A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos
népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő
ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen
benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 31/2010.
(I. 29.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján
magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz
az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
31/2010. (I. 29.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.)
ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az
országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő
ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő
kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés
törvényben mondja ki: a településrészi önkormányzati testület
vezetője illetve tagja nem lehet a település polgármestere,
alpolgármestere?”
Az OVBh. szerint a kezdeményezés nem felel meg az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi
III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében
foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra
feltenni kívánt kezdeményezés azt a téves látszatot kelti,
mintha a jelenlegi szabályozás értelmében lehetőség lenne
arra, hogy a polgármester településrészi önkormányzati
testület vezetője legyen. Tekintettel azonban arra, hogy a
polgármester csak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény 32. §-ában felsorolt esetekben tekintendő
képviselőnek, mely felsorolás azonban nem tartalmazza a
településrészi önkormányzati testület vezetői tisztség
betöltésének esetét, az országos népszavazásra feltenni
kívánt kérdés súlyosan megtévesztő lehet a választópolgárok
számára. Az OVBh. indokolása megállapította továbbá, hogy a
kérdés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének,
mert az valójában két egymástól teljesen független kérdést
tartalmaz, melyek egy kérdésben való szerepeltetése nem
teremt lehetőséget a választópolgárok számára, hogy az
aláírásgyűjtés és a kezdeményezésben tartott népszavazás
alkalmával azokról külön-külön véleményt nyilvánítsanak.
A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő
és a kérdést előterjesztő személyek irányában szubjektív
indíttatású. Megítélésük szerint az OVB megalapozatlanul
hivatkozott az OVBh.-ban az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. §
(1) bekezdésére, mivel a kérdés érthető, egyértelmű, mind
nyelvtani, mind jogalkotási, mind pedig a „választópolgári
megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján az OVBh.
megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való
kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati
természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában,
valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy
az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során
az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-
e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].
Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is
alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja
el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra
feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Az
OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az
Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a
31/2010. (I. 29.) OVB határozatot az abban foglalt indokok
helyességére tekintettel, ugyanazon indokok alapján
helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB
határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |