English
	Hungarian

Ügyszám: .	581/H/2002
Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 15/2003. (IV. 18.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2003/208 .

A döntés kelte: Budapest, 04/14/2003 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási  Bizottságnak  az országos   népszavazás   kitűzésére  irányuló   kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő                          határozatot: Az   Alkotmánybíróság   az  Országos   Választási   Bizottság 131/2002. (VII. 11.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt a határozatát a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I.                                 A  Hajrá  Magyarország!  Mozgalom nevében  Glattfelder  Béla, Boros    Imre   és   Turi-Kovács   Béla   aláírásgyűjtő    ív mintapéldányát   nyújtotta   be   az   Országos    Választási Bizottsághoz  (a  továbbiakban:  OVB)  azzal,  hogy  országos ügydöntő   népszavazást  kíván  kezdeményezni   a   következő kérdésben: "Egyetért-e azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti  - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási  jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?" Az  OVB  eljárása során megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív   a   hatályos  törvényi  rendelkezéseknek   megfelel;   a népszavazás  tárgya az Országgyűlés hatáskörébe  tartozik,  a kérdésekben  az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésére figyelemmel az országos népszavazás nem kizárt, a kérdések megfogalmazása megfelel  az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló  1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13.  § (1) bekezdésében foglaltaknak, az aláírásgyűjtő ív megfelel a választási   eljárásról  szóló  1997.  évi  C.   törvény   (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt alaki követelményeknek. Erre tekintettel az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát  és  az  azon szereplő  kérdéseket  az  ügyben meghozott    131/2002.   (VII.   11.)    OVB    határozatával hitelesítette.                                                               II.                                 1.  Az  OVB  határozata  ellen  benyújtott  kifogások  egyike szerint  az  OVB-nek  az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítését  az Nsztv.  13.  § (1) bekezdésére tekintettel meg kellett  volna tagadnia,  mivel  a  kérdésre nem lehet egyértelműen  igennel vagy   nemmel  válaszolni.  A  kérdés  ugyanis  olyan  tárgyi ismeretet     előfeltételez,     amellyel     általában     a választópolgárok nem rendelkeznek. Ilyen például a  kérdésnek az  a  része,  amely  a  termőföldről  szóló  1994.  évi  LV. törvényre (a továbbiakban: termőföldtörvény) utal, illetve  a "termőföld", a "családi gazdálkodó" és az "elővásárlási  jog" fogalmak. 2.  Az  OVB által hitelesített kérdésben a másik indítványozó szerint az Nsztv. 10. § a) pontja és az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése   alapján  nem  lehet  népszavazást   tartani.   Az Országgyűlés  hatáskörének,  így a  népszavazásra  bocsátható tárgyköröknek egyértelmű korlátját jelenti az Alkotmány 8.  § (2)  bekezdése. Az indítványozó szerint alapjog  szükségtelen is  aránytalan korlátozására nincs a parlamentnek  hatásköre, következésképpen      alapjog     korlátozására      irányuló népszavazásnak  sincs helye a magyar közjogi  rendszerben.  A kifogást előterjesztő álláspontja szerint az elővásárlási jog vagyoni   értékű  jog,  amelyre  az  Alkotmány  13.   §   (1) bekezdésében biztosított tulajdonvédelem kiterjed. A  termőföldtörvény 2002. február 22-e előtt  hatályban  lévő szabályai szerint termőföld eladása esetén a haszonbérlőt,  a felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illette  meg. A  termőföldtörvény  módosításáról  szóló  2001.  évi  CXVII. törvény  azonban  e  jogosultakat az elővásárlási  jogosultak rangsorában az első helyről a hatodik helyre sorolta át,  úgy hogy  a rangsorban őt a magyar állam tulajdonában levő Magyar Nemzeti Földalap Kht. által kijelölt személy is megelőzte. Ez az  indítványozó  szerint  a tulajdonhoz  való  jog  sérelmét jelentette,   mivel   "a   rangsor   hatodik   helyére   való visszasorolás  lényegét tekintve elvonta  a  korábbi  vagyoni jogi  jogosultságot, illetve az állam hozzájárulásától  tette függővé a vagyoni értékű jog gyakorlását." A 2002. évi XXIII. törvény   a   Magyar   Köztársaság   2001.   