English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03149/2021
Első irat érkezett: 08/16/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/24/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.Pk.220.108/2020/7. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.637.301/2020/4. számú végzése és a Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó apa és volt házastársa közötti házasság felbontásakor a bíróság ideiglenes intézkedésben szabályozta az indítványozó és kiskorú gyermeke közötti rendszeres és rendkívüli kapcsolattartást. A végzést a másodfokú bíróság megváltoztatva a nyári kapcsolattartást újraszabályozta azzal, hogy további három napra biztosította az indítványozó számára az ottalvásos kapcsolattartást. Az indítványozó azért fordult a bírósághoz, mert volt házastársa a gyermekével tervezett nyári kapcsolattartást megakadályozta, több alkalommal hazarendelte és nem engedte, hogy a gyermek az éjszakát nála töltse, továbbá sérelmezte, hogy volt házastársa minden megtesz a kapcsolattartások zavarása érdekében, azokra a gyermeket nem készíti fel, sőt, ellene hangolja. A kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította arra hivatkozva, hogy az ideiglenes intézkedést bíróság később hatályon kívül helyezte, így az nem alapozhatja meg a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelését. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet mint törvényben kizártat visszautasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való alapjogát, döntéseiket a kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályok megsértésével, egyoldalú, alaptalan, iratellenes és részrehajló feltételezések alapján hozták meg..
.
Támadott jogi aktus:
    a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.Pk.220.108/2020/7. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.637.301/2020/4. számú végzése és a Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
VI. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3149_2_2021_Indkieg.egys.szerk_anonim.pdfIV_3149_2_2021_Indkieg.egys.szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3055/2022. (II. 11.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/01/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.02.01 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3055_2022 AB végzés.pdf3055_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) be­kezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és annak – a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.637.301/2020/4. számú végzésére, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.Pk.220.108/2020/7. számú végzésére kiterjedő hatályú – megsemmisítését kérte az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésének, 28. cikkének, VI. cikk (1) bekezdésének, XXIV. cikk (1) bekezdésének, továbbá XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek a sérelme miatt. Az indítványozó felhívta továbbá az Alkotmánybíróságot a vizsgálat hivatalból történő kiterjesztésére is az Alaptörvény XVI. cikkének sérelmére utalva.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint a bíróság első- és másodfokon is az indítványozó volt feleségét, vagyis az édesanyát jogosította fel 2011-ben született gyermekük tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlására, emellett az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást is szabályozta. Az indítványozó azért kezdeményezte a jelen ügy alapját képező eljárást, mert állítása szerint az édesanya 2020. július 15. és július 18-a, 2020. július 21. és július 25-e, valamint 2020. július 28-a és augusztus 1-je között esedékes – nyári, „ottalvásos” – kapcsolattartást akadályozta. Az ügyben első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.Pk.220.108/2020/7. számú végzésében indítványozó kérelmét elutasította, amelyet a Fővárosi Törvényszék 51.Pkf.637.301/2020/4. számú végzésével, az indokolás kiegészítésével helyben hagyott.
      [3] A Kúria Pfv.II.20.743/2021/2. számú végzésében megállapította, hogy az ügyben felülvizsgálati eljárás lefolytatása kizárt a bírósági nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 2. § g) pontja alapján.
      [4] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány szerint az ügyben eljáró bíróságok indítványozó „bizonyítási törekvéseit ellehetetlenítették”, nem vették figyelembe az általa benyújtott bizonyítékokat, így sérült a tisztességes eljáráshoz való joga [az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése]. Ebben a körben hivatkozott arra is az indítvány, hogy az eljáró bíróságok nem indokolták meg megfelelő módon, hogy a bizonyítékokat milyen szempontok szerint értékelték, miért rekesztettek ki egyes (például közokirati) bizonyítékokat az értékelésből. A bíróságok így nem vették figyelembe megfelelően a gyermek érdekeit sem. Mivel kérelmét érdemben csak az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék ­bírálta el, ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való joga sérült.

      [5] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
      [6] Az indítványozó a Kúria végzését – a tértivevény szerint – 2021. július 14-én vette kézhez, panaszát 2021. augusztus 4-én, határidőben nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. Ezen túl az indítványozó a főtitkár hiánypótlási felhívását – a tértivevény szerint – 2021. szeptember 3-án vette kézhez, hiánypótlását pedig szeptember 13-án, határidőben adta postára.
      [7] A panaszt ennek alapján az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtották be.
      [8] A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége – mivel az eljárás kérelmezője volt – fennáll, és Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét állítja.
      [9] A rendes jogorvoslattal nem támadható kúriai végzés az eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, amely alkotmány­jogi panasszal támadható. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is kiemeli azonban a következőket: „az Ügyrend 32. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszok esetében a jogorvoslati lehetőség kimerítésének a kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz ezért a jogerős döntéssel szemben akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati indítvány benyújtását is lehetővé teszi, de az indítványozó ezzel a lehetőséggel nem él. Ha azonban az indítványozó a felülvizsgálat lehetőségét kimeríti, a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott döntés tartalma az Alkotmánybíróság eljárására is kihat. Ha ugyanis a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálásra alkalmas, azt a Kúria érdemben vizsgálja, az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati eljárásban hozott döntést a jogerős döntésre is kiterjedően vizsgálhatja. Abban az esetben azonban, ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására nincs lehetőség, az Alkotmánybíróság a Kúriának ezen nem érdemi döntésén keresztül az ügy érdemében hozott jogerős döntést csak két esetben vizsgálhatja. Akkor (i) ha az indítványozó a jogerős döntést a felülvizsgálati indítvánnyal egyidejűleg – az Abtv. szerinti határidőben – alkotmányjogi panasszal is megtámadta, vagy (ii) ha a Kúria végzését mérlegelési jogkörben hozta meg, amely mérlegelés eredményére az indítványozónak bizonyosan nincs ráhatása [Ügyrend 32. § (4) bekezdés, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás I/5. pont].” {3223/2021. (V. 28.) AB végzés, Indokolás [15]–[16]} Jelen ügyben a felsorolt esetek egyike sem áll fenn: az indítványozó a jogerős döntést határidőben nem támadta meg alkotmányjogi panasszal, a Kúria pedig a felülvizsgálat kizártsága miatt állapította meg, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására nincs lehetőség. A kifejtettek miatt az első- és másodfokú döntés vizsgálatára jelen eljárásban nincs mód {lásd: 3393/2021. (X. 1.) AB végzés, Indokolás [6]}.
      [10] Az indítványozó panasza az Alkotmánybíróság által vizsgálandó Pfv.II.20.743/2021/2. számú kúriai végzéssel kapcsolatban érdemi indokolást nem tartalmaz. E kúriai végzést egyedül 2021. szeptember 30-án kelt hiánypótlásában említi, de érdemi, alkotmányossági szempontú indokolást itt sem adott elő. Az indítványozó kizárólag az első- és a másodfokú végzéssel összefüggésben terjesztett elő alaptörvény-ellenességre vonatkozó érveket. Arra vonatkozó érvelés hiányában viszont, hogy kifejezetten a Kúria végzése miért ellentétes az Alaptörvény felhívott bekezdéseivel, a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában írt követelményének. A határozott kérelem hiánya miatt a panasz érdemi elbírálására nincs lehetőség.

      [11] 3. Mivel a kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szabó Marcel

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Salamon László

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szalay Péter

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/16/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Pfv.II.20.743/2021/2 of the Curia (enforcement of keeping contacts)
          Number of the Decision:
          .
          3055/2022. (II. 11.)
          Date of the decision:
          .
          02/01/2022
          .
          .