú földekből való kielégítésére
irányul, akik igényének kielégítésére a szövetkezet által
kijelölt földalap nem nyújt fedezetet.
A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő
felhasználásának szabályait, az ilyen igények kielégítését
szolgáló kárpótlási földalap kijelölésére és a föltulajdon
megszerzésének módjára vonatkozó rendelkezéseket a
tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az
állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges
kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 15. -28. §-ai, az
e törvény végrehajtására kiadott 104/1991. (VIII. 3.) Korm.
rendelet 23. -52. §-ai, valamint a kárpótlási jegy
termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának
egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény állapítja meg.
E jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok tulajdonában
álló földek nem tartoznak a kárpótlásra jogosultak
termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének
kielégítését szolgáló földek körébe. Az 1991. évi XXV.
törvény az önkormányzati tulajdonban álló földekre nem
biztosít vételi jogot a kárpótlásra jogosultaknak. Az 1992.
évi IL. törvény 9. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy " az állam az állami tulajdonban lévő földekből
kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultak
termőföldtulajdon megszerzésére irányuló igényének
kielégítésére, akik igényüket az 1. § szerint jelentették be
és igényük kielégítésére a szövetkezet által kijelölt
földalap nem nyújt fedezetet. "
Az Ötv. 1. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a
választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi
népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi
közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más
szerv hatáskörébe.
E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kárpótlásra
jogosultak termőföld megszerzésére irányuló igényének
kielégítése állami és nem önkormányzati feladat. Nem minősül
olyan helyi közügynek, amelynek megoldását a helyi
önkormányzat akár a képviselő-testület, akár helyi
népszavazás döntésével vállalhatná.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b ) pontja, valamint Ötv.
80. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület gyakorolja
az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost
megillető jogokat. Az önkormányzat - ha törvény a
tulajdonosi jogok gyakorlásában nem korlátozza - a
tulajdonával szabadon rendelkezik. Az önkormányzati
tulajdonnal való rendelkezés szabadsága elé többek között
korlátot állít az Ötv. 78. §-a. Az Ötv. e rendelkezése
kimondja, hogy az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a
helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll,
amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az
önkormányzati tulajdon tehát célhoz kötött tulajdon abban az
értelemben, hogy az önkormányzati célok, a helyi
közfeladatok ellátását szolgálja. Helyi népszavazás sem
kötelezheti a képviselő-testületet arra, hogy az
önkormányzati tulajdonban álló vagyont - a közfeladatok
ellátása szempontjából hátrányos feltételek mellett - olyan
egyéni igények kielégítése érdekében értékesítse, amelyek
kielégítése törvény alapján az állami szervek feladatkörébe
tartozik.
Megállapítható tehát, hogy a választópolgárok olyan
kérdésben kezdeményeztek helyi népszavazást, amely törvény
alapján nem minősül a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörébe tartozó ügynek, és amelyben az eredményes
népszavazás törvénysértő önkormányzati döntést eredményezne.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a
Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által a
helyi népszavazás elrendelésének elutasításáról hozott
82/1996. számú kt. határozat nem törvénysértő, mert a
választópolgárok népszavazási kezdeményezése olyan kérdés
helyi népszavazásra bocsátására irányult, amelyben helyi
népszavazás elrendelésének nincs helye. Így a képviselő-
testület nem követett el jogszabálysértést, amikor a
választópolgárok által kezdeményezett népszavazás
elrendelését elutasította. Erre tekintettel az
Alkotmánybíróság az alkotmányossági panaszt elutasította.
Dr. Ádám Antal
alkotmánybíró
Dr. Holló András
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró
. |