Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00060/2013
Első irat érkezett: 01/16/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/22/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók a Kúria Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzése, a Kúria Gfv.VII.30.090/2012/7. számú végzése, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.469/2011/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozták.
Az egyik indítványozó tagi kölcsönt nyújtott egy kft. részére, majd a társasággal szemben fennálló követelést engedményezte a másik indítványozóra. A Kft. ellen felszámolási eljárás indult, melynek során az engedményes hitelezői igényt jelentett be. A felszámoló a hitelezői igényt nem vette nyilvántartásba, ezért az engedményes bírósághoz fordult. Később az engedményezési szerződést a felek felbontották, melynek értelmében - álláspontjuk szerint - a tagi kölcsön jogosultja az első indítványozó.
A Kúria Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzésében elutasította a hitelezőnek a jogutódlás megállapítása, és az első indítványozónak (engedményező) a felülvizsgálati eljárásba történő belépése engedélyezése iránti kérelmét.
A Kúria Gfv.VII.30.090/2012/7. számú végzésében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzését - mely a hitelezői igényt elutasította - hatályában fenntartotta.
Az indítványozók álláspontja szerint a végzések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot és a XVIII. cikk (7) bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzése
    Kúria Gfv.VII.30.090/2012/7. számú végzése
    Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.469/2011/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XVIII. cikk (7) bekezdése

.
A döntés száma: 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1646
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); tagi kölcsönszerződések
.
A döntés kelte: Budapest, 04/02/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.04.02 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzése, és Gfv.VII.30.090/2012/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszukban kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.090/2012/6. számú végzését, valamint Gfv.VII.30.090/2012/7. számú végzését, a Fővárosi Ítélőtábla által hozott 15.Fpkf.43.469/2011/3. számú végzésre kiható hatállyal az Alkotmánybíróság semmisítse meg, és az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság 29.Fpkh.01- 09-000196/15. számú végzésének megfelelő döntést hozzon, illetve azt nyilvánítsa jogerősnek és az ügyben alkalmazandónak. Amennyiben erre nincs mód, az Alkotmánybíróság kötelezze a Fővárosi Ítélőtáblát új határozat hozatalára.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az egyik magánszemély indítványozó egy kft. tagjaként éveken keresztül tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. Utóbb ennek a tagi kölcsönnek egy részét egy másik magánszemélyre (a másik indítványozóra) engedményezte. A kft.-vel szemben időközben felszámolási eljárást kezdeményeztek, melynek során azonban az engedményes hitelezői igényét a felszámoló nem vette nyilvántartásba, többek között arra hivatkozással, hogy mivel a tagi kölcsönszerződéseket mind a hitelezői, mind pedig az adósi oldalon ugyanazon személy írta alá, azok semmisek.
[3] Az elsőfokú bíróság a hitelezői igényt megalapozottnak találta, és kötelezte a felszámolót a hitelezői igény határidőn túl bejelentett követelésként való nyilvántartásba vételére. A felszámoló által képviselt adós fellebbezése folytán azonban a másodfokon eljáró bíróság az első fokú végzést megváltoztatta, és a hitelező igényét elutasította azzal, hogy a tagi kölcsönszerződéseket az adós gazdálkodó szervezet taggyűlése nem hagyta jóvá, azok tehát érvényesen nem jöttek létre, ebből pedig következik, hogy az engedményes hitelező tagi kölcsön visszafizetésére vonatkozó követelésének nincs jogalapja.
[4] Az indítványozók állítása szerint a Kúria fentebb megjelölt végzései sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, valamint a XVIII. cikk – helyesen XXVIII. cikk – (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot.
[5] Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
[6] Az Abtv. 30. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Kúria Gfv.VII.30.090/2012/6. sorszámú végzését 2012. november 13-án kézbesítették, a Gfv.VII. 30.090/2012/7. sorszámú végzése 2012. október 30-án kelt, ellenük az alkotmányjogi panaszt a Fővárosi Törvényszéken 2012. december 11-én – tehát határidőn belül – terjesztették elő.
[7] Az indítványozók jogi képviselő útján terjesztették elő alkotmányjogi panaszukat, a szabályszerű meghatalmazást csatolva. Ezzel az Abtv. 51. § (2) bekezdésében rögzített formai követelménynek eleget tettek.
[8] Az indítványozók megjelölték az Abtv. 27. §-át mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, valamint az Alaptörvény több szakaszát, amelyek tekintetében álláspontjuk szerint az alaptörvény-ellenesség fennáll. Indítványukban egyértelműen feltüntették, hogy mely bírósági végzések tekintetében kérik az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek tehát megfelel.
[9] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[10] Jelen ügyben az indítványozók a bírósági végzéseket azért kifogásolták, mert szerintük a bíróságok nem megfelelően értékelték a tagi kölcsön nyújtásának tényét, illetve annak engedményezését, és ennek eredményeként a hitelezői igény érvényesítésének lehetőségét. Ezen túlmenően azt is sérelmesnek tartották, hogy a rendkívüli perorvoslat keretében előterjesztett kérelmet elutasító, a jogutódlás tárgyában hozott végzés ellen nem volt biztosítva jogorvoslat.
[11] A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az indítványozók a bírósági végzések vizsgálatát valójában nem alkotmányossági szempontból kérték, hanem azt kívánták elérni, hogy a tényállás megállapítása, valamint a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság, és a kölcsönt a hitelezői igény alapjául elismerje. E körben a jogutódlás tárgyában hozott végzés elleni jogorvoslat hiányának sérelmezése is csak arra irányult, hogy a kölcsön összegének bármilyen jogcímen történő hitelezői igényként való nyilvántartásba vétele megvalósuljon. E kérdés – a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan – az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással.
[12] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és amennyiben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, azt kiküszöbölve az alapjogi sérelmet orvosolja.
[13] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
      Dr. Holló András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kovács Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/16/2013
      .
      Number of the Decision:
      .
      3091/2013. (IV. 19.)
      Date of the decision:
      .
      04/02/2013
      .
      .