és   2002.   évi költségvetéséről    szóló   2000.   évi   CXXXIII.    törvény módosításáról  e  sorrenden  változtatva  a  haszonbérlőt,  a felesbérlőt  és  a részesművelőt az elővásárlásra  jogosultak között  az  első  helyre sorolta. A népszavazásra  bocsátandó kérdésből  következő jogalkotás (vagyis a családi  gazdaságok első  helyre sorolása az elővásárlásra jogosultak  között)  a tulajdonhoz való alapjogot sértő volna, véli az indítványozó, ezért  a  kérdés hitelesítését az OVB-nek meg  kellett  volna tagadnia. A  fenti érvek alapján a kifogásokat előterjesztők azt kérték az   Alkotmánybíróságtól,  hogy   semmisítse   meg   az   OVB aláírásgyűjtő  ívet  hitelesítő  döntését,  és  kötelezze   a testületet  új  eljárás lefolytatására. A határozat  ellen  a törvényes  határidőn belül érkezett, a törvényi feltételeknek megfelelő kifogásokat az Alkotmánybíróság egyesítette és  egy eljárásban érdemben bírálta el. 3.  Az  Alkotmánybíróság a 131/2002. (VII. 11.) OVB határozat ellen benyújtott kifogásokat az Alkotmány, az Nsztv. és a Ve. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: Alkotmány "8.  §  (2)  A Magyar Köztársaságban az alapvető  jogokra  és kötelességekre  vonatkozó szabályokat törvény állapítja  meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja." "13.  §  A  Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz  való jogot." "28/B.  §  (1)  Országos  népszavazás és  népi  kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet." "28/C. § (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes    népszavazás   alapján    hozott    döntés    az Országgyűlésre kötelező." Nsztv. "10.  §  Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d)  az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek." "13.  § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni." Ve. "130.   §   (1)   Az  Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos  döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet - az  Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2)   Az   Országgyűlés   népszavazást  elrendelő,   valamint kötelezően  elrendelendő népszavazás  elrendelését  elutasító határozata  elleni  kifogást a határozat közzétételét  követő nyolc napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos  Választási  Bizottsághoz  benyújtani.  Az  Országos Választási  Bizottság a kifogás benyújtásáról  haladéktalanul tájékoztatja   az   Országgyűlés  elnökét,   a   népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági  elnököt is.   (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja  el. Az   Alkotmánybíróság   az  Országos  Választási   Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,   és   az   Országos  Választási   Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja."                              III. 1.  Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az  Alkotmánybíróságról szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény  (a továbbiakban:   Abtv.)   1.  §  h)   pontjában   foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. A   Ve.  130.  §  (1)  és  (2)  bekezdései  alapján  az   OVB aláírásgyűjtő  ív,  illetve a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése,  valamint az Országgyűlés  népszavazást elrendelő,  továbbá  a  kötelezően  elrendelendő  népszavazás elrendelését megtagadó határozata ellen kifogás nyújtható  be az    Alkotmánybírósághoz.   Az   Alkotmánybíróság   az   OVB határozatában,  valamint a kifogásban foglaltak  alapján  azt vizsgálja,  hogy  az  OVB  az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítési eljárásában  az  Alkotmánynak  és  az  irányadó  törvényeknek megfelelően  járt-e  el,  helyesen jutott-e  az  OVB  arra  a következtetésre, hogy az adott kérdésben népszavazás tartható vagy  éppen nem tartható. [Legutóbb a 63/2002. (XII.  3.)  AB határozat,  ABK  2002, december, 718.] Az Alkotmánybíróság  a jogorvoslati    eljárása    során    feladatát    alkotmányos jogállásával   és  rendeltetésével  összhangban   látja   el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2.  