English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00752/2022
Első irat érkezett: 03/21/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy; Alaptörvény érvénytelensége)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/21/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló – már hatályon kívül helyezett – 1989- évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése alapján – nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése (https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkv3930620222-szamu-hatarozat) ellen.
Az indítványozó 2022. március 7-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a jelen választási eljárás minden szempontból alkotmánysértő, mert az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény közjogilag érvénytelen. A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indítványozó e határozat ellen – személyesen, jogi képviselő meghatalmazása, illetve a személyi azonosítójának, továbbá a megsértett jogszabályoknak a megjelölése nélkül – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróságnak címezve, amelyet a Kúria Érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
Az indítványozó a fentiekkel összefüggésben megismétli a kifogásában előadottakat, azaz hogy a már hatályon kívül helyezett törvényekre való hivatkozással a kifogásában, felülvizsgálati kérelmében, illetve az alkotmányjogi panaszában a megsértett jogszabályokat megjelölte. Álláspontja szerint az Alaptörvény és az alkalmazott jogszabályok nem léteznek, emellett alkotmányellenes, hogy a bírósági felülvizsgálat során kötelező az ügyvédi képviselet, valamint hogy meg kell adnia személyi azonosítóját, ezért nem lett volna helye jogorvoslati kérelme érdemi vizsgálat nélküli elutasításának..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_752_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_752_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3167/2022. (IV. 12.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 03/22/2022
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.03.22 9:30:00 2. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3167_2022 AB végzés.pdf3167_2022 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése, az Alaptörvény, a választási eljárásról ­szóló 2013. évi XXXVI. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó – saját megjelölése szerint – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése, az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
    [2] Az alkotmányjogi panasz előzményei – a Kúria és választási bizottság határozataiban megállapított tényállás alapján – a következőképpen foglalhatók össze.

    [3] 1.1. Az indítványozó 2022. március 7. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), melyben kifejtette, hogy szerinte a jelen választási eljárás minden szempontból alkotmánysértő, mert az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény közjogilag érvénytelen. Kifogásának jogalapjaként a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 208. §-át jelölte meg. Az NVB 159/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában rámutatott arra, hogy a kifogás tartalmi hiányosságokban szenved, és a határozatban ­megjelölt okok miatt érdemi vizsgálatra a Ve. 212. § (2) bekezdés a), b), d) pontja alapján nem alkalmas, azt a Ve. 215. § c) és d) pontja értelmében el kellett utasítani.

    [4] 1.2. Az indítványozó az NVB határozata ellen – személyesen, jogi képviselő meghatalmazása, illetve a ­személyi azonosítójának, továbbá a megsértett jogszabályok megjelölése nélkül – felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a (szerinte nem létező) Kúriához, a Legfelsőbb Bírósághoz címezve kérelmét.
    [5] A Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Végzése indokolásában megállapította, hogy az indítványozó nem jelölte meg azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket álláspontja szerint az NVB határozata sért; személyi azonosítóját nem tüntette fel; valamint a felülvizsgálati kérelmét – a Ve. kötelező jogi képviseletet előíró rendelkezése ellenére – személyesen, jogi képviselő meghatalmazása nélkül nyújtotta be. A Kúria a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

    [6] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.V.39.306/2022/2. számú végzése, valamint fentebb, az 1. pontban felsorolt egyes jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a felsorolt jogszabályok „közjogilag alkotmányellenesek”, és ellentétesek a már hatályon kívül helyezett Alkotmány több rendelkezésével; az NVB (az indítványozó szerint Országos Választási Bizottság) és Kúria (az indítványozó szerint Legfelsőbb Bíróság) határozata pedig „jogszerűen nem létező” jogszabályok alkalmazásával született, így „alkotmányellenes”.

    [7] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
    [8] Az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a határidőben érkezett alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.
    [9] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az indítvány megfelel-e az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdéseiben foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. A kérelem többek között akkor határozott, ha tartalmazza azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]; az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; az Alaptörvény, megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]; valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont].
    [10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, így befogadására és érdemi elbírálására nincsen lehetőség. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az Alkotmánybíróság legitimitásának kétségbe vonása, valamint az alkotmánybírák szakmai tevékenységének kritikája nem tekinthető olyan érvelésnek, mely az alkotmányjogi panasz befogadását megalapozza. Az Alkotmánybíróság rámutat továbbá arra, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A hatályon kívül helyezett Alkotmánnyal való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincsen módja.

    [11] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt követelményeknek, ezért befogadására nincsen mód. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel az alkotmányjogi panaszt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Handó Tünde

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Pokol Béla

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Márki Zoltán

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Schanda Balázs s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szívós Mária

        előadó alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        03/21/2022
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Kvk.V.39.306/2022/2 of the Curia (election case; invalidity of the Fundamental Law)
        Number of the Decision:
        .
        3167/2022. (IV. 12.)
        Date of the decision:
        .
        03/22/2022
        .
        .