Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00840/2013
Első irat érkezett: 05/28/2013
.
Az ügy tárgya: Kúria Bfv.I.316/2013/2. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/16/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság 19.B.XI.1934/2011/43. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.XI.8939/2012/6. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.316/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
A Kúria elutasította az indítványozó (terhelt) felülvizsgálati kérelmét, mint törvényben kizártat. Az indítványozó szerint a bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert nem vették figyelembe, hogy a kihallgatása gyógyszeres befolyásoltság alatt történt. Az ítéletek és a Kúria végzése ezért - nézete szerint - sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Bfv.I.316/2013/2. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 24.Bf.XI.8939/2012/6. számú ítélete
    Budai Központi Kerületi Bíróság 19.B.XI.1934/2011/43. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_840_0_2013_inditvany_anonim.pdfIV_840_0_2013_inditvany_anonim.pdfIV_840_0_2013_inditvany_kiegeszites.pdfIV_840_0_2013_inditvany_kiegeszites.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3004/2014. (I. 31.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1182
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/27/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.01.27 17:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság 19.B.XI.1934/2011/43. számú ítéletével, a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.XI.8939/2012/6. számú ítéletével, valamint a Kúria Bfv.I.316/2013/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

      [2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben kérte a Budai Központi Kerületi Bíróság 19.B.XI.1934/2011/43. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.XI.8939/2012/6. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.I.316/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
      [3] A tényállás szerint az indítványozót a Budai Központi Kerületi Bíróság 2012. április 6-án kihirdetett, 19.B.XI.1934/2011/43. számú ítéletével bűnösnek mondta ki lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, ezért öt év börtönbüntetésre, hat év közügyektől eltiltásra és 40 002 forint vagyonelkobzásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind pedig a vádlott fellebbezést nyújtottak be. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2012. szeptember 27-én jogerőssé vált ­24.Bf.XI.8939/2012/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűncselekmények minősítése tekintetében megváltoztatta, valamint a vagyonelkobzás összegét 200 001 forintra emelte fel, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó a bírósági eljárás során végig kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás, házi őrizet) hatálya alatt állt. Az indítványozó másodfokú bíróság ítélete ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. Indítványát a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. §-ának (1) bekezdés a), b) és c) pontjaira alapította, indokolásul pedig előadta, hogy a nyomozati szakban nyugtatók hatása alatt hallgatták ki gyanúsítottként, és sérelmezte, hogy ezen vallomását a bíróságok bizonyítékként értékelték. A Kúria a panaszos felülvizsgálati indítványát – mint törvényben kizártat – a Bfv.I.316/2013/2. számú végzésével elutasította. Indokolásában a Kúria kifejtette, hogy az indítványozó beadványában a Be. 416. §-ának megjelölt rendelkezéseiben található anyagi és eljárási szabálysértésekre nem hivatkozott. A nyomozás során történt esetlegesen törvénysértő kihallgatás, illetve annak bizonyítékként való értékelése nem minősülnek olyan, abszolút hatályú szabálysértésnek, mely a felülvizsgálati eljárás lefolytatását megalapozná.

      [4] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a támadott ítéletek, valamint a Kúria által hozott végzés sértik az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdésében, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát.
      [5] Indokolásul a panaszos előadta, hogy őt a Dél-Budai Bűnügyi Régió nyomozója annak ellenére hallgatta ki gyanúsítottként, hogy közölte, nyugtatók hatása alatt áll és nem kíván vallomást tenni. Az eljáró rendőr – az indítvány szerint megírta a terhelt helyett vallomását, majd alá is íratta vele a jegyzőkönyvet. Ezen vallomást az indítványozó szerint az elsőfokon eljárt bíróság többször idézte ítéletében, illetve „felhasználta szavahihetőségének kétségbe vonására”. Sérelmezte a panaszos az ítélet alapjául szolgáló egyéb bizonyítékok hitelességét is. Az indítványozó aggályosnak tartotta azt is, hogy az eljárás során azon bírói tanács hozta meg
      a 24/Bf.XI.10.410/2011/2. számú végzést (az előzetes letartóztatást fenntartó végzést helybenhagyó másodfokon hozott végzés), amely a 24.Bf.XI.8939/2012/6. számú – jelen eljárásban támadott – másodfokú ítéletet.


      [6] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadásról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit.
      [7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Kúria által hozott ítéletet az indítványozót fogva tartó Büntetés-végrehajtási intézet 2013. április 3-án vette át, az ezzel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz 2013. április 29-én – határidőben – érkezett a Budai Központi Kerületi Bíróságra.
      [8] Az alkotmányjogi panasz a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott végzése ellen irányul, amely ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
      [9] Az indítványozó az Abtv. 51. § (1) bekezdése szerint jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszt.
      [10] Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek megfelel, tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó hivatkozást, határozott kérelmet, és az alaptörvény-ellenességre vonatkozó okfejtést.

      [11] 4. Az alkotmányjogi panaszban foglaltak azonban az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételeknek, mely szerint alkotmányjogi panasz csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be, nem felelnek meg.
      [12] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a és 29. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban a bizonyítékok felülmérlegelésével történő ítélkezés, mivel kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja a támadott bírósági döntéseket. Amennyiben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, azt kiküszöbölve az alapjogi sérelmet orvosolja.
      [13] Jelen esetben a panaszos az eljáró bíróságok bizonyítékok mérlegelésére, értékelésére vonatkozó eljárását kifogásolta, bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet azonban – az ügy valamennyi körülményét figyelembe véve – nem vetett fel.
      [14] Az indítványozó kifogásolta azt is, hogy az eljárás során egyazon bírói tanács hozta meg az előzetes letartóztatásról szóló döntést, és az alkotmányjogi panasszal támadott másodfokú döntést. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy önmagában az az eljárási rend, hogy a vádemelést követően a terhelttel szemben foganatosított kényszerintézkedésekről a perbíróság (a terhelt büntetőjogi felelősségéről is határozó bíróság) dönt, a tisztességes eljárás jogával összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vetett fel.

      [15] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére is, visszautasította.
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/28/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3004/2014. (I. 31.)
          Date of the decision:
          .
          01/27/2014
          .
          .