Az  Alkotmánybíróság  először a népszavazásra  bocsátandó kérdés egyértelműségével foglalkozó kifogásokat vizsgálta. Az 52/2001. (XI. 29.) AB határozatban megfogalmazott kritériumok alapján  a  népszavazásra bocsátandó kérdés akkor egyértelmű, ha  az  kétséget kizáróan megválaszolható, eldöntendő  kérdés esetében  arra "igen" vagy "nem" felelet adható. A  kérdésnek világosnak  és  kizárólag egyféleképpen értelmezhetőnek  kell lennie.  Nem  követelmény viszont a kérdés megfogalmazásakor, hogy  a  kezdeményező  az  egyes jogágak  kifejezéskészletét, illetve   az   egyes   szakterületek  terminus   technicusait használja. (ABH 2001, 399, 403.) Ahogyan  azt  az  Alkotmánybíróság a 62/2002.  (XII.  3.)  AB határozatában is hangsúlyozta, a kérdés megfogalmazása  során önmagában  az egyes szakterületek terminológiájának pontatlan használata nem jelenti az Nsztv. 13. §-a sérelmét. (ABK 2002, december, 716, 717.) Az Alkotmánybíróság álláspontja  szerint a  kérdésben  szereplő (szak)kifejezések  -  mint  például  a "termőföld",  "családi gazdálkodó", "elővásárlási  jog"  -  a kérdés  egészének érthetőségét nem zavarják. A  népszavazásra bocsátandó  kérdés érthető és megfelel az Nsztv.  13.  §-ában foglalt követelményeknek. Jelen  ügyben  a  népszavazást  kezdeményező  ahhoz  kéri   a választópolgárok  támogatását,  hogy  a  2002.  június   15-i állapot  szerint  hatályos termőföldtörvény szerinti  családi gazdálkodót ismét az első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld  vagy  tanya vásárlása esetén. A  kérdésbe  foglalt közbevetés  a  kérdést  pontosítja és  további  információval szolgál,  egyértelművé  teszi, hogy a  kezdeményező  a  2002. június  15-én  hatályos  termőföldtörvény  által  alkalmazott családi   gazdálkodó   fogalmat   tekinti   irányadónak.    A termőföldtörvény 3. § i) pontja szerint családi gazdálkodó az a  családi  gazdaságot a családi gazdaság  központja  szerint illetékes    megyei   (fővárosi)   földművelésügyi    hivatal nyilvántartásába  bejegyeztető személy,  aki:  1.  a  családi gazdaság  vezetőjeként  annak  tevékenységi  körében  jogokat szerezhet     és     kötelezettségeket     vállalhat,      2. élethivatásszerűen  mezőgazdasági, illetve  mezőgazdasági  és kiegészítő  tevékenységet  folytat,  3.  mezőgazdasági   vagy erdészeti  szakirányú  képzettséggel rendelkezik  vagy  ennek hiányában   igazolja,  hogy  legalább  3  éve   folytatja   a mezőgazdasági,    illetve   mezőgazdasági    és    kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4.  legalább  3 év  óta  a  bejelentett állandó lakhelye a  családi  gazdaság központjaként megjelölt településen van. Ahogyan  arra  az Alkotmánybíróság a 63/2002.  (XII.  3.)  AB határozatában  is utalt, az Országgyűlés és más  jogalkotásra jogosult  szervek  által kibocsátott  jogszabályok  a  Magyar Közlönyben   való   kihirdetést  követően  mindenki   számára hozzáférhetőek.    A    népszavazásra   bocsátandó    kérdést aláírásukkal  támogató választópolgárok  tehát  megismerhetik azok    tartalmát.    Ezen    túl,    jelen    esetben,     a termőföldtörvényben   foglaltak  egy   a   termőföldtulajdon- szerzést  érintő kérdés népszavazásra bocsátását  követően  a Ve.-ben  szabályozott módon nyilvános vita  tárgyai  lesznek, ami  szintén  a választópolgárok tájékozódását  segíti.  (ABK 2002,    december,   718,   720.)   Mindezek    alapján    az Alkotmánybíróság a kérdés egyértelműségét érintő  kifogásokat elutasította. 3.  A  kifogással élők egyike szerint a kérdés alkotmánysértő törvény   megalkotására   kötelezi   az   Országgyűlést.   Az indítványozó  úgy véli, az Országgyűlés hatáskörének,  így  a népszavazásra  bocsátható tárgyköröknek  egyértelmű  korlátot szab  az Alkotmány 8. § (2) bekezdése, amely alapján alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Az   Alkotmány   elsőbbségének  a  törvényhozással   szembeni biztosítása   az   Alkotmánybíróság  legfőbb   feladata.   