English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00286/2020
Első irat érkezett: 02/13/2020
.
Az ügy tárgya: A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tűzvédelmi hatósági ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/29/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó felperes a tulajdonát képező ingatlan szomszédságában levő melléképület, illetőleg a szabadtéren tárolás tűzvédelmi létesítési és használati szabályoknak történő megfelelőségre irányuló ellenőrzés lefolytatását kérte. A hatóság a megelőző eljárásban megállapította, hogy a tűzifa tárolása jogszerűen történt, a melléképület építményszerkezete pedig megfelel a létesítés időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak. Az indítványozó keresettel kérte a hatósági döntés felülvizsgálatát. A bíróság a keresetet elutasította.
Az indítványozó szerint a döntés sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát, mert a bíróság nem tájékoztatta megfelelően, nem érvényesült a fegyveregyenlőség elve a bizonyítási eljárás során, a bíróság pedig nem felelt meg a pártatlanság követelményének..
.
Támadott jogi aktus:
    Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_286_2_2020_indkieg.anonim.pdfIV_286_2_2020_indkieg.anonim.pdfIV_286_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_286_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3280/2020. (VII. 9.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/23/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.06.23 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3280_2020 AB végzés.pdf3280_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt ­visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

      [3] 2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fehérgyarmati Katasztrófavédelmi ­Kirendeltsége (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megismételt eljárás keretében 2018. február 1. napján helyszíni ellenőrzést tartott az indítványozó szomszédjánál.
      [4] Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy tűzvédelmi rendelkezés nem került megsértésre (sem a szabad téren tárolt tűzifa, sem a melléképület, sem a benne lévő anyagok vonatkozásában), ezért a 2018. február 22. napján kelt 36520/2397-9/2017. számú végzésével az eljárást okafogyottságra [az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés c) pontjára] hivatkozással megszüntette.
      [5] Az elsőfokú hatóság végzésével szemben az indítványozó fellebbezéssel élt, kérte az elsőfokú döntés megsemmisítését és a tárolás megtiltását a szomszédos ingatlanon. Indokolásként előadta, hogy a tárolóépület éghető anyagból készült, emiatt az a tűz terjedését késleltetni nem tudja, éghető anyagok tárolását ilyen épületben végezni nem szabad. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a melléképület rendeltetésének megfelelő engedéllyel nem rendelkezik.
      [6] A másodfokú hatóságként eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: másodfokú hatóság) az elsőfokú döntést 36500/2675-4/2018. számú végzésével helyben hagyta. A másodfokú hatóság rögzítette, hogy a tűzvédelmi hatóságnak nem szükséges az épület tűzvédelmi létesítési szabályainak megtartását vizsgálnia, mert azon átalakítás nem történt, s a létesítésekor hatályos szabályoknak az megfelelt. A másodfokú hatóság rámutatott arra is, hogy az épület engedélyezésével kapcsolatos eljárás nem a katasztrófavédelem hatásköre.
      [7] Az indítványozó a másodfokú közigazgatási döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, kérte a végzés megsemmisítését és az eljáró szerv új eljárásra kötelezését. Véleménye szerint az építésügyi hatóságnak az engedély nélküli használatot meg kellett volna szüntetnie, s hogy a célellenőrzéssel érintett telken a melléképület tűzvédelme a hatályos magyar szabványnak nem felel meg. Állítása szerint sem az elsőfokon, sem a másodfokon eljáró hatóság nem tisztázta kellőképpen a tényállást, és megállapított hiányos tényállásból téves következtetéseket vontak le.
      [8] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) a 2019. december 3. napján kelt, 18.K.27.662/2018/98. számú ítéletével elutasította az indítványozó keresetét. A bíróság hangsúlyozta, hogy a közigazgatási jogvita tárgyát nem képezhette a célellenőrzéssel érintett telken álló melléképület építésügyi rendelkezéseknek történő megfeleltethetősége és a létesítéssel, valamint használattal kapcsolatos építésügyi, építésrendészeti és építésfelügyeleti kérdések megválaszolása. A bírósági felülvizsgálat csak a tűzvédelmi hatósági eljárás jogszerűségére terjedt ki. A bíróság szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a melléképület tűzvédelmi szempontból az Indítványozó ingatlanára sem közvetlen, sem közvetett veszélyt nem jelent, és az érintett ingatlanon történő tűzifa-tárolás sem sérti a vonatkozó előírásokat. Az ítélet szerint az elsőfokú hatósági eljárás megszüntetése jogszerűen történt az Ákr. 47. § (1) bekezdése alapján, és a másodfokú hatóság is jogszerű döntést hozott a fellebbezés tárgyában.

      [9] 2.2. A bíróság ítéletével szemben az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, kérve a bíróság 18.K.27.662/2018/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó szerint az ítélet az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogát sértette meg.
      [10] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető jogának megsértését az indítványozó azzal indokolta, hogy a hatóság érdemi döntésének hiánya miatt nem ismerhette meg annak indokait.
      [11] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogosultságának megsértését a három érvvel kívánta alátámasztani. Álláspontja szerint a bíróság szakértő bevonásával kapcsolatos vélt mulasztása megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy az általa megválasztott magánszakértő által elkészített véleménnyel „saját tényállását” bizonyíthassa. Másrészt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből levezethető fegyveregyenlőség elvének sérelmét állította az Indítványozó amiatt, hogy a kirendelt szakértő nyilatkozatára való reagálásra csak négy nap állt rendelkezésére, továbbá amiatt, hogy a tárgyalás elhalasztására és a szakértő tárgyalásra idézésére nem került sor. Az indítvány szerint mindebből az következik, hogy „a bíróság nem egyenrangú félként kezelte a felperest és az alperest”. Harmadrészt a független és pártatlan bírósághoz való jogának sérelmét állította az Indítványozó, amelyet részben a szakértői vélemény aggályosságának bíróság általi vizsgálatának hiányából, így a bíróság indokolási kötelezettségének megsértéséből, részben a szakértő kizárására ­irányuló indítványának bíróság általi elutasításából vezetett le.
      [12] Az indítvány az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogosultság sérelmét arra alapozta, hogy a tisztességes eljárás vélelmezett megsértése miatt a hatékony jogvédelem követelménye nem érvényesült, a bírói út biztosítása csak formális volt.

