Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 40.Pk.500.114/2021/16. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.631.791/2022/3. számú - a 49.Pkf.631.791/2022/5. számú végzéssel kiegészített - végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az apa (az eljárásban: kérelmező) kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelméről a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) döntött. A kérelmezett anya és kiskorú gyermeke (az alkotmányjogi panaszban: indítványozók) a végzés egyes rendelkezéseit fellebbezéssel támadta. Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panaszban sérelmezett 40.Pk.500.114/2021/16. számú végzésben az indítványozó fellebbezését visszautasította arra hivatkozva, hogy a kiskorú gyermeknek nem volt perbeli jogképessége. A bíróság álláspontja szerint a hatályos jog a kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban a kiskorú számára sem a perbelépésre, sem az érdekeltkénti részvételre nem ad lehetőséget, az eljárás során hozott végzés a gyermekre közvetlenül vonatkozó rendelkezést sem tartalmazhat. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. A másodfokú végzése ellen az indítványozó (mint érdekelt) nyújtott be fellebbezést arra hivatkozva, hogy a másodfokú bíróság döntése jogszabálysértő, mert az érdekelt kapcsolattartásával összefüggő határozat az érdekeltre is kiterjed, ezért fellebbezési joggal rendelkezik. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú végzés fellebbezéssel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, megállapítva, hogy a PKKB a 16. számú végzésével az érdekeltként fellépő kiskorú fellebbezését utasította vissza, tehát rá nézve rendelkezést tartalmaz, így a fellebbezést visszautasító rendelkezés tekintetében megilleti a fellebbezési jog. A Fővárosi Törvényszék az alkotmányjogi panaszban sérelmezett 49.Pkf.631.791/2022/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A törvényszék PKKB 16. számú végzését - a gyermek mint érdekelt fellebbezése alapján - érdemben bírálta felül. A bíróság megállapította, hogy az érdekeltként megjelölt kiskorú korlátozottan cselekvőképes, a Pp. 33. §-a alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, ezért a fellebbezés visszautasításának indoka a perbeli jogképesség hiánya nem lehet. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a kapcsolattartás végrehajtásáról hozott határozat a gyermekre nézve rendelkezést az eljárás jellegénél fogva nem tartalmazhat. A gyermek az eljárásban félnek sem minősül, így a Pp. 365. § (5) bekezdése