Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 35.Pk.50.439/2020/7. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.630.287/2021/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó (eljárásban: kérelmező apa) és volt házastársa bontóperével egyidejűleg a bíróság jóváhagyta egyezségüket a közös gyermekekkel való kapcsolattartásról. Az indítványozó volt házastársa (eljárásban: kérelmezett) a 2020. nyarára eső időszakos kapcsolattartáskor az indítványozó többszöri kérése ellenére is megtagadta a gyermekek okiratainak (személyi igazolvány, útlevél, TAJ kártya) átadását abból a célból, hogy az indítványozó ne tudjon külföldre utazni a gyermekekkel. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránt az indítványozó bírósághoz fordult (2020. március 1. óta a kapcsolattartási határozatok végrehajtási nem gyámhatósági eljárásban, hanem nemperes eljárás keretében kérelmezhető). Kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította arra hivatkozva, hogy az okmányok átadásának kötelezettsége nem a kapcsolattartást szabályozó tartalmazó bírósági döntésben. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta, továbbá rögzítette, hogy az okiratok átadása érdekében kapcsolattartás újraszabályozása iránti eljárás kezdeményezhető.
Az indítványozó álláspontja szerint - a 2020. március 1. napján bekövetkezett hatáskörváltozás eredményeként - az addig kialakított töretlen joggyakorlatot és a vonatkozó jogszabályokat a bíróságok tévesen értelmezték és alkalmazták, amely következtében sérült a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz és a tisztességes eljáráshoz való alapjoga. Érvelése szerint a nemperes eljárásban hozott döntések utólag olyan előfeltételeket támasztanak a kapcsolattartást szabályozó határozattal szemben, amely sem jogszabályból, sem az addig fennálló joggyakorlatból nem levezethetőek. Mivel jogszabályi kötelezettség, hogy mindenki tudja magát személyazonosításra alkalmas okirattal igazolni, a gyermekek egészséges fejlődéshez és fizikai és lelki egészséghez való jogát sérti, ha a családjog speciális szabályozási formáit és a kialakult jogszabályi gyakorlatot a nemperes eljárás akként próbálja formálni, hogy annak eredményeként nem biztosítja a gyermekek részére, hogy a kapcsolattartás során személyazonosító okmányaikkal rendelkezzenek, továbbá - a kapcsolattartást szabályozó határozatban szintén nem rögzített - TAJ kártyájuk, szükséges gyógyszereik, évszaknak megfelelő ruházatuk ruházatuk, tankönyveik a kapcsolattartás során számukra rendelkezésre álljanak..
. |