      [13] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

      [14] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mivel az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza. Az indítványozó a panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt hatvan napos határidőn belül nyújtotta be, mivel az ítéletet 2019. december 6-án vette át, indítványát pedig 2020. február 3-án adta postára. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. A panasz a határozott kérelem követelményeinek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés] eleget tesz: megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit [XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései]. A megjelölt rendelkezések alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából Alaptörvényben biztosított jogokat tartalmaznak. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó alaptörvényi és törvényi szabályokat, s az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz a bírói döntés megsemmisítésre. Az indítványozó indokolást adott elő arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés álláspontja szerint miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

      [15] 3.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [16] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének állított sérelmén keresztül valójában a bírósági eljárás felülbírálatára irányul – a rendes bírósághoz fordulás lehetősége miatt a hatósági döntéssel szemben eleve nem lett volna helye az alkotmányjogi panasz benyújtásának. A hatóság az ügy okafogyottá válás miatti megszüntetését megindokolta (jogsértést nem tapasztalt), így a végzésnek az indokolás hiányára alapított alaptörvény-ellenessége nyilvánvalóan nem merül fel. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a bíróság csak akkor sérti meg az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt jogosultságot, ha a közigazgatási döntés alapjog-sértő voltát a felülvizsgálati eljárásban a bíróság elmulasztotta felismerni {3093/2018. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [43]}. Mivel a közigazgatási döntés nem volt alapjogsértő, kizárt a bírósági ítélet az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére alapított alaptörvény-ellenességének fennállása.

      [17] 3.3. A tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az indítványban hivatkozott elemei vonatkozásában az Alkotmánybíróság az alábbiakat emeli ki.
      [18] Az indítványozónak lehetősége volt a közigazgatási perben felmerülő jogkérdések szakértő általi tisztázását kezdeményezni. A szakértőt a bíróság az indítványozó kérésére, az alperes azt ellenző álláspontja ellenére rendelte ki, a felperes észrevételeket is megfogalmazhatott a szakértői véleménnyel kapcsolatban. A magánszakértő és a kirendelt szakértőnek csak eljárási alapja eltérő – a bíróság kirendelése, illetve a fél megbízása –, funkciójuk azonos: a bíróság hiányzó, különleges szakértelmének pótlása. Ekképpen az ügy érdemére – az alapos, indokolt döntéshez szükséges tényállás-tisztázás lehetőségén keresztül – nem hathat ki az, hogy a bíróság által kirendelt szakértő, nem pedig magánszakértő járt el a perben.
      [19] Az indítványozó vonatkozó aggályai nem állnak a fegyverek egyenlőségének követelményével alkotmányjogilag releváns kapcsolatban. Az indítványozó nem igazolta – sőt nem is valószínűsítette – azt, hogy az ­ellenérdekű félnek annyival hosszabb idő állt volna rendelkezésére az adott eljárási cselekményekre való felkészülésre, hogy az érdemi különbséget eredményezett volna eljárási jogaik gyakorlásában. E vonatkozásban is kiemelendő, hogy a szakértő kirendelésre az indítványozó kérelmére került sor, és a szakértői vélemény kiegészítését is az indítványozó kezdeményezte.
      [20] Az indítványnak a bíróság függetlenségének és pártatlanságának hiányát felvető részével kapcsolatban megállapítható, hogy – a 39 oldal terjedelmű, alaposan indokolt – ítéletből is kiolvashatóan a bíróság érdemben foglalkozott a szakértői vélemény aggályosságának vizsgálatával. A bíróság a perben az indítványozónak a szakértő kizárására vonatkozó indítványát elbírálta, de alaptalannak találta. Az Alkotmánybíróság itt is hangsúlyozza, hogy „önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására” {3364/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [21] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog sérelmét arra alapozta, hogy a bíróság eljárása nem felelt meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Mivel a bíróság az indítványozó jogorvoslati kérelmét érdemben vizsgálta, s mivel a tisztességes eljáráshoz való jog indítványban foglalt egyéb elemeinek sérelme sem merült fel, megállapítható, hogy az indítvány ezen része is a bírói mérlegelés felülbírálatára irányul. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy alkotmányjogi panasz „nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
      [22] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány nem tartalmaz olyan, alkotmányjogilag értékelhető érvet és a konkrét ügy sajátosságainak vizsgálata során sem merült fel olyan körülmény, ami arra engedne következtetni, hogy ez az eljárás alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés vetne fel vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet eredményezne.

      [23] 4. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. és 29. §-aiban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Czine Ágnes

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Juhász Miklós

          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Horváth Attila

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Sulyok Tamás

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/13/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 18.K.27.662/2018/98 of the Debrecen Administrative and Labour Court (administrative case, fire protection)
          Number of the Decision:
          .
          3280/2020. (VII. 9.)
          Date of the decision:
          .
          06/23/2020
          .
          .