A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2006. (VII. 03.) rendelete, Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzat 16/2006. (VII. 03.) rendeletének módosításáról szóló 16/2008. (VI. 09.) számú rendelete, valamint Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 135/2005. (IX. 29.) számú határozata és 110/2008. (VII. 03.) számú határozata Alaptörvénnyel való összhang utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 22.) az Alkotmánybírósághoz 2011. február 9-én érkezett indítványában kezdeményezte Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2006. (VII.03.) rendelete, Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzat 16/2006. (VII. 03.) rendeletének módosításáról szóló 16/2008. (VI. 09.) számú rendelete, valamint Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 135/2005. (IX. 29.) számú határozata és 110/2008. (VII. 03.) számú határozata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a támadott rendeletek és normatív határozatok ellentétesek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény egyes rendelkezéseivel és ezért sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 8. § (2) bekezdését, 18. §-át és 44/A. § (2) bekezdését.
[2] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, az Abtv. 71-72. §-aiban nem szabályozott ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll.
[3] Az indítványozó indítványában az Alkotmány rendelkezéseire hivatkozott, Az Alkotmány 2011. december 31-én hatályát vesztette, és helyébe 2012. január 1-jei hatállyal az Alaptörvény lépett. Az Abtv. 24. § (2) bekezdésére és az 52. § (1) bekezdésére tekintettel ezért az indítványt ki kell egészíteni azzal, hogy az indítványban érintett jogszabály az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért. Ezért az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án végzéssel felhívta az indítványozót, hogy indítványát 2012. március 31-ig egészítse ki a tekintetben, hogy a támadott normatív rendelkezések az Alaptörvény mely rendelkezéseit sértik és miért.
[4] Az indítványozó jogutódja, az Alapvető Jogok Biztosa a 2012. február 16-án kelt levelében megjelölte, hogy a vitatott szabályozás – az eredeti indítványban megfogalmazott indokok alapján az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, az I) cikk (3) bekezdését, a XXI. cikk (1) bekezdését és a 32. cikk (3) bekezdését sértik. Kifejtette azonban, hogy „[t]ekintettel arra, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa indítványában nem kizárólag önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állította, hanem egyidejűleg más jogszabályba ütközésre is hivatkozott, álláspontom szerint – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 37. § (1) bekezdésére figyelemmel – az indítvány elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe” és az illetékes kormányhivatalnál javaslatot tett az indítvánnyal érintett önkormányzati rendeletek bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére.
[5] Az Abtv. 37. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Abtv. 24-26. §-aiban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása. Az indítványban támadott rendeletek és normatív határozatok Alaptörvénnyel való összhangja csak más jogszabályba való ütközés vizsgálatával együtt bírálható el, ezért az indítványozó az indítványában állított jogsértés orvoslására az illetékes kormányhivatalhoz fordult. Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány tárgytalanná, okafogyottá vált, és az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást megszüntette.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |