Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az elsőfokú bíróság útján a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 95. § (1) bekezdés második fordulata és 108. § (1) bekezdése, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 53. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, illetve egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárása, továbbá a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Vgf.18-14-000012/5. számú végzése, a Győri Ítélőtábla Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzése és a Kúria Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
Az indítványozó az alapügy kérelmezője. A Magyar Nemzeti Bank 2014. január 23-án visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét, és elrendelte végelszámolását. A végelszámoló a tagok számára fizetési kötelezettséget írt elő azzal, hogy a teljesítés elmaradása esetén kezdeményezi a takarékszövetkezet felszámolását. Az indítványozó takarékszövetkezeti tagként végelszámolási kifogást terjesztett elő a végelszámoló ezen intézkedése ellen. A végelszámolási kifogás alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága a Vgf.18-14-000012/5. számú végzésben az eljárást megszüntette, mivel a teljesítés elmaradása miatt megindult a felszámolási eljárás. E végzés ellen mások mellett az indítványozó fellebezést nyújtott be, amelynek nyomán a másodfokú eljárást a felszámolást elrendelő bírósági eljárás jogerős lezárásáig a Győri Ítélőtábla felfüggesztette, majd a támadott elsőfokú végzést Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzésével helybenhagyta. Az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria a Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzésben a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó a Ctv. és a Hpt. támadott bírósági döntésekben alkalmazott rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét, ezen belül elsődlegesen az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogának sérelmét állítja. Álláspontja szerint az általa benyújtott végrehajtási kifogás tárgyában való döntés a felszámolási eljárás elrendelésének előfeltételét kellett volna képeznie, annak utóbbira hivatkozással történő megszüntetése - azaz hogy a bíróság a felszámolás elrendelése miatt nem bírálta el a végrehajtási kifogást, jóllehet annak eredményessége esetén az indítványozó álláspontja szerint a felszámolás elrendelésére nem került volna sor - a jogorvoslathoz való jogot és a jogviták érdemi elbírálásához fűződő jogot sérti. Az indítványozó hivatkozik továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való joga sérelmére és az Alaptörvény 28. cikkének megsértésére is..
. |