Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00031/2013
Első irat érkezett: 01/14/2013
.
Az ügy tárgya: a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/26/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozót az alaptörvény-ellenesnek tartott munkaügyi jogvita során a bíróság alperesként jubileumi jutatom megfizetésére kötelezte.
Az indítványozó szerint a bírósági eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert azonos tárgyú munkajogi perében ugyanaz a bíróság két évvel korábban a támadott ítélettel ellentétes döntést hozott. Emellett az ügyben eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljes körű felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan, jogszabálysértő következtetéseket vontak le.
Az indítványozó szerint mindezek miatt jelentősen sérült a jogbiztonság és a jogértelmezés, jogalkalmazás egységének elve, és ezáltal az emberi méltósághoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
1. cikk (4) bekezdés
25. cikk (1) bekezdés
25. cikk (3) bekezdés
XXIV. cikk

.
A határozat száma: 3130/2013. (VI. 24.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1876
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
.
A határozat kelte: Budapest, 06/10/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.06.10 11:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó 2013. január 14-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Indítványát a panaszos az Alkotmánybíróság felhívására 2013. április 3-án pontosította.
[2] Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességét, és semmisítse azt meg.
[3] Az alapul szolgáló ügy előzményeként az alapper felpereseként eljáró közalkalmazott – 35 év 8 hónap jogviszonyban töltött időt követően – lemondással szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát az indítványozóval – az alapper alperesével –, és lemondásával egyidejűleg kérte a törzsgárda jutalom, valamint a 40 éves jubileumi jutalmának megfizetését is.
[4] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 78. § (4) bekezdése szerint: ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
[5] A közalkalmazott a jogviszonyáról azért mondott le, mert nyugdíjba kívánt vonulni, így azzal egyidejűleg kérte az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól nyugdíjának megállapítását.
[6] A közalkalmazott 2007. október 31-én közölte lemondását, amit az indítványozó 2007. november 26-án kelt levelében írt közlése szerint 2007. december 3. napjával elfogadott. Az indítványozó azt is közölte ebben a levélben, hogy a jubileumi jutalom kifizetésére nincs lehetőség, mert a közalkalmazott nem mutatta be a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatát arról, hogy nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazott a nyugdíja megállapítása iránti igényét 2007. október 31-én terjesztette elő, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2007. december 18-án kelt határozatával állapította meg részére az öregségi nyugdíjat.
[7] A közalkalmazott keresete nyomán eljáró első- és másodfokú bíróságok azt állapították meg, hogy sem a törzsgárda jutalom, sem a 40 éves jubileumi jutalom nem jár részére.
[8] A közalkalmazott által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság Mfv.I. 10.913/2010/4. számú rész-közbenső ítéletével a jubileumi jutalomra vonatkozó rész tekintetében a korábbi ítéleteket hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
[9] A Legfelsőbb Bíróság a jogalapot illetően ítéletében megállapította, hogy a Kjt. érintett szakasza azt követeli meg, hogy a jogviszony megszűnése és a nyugdíjazás összefüggjön. Ez a közalkalmazott esetében megállapítható volt, így a jubileumi jutalomra jogosultságot szerzett. A Legfelsőbb Bíróság utalt arra is, hogy miután az eljáró bíróságok jogi álláspontjuk miatt az összegszerűséggel nem foglalkoztak, ezért azt a megismételt eljárásban kell tisztázni.
[10] A megismételt eljárásban a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság első fokon hozott ítéletével kötelezte az indítványozót a jubileumi jutalom kifizetésére. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a jubileumi jutalom jogalapját a Legfelsőbb Bíróság már megállapította, így a bíróságnak már csak az összegszerűséget állt módjában vizsgálni. Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró Kecskeméti Törvényszék jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
[11] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf. 20.672/2012/4. számú ítélete ellen.
[12] Alkotmányjogi panasza egyik felében vitatta a jubileumi jutalom megállapításának jogosságát, amelynek során arra hivatkozott, hogy a lemondáskor a közalkalmazott még nem minősült nyugdíjasnak, illetve hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete ellentétes a joggyakorlattal. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát ugyan a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítélete ellen nyújtotta be, azonban a beadvány ezen része tartalma szerint valójában a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I. 10.913/2010/4. számú rész-közbenső ítéletét támadja.
[13] Indítványa másik részében pedig azt adta elő a panaszos, hogy az ügyében eljárt bíróságok a jubileumi jutalom összegét jogszabálysértő módon állapították meg, nem derítették fel megfelelően a tényállást, illetve a feltárt tényállásból megalapozatlan, jogszabálysértő következtetéseket vontak le.
[14] Sérelmeivel összefüggésben hivatkozott egyrészt az Alaptörvény 25. cikk (1) és (3) bekezdéseire, másrészt az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére és XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozva állította a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét.

[15] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. és 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek, illetve a határozott kérelem Abtv. 52. § (1) bekezdés a)–f) pontjai szerinti kritériumainak megfelel-e. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, és indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.
[16] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozott az Alaptörvény 25. cikk (1) és (3) bekezdéseire, azokra azonban alkotmányjogi panaszt alapítani nem lehet, mert nem minősülnek Alaptörvényben biztosított jognak, tehát alapjogsérelem alapjául sem szolgálhatnak. Így az alkotmányjogi panasz ezekben a részekben nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontjába foglalt azon törvényi követelménynek, miszerint a bírósági döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát kell, hogy sértse.
[17] A panaszos azt is állította indítványában, hogy a Kecskeméti Törvényszék ítélete az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését sérti. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése tehát nem a bírósági eljárásokra, hanem a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozik. Az indítványozó által hivatkozott ezen alaptörvényi rendelkezés és a támadott bírósági ítélet közötti összefüggés tehát hiányzik.
[18] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott még a panaszos a tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggésben, azonban az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegére vonatkozó, alkotmányjogilag értékelhető indokolást ezzel kapcsolatban nem adott elő, ezért a kérelem ebben a tekintetben nem felel meg a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
[19] Az Alkotmánybíróság a 3072/2012. (VII. 26.) AB határozatban általános érvénnyel kimondta, hogy „az Abtv. 74. §-ából is – mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését – egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.”
[20] Ebből következően az Alkotmánybíróság jelen ügyre vonatkoztatva megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.913/2010/4. számú rész-közbenső ítélete a fenti hiányosságoktól eltekintve sem lehetne tárgya az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasznak.
[21] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt nem fogadta be, és azt – figyelemmel az Abtv. 27. § a) pontjára, 52. § (1) bekezdés b) és e) pontjaira – az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint visszautasította.
      Dr. Balogh Elemér s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/14/2013
      .
      Number of the Decision:
      .
      3130/2013. (VI. 24.)
      Date of the decision:
      .
      06/10/2013
      .
      .