Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03290/2015
Első irat érkezett: 11/25/2015
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyülekezési ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/07/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadja, hogy lakóháza közvetlen szomszédságában található magánház előtti közterületre rendezvényt szerveztek a facebookon. A rendezvény bejelentésre került a rendőrségen, amely megtiltotta a rendezvény megtartását. A bíróság a vonatkozó közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, ezzel a rendezvény megtarthatóvá vált, és meg is tartották.
Az indítványozó előadja, hogy a rendezvény (demonstráció, tiltakozás, tüntetés) miatt fenyegetve érezte magát, a tüntetés ideje alatt "foglyul ejtették" a saját házában, nem merte azt elhagyni. Álláspontja miatt ellehetetlenítették ingatlana használatát, ezzel megsértették a magánélet védelméhez való jogát.
Az indítványozó véleménye szerint sérült az Alaptörvény XXIV. cikk szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is, amikor a rendőrség nem megfelelően tisztázta a tényállást..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3290_9_2015_alkp_visszavon.pdfIV_3290_9_2015_alkp_visszavon.pdfIV_3290_0_2015_inditvany.pdfIV_3290_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3210/2016. (X. 17.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban); foglyul ejtett közönség
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/11/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.11 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárást megszünteti.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt. Egyúttal azt is indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése terjedjen ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) 01000/42917-6/2015. számú határozatára.
        [2] Az indítványozó a 2015. szeptember 27-én 9 óra 30 perctől 19 óráig tartó időszakra „Patkánykereső 3.0” címmel meghirdetett, egymás után több budapesti helyszínen zajló rendezvény miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, amelynek egyik helyszíne egy Budapesti ingatlan előtti út-, és járdaszakasz volt, ami közvetlen szomszédságban áll az indítványozó lakóhelyével.
        [3] A rendezvény bejelentésére 2015. szeptember 15-én került sor. Budapest rendőr-főkapitánya 2015. szeptember 17-én kelt 01000/42917-6/2015.ált. számú, és a bejelentő által még aznap átvett határozatban a rendezvény adott helyen és időben való megtartását megtiltotta. Indokolásában a BRFK a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányára, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Alaptörvényre és az Alkotmánybíróság egyes határozataira hivatkozott, és kifejtette, hogy a rendőrség feladata a rendezvény megvalósíthatóságának biztosítása mellett a rendezvényen részt nem vevők jogainak biztosítása. A rendőrség álláspontja szerint a rendezvény megtartása indokolatlanul korlátozná a részt nem vevők alapvető jogait.
        [4] A kérelmező a 01000/42917-6/2015.ált. számú határozattal szemben felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő. Ennek eredményeként a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 20.Kpk.46.418/2015/2. számú végzésével a BRFK közigazgatási határozatát hatályon kívül helyezte, így a rendezvény megtarthatóvá vált. A bíróság álláspontja szerint „a Gytv. nem a mások jogainak, szabadságának veszélyeztetettsége, hanem a sérelem tényleges bekövetkezésének esetére írta elő az oszlatást és nem a rendezvény megtartásának megtiltását, tehát a mások jogainak, szabadságának absztrakt veszélye nem elegendő indok, az a rendezvény megtiltása jogalapjául nem szolgálhat.” A bíróság megállapította, hogy mivel a kérelmezett nem a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 8. § (1) bekezdésében felsorolt tiltó okok alapján vizsgálódott és hozott határozatot, ezért az jogszabálysértő, így a kérelmező által bejelentett rendezvény esetében a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog korlátozhatóságának feltételei nem álltak fenn.

        [5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a lakókörnyezetében megtartott demonstráció közvetlen kihatással volt magánéletére, mert a helyszín sajátosságai miatt akarva-akaratlanul címzettjévé vált a szerinte provokatív, félelmet keltő tömeg kommunikációjának.
        [6] Az indítványozó hivatkozott a Gytv. 8. § (3) bekezdésére, illetve ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) ügyfélre vonatkozó rendelkezésére. Álláspontja szerint azzal, hogy a rendőrség nem vette figyelembe (nem észlelte hivatalból), hogy a rendezvény kihatással van magánéletére, nem tett eleget a törvényben előírt tényállás tisztázási kötelezettségének.
        [7] Az indítványozó szerint a rendezvény, és a rendezvényen elhangzottak a gyülekezési jognak a Gytv. 2. § (3) bekezdésben foglalt korlátaiba ütköztek, amennyiben a felszólítások helyenként uszító jellegűek voltak, és alkalmasak voltak más jogának, szabadságának megsértésére. Ehelyütt az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozott, amennyiben „a gyülekezési jog […] a véleménynyilvánítás szabadság része, amely a közügyekre vonatkozó, békés jellegű közös vélemény-kifejezést biztosítja. Az alkotmányos védelem […] a közügyekről folytatott nyilvános vitában való részvételt célzó rendezvényeket illeti meg […].” [55/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 442, 449.; 75/2008. (V. 29.) AB határozat, ABH 2008, 651, 662–663.]
        [8] Az indítványozó hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatán keresztül az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt alapjogok korlátozhatóságára. [3/2015. (II. 2.) és 30/2015. (X. 15.) AB határozat]
        [9] Az indítványozó elismerte, hogy ő maga nem közszereplő, de közszereplő szomszédja miatt érintettnek érzi magát, mivel saját ingatlana a rendezvény hatásterületén található. Az indítványozó kifejtette továbbá, hogy az a körülmény, hogy a szomszédjának címzett demonstráció elől nem tud elmenekülni, illetve szabad mozgásában korlátozva van, rá nézve sérelmes, önmagát pedig „foglyul ejtett közönségnek” tekinti. Ezzel kapcsolatban hivatkozott az Alkotmánybíróság azon határozataira, melyek a foglyul ejtett közönség problematikáját vizsgálták. [55/2001. (XI. 29.) AB határozat és 14/2000. (V. 12.) AB határozat]
        [10] Az indítványozó érintettsége indokolásaként hivatkozott az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága joggyakorlatára is. Rámutatott a Supreme Court azon megállapítására, hogy a foglyul ejtett közönség doktrínáját akkor lehet alkalmazni, ha a közönség nem tudja könnyen figyelmen kívül hagyni a rendezvény üzenetét, illetve a közönség ne legyen arra kényszerítve, hogy elhagyja a rendezvény helyszínét. [Bolger v. Youngs Drugs Prods. Corp.] Kiemelte továbbá, hogy a Supreme Court rámutatott arra, hogy a látható üzeneteket könnyű elke­rülni, a hallhatót már annál nehezebb. [Madsen v. Women's Health Center, Inc.]
        [11] Mindezen indokok figyelembe vételével az indítványozó szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, illetve az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt magánélethez fűződő jogát. Az indítványozó szerint a rendőrség határozata pedig az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit sérti.

        [12] 3. Ezt követően, 2016. szeptember 28-án, az indítványozó jogi képviselője útján az alkotmányjogi panasz visszavonásáról nyilatkozott.
        [13] Az Abtv. 59. §-a értelmében az Alkotmánybíróság – az Ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja szerint okafogyottá válik az indítvány különösen akkor, ha az indítványozó az indítványát visszavonta.
        [14] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz eljárást megszüntette.
            Dr. Juhász Imre s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Salamon László s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Czine Ágnes s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Sulyok Tamás s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            11/25/2015
            .
            Number of the Decision:
            .
            3210/2016. (X. 17.)
            Date of the decision:
            .
            10/11/2016
            .
            .