Az alkotmányos    szempontok   érvényre   juttatása    történhet előzetesen, a jogi norma megszületése előtt, illetve  utólag, a  jogszabály kihirdetését követően. Előfordulhat  azonban  - például  a  kétszázezer választópolgár  által  kezdeményezett eredményes   ügydöntő  népszavazás   esetében   -,   hogy   a népszavazásra  bocsátandó kérdés alapján  valamely  alapjogot nyilvánvaló   módon  súlyosan  sértő  vagy   tömeges   egyéni jogsérelmet  okozó jogszabály megalkotására  lesz  köteles  a törvényhozó   hatalom.  Ebben  az  esetben  a   népszavazásra bocsátandó  kérdés hitelesítési eljárásban  történő  előzetes alkotmányossági vizsgálata nyújthat megfelelő védelmet. Az   Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  a  népszavazásra bocsátandó kérdés alapján általában nem állapítható meg, hogy a  jogalkotó  pontosan milyen tartalmú jogi norma  alkotására lesz köteles. Az alkotmánysértő norma létrejöttét elkerülendő a   törvényhozó  köteles  a  jogszabályt  olyan   tartalommal elfogadni,   amely   megfelel  ugyan  a   kérdésben   foglalt követelményeknek,   de  egyszersmind   összhangban   áll   az alaptörvény rendelkezéseivel. A  magyar jogrendszer több olyan jogintézményt ismer, amely a népszavazáshoz való politikai alapjog Alkotmánynak  megfelelő gyakorlását segíti. Az Alkotmány rendelkezései, és  különösen a  8.  §  alapján  alkotmányos védelemben részesülő  alapvető jogok érvényesülése azonban nem tehető attól függővé, hogy az erre  jogosult  intézmények  a népszavazási  eljárás  későbbi szakaszaiban  élnek-e az Alkotmányban, illetve  az  Abtv.-ben biztosított lehetőségekkel és Alkotmánybírósághoz  fordulnak- e. Az   Alkotmány   egésze   és  az  alkotmányos   rendelkezések [elsősorban  az Alkotmány 8. § (2) bekezdés, a  28/C.  §  (3) bekezdés,  valamint  a  77.  § (2)  bekezdés]  összefüggései, valamint  azok  együttes  vizsgálata alapján  megállapítható, hogy   az   Alkotmánybíróság  -  alkotmányos  rendeltetésével összhangban  -  a kifogás és az OVB határozat keretein  belül adott  ügyben  megvizsgálhatja a kérdést abból a  szempontból is,  hogy az annak alapján lefolytatott népszavazás eredménye nyilvánvaló   módon  nem  kötelezi-e  a  jogalkotót   alapjog lényeges tartalmát sértő törvény megalkotására. Jelen   ügyben  azonban  -  az  Alkotmánybíróság  álláspontja szerint  -  a  családi gazdálkodók elővásárlási jogát  érintő kérdésből  nem állapítható meg a születő jogi norma tartalma. A  kérdés  népszavazásra bocsátását követően  a  jogalkotó  a többségi  támogatást  kapott "igen" válasz  alapján  alkothat olyan  jogszabályt, amely nem eredményez alkotmánysértést.  A törvényhozó  ugyanis alkotmányos keretek között marad,  ha  a közérdekűség  megléte esetén az elérni kívánt céllal  arányos módon korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot. Az    Alkotmánybíróság   mindezek   alapján   a   kifogásokat elutasította,  és  a  131/2002. (VII.  11.)  OVB  határozatot helybenhagyta. Az  Alkotmánybíróság,  figyelemmel az  OVB  határozat  Magyar Közlönyben  való megjelenésére, elrendelte e határozatának  a Magyar Közlönyben való közzétételét.                        Dr. Németh János                   az Alkotmánybíróság elnöke                                     Dr. Bagi István                       Dr. Bihari Mihály     alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                     Dr. Czúcz Ottó                          Dr. Erdei Árpád     alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                     Dr. Harmathy Attila                    Dr. Holló András     alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                     Dr. Kiss László                    Dr. Kukorelli István     alkotmánybíró                      előadó alkotmánybíró                                     Dr. Strausz János    Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva     alkotmánybíró                             alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	Resolution 131/2002 (VII. 11.) OVB of the National Electoral Committee on a referendum to be organised on the purchase and ownership of arable land
Number of the Decision: .	15/2003. (IV. 18.)
Date of the decision: .	04/14/2003
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-2003-2-002?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
. en_0015_2003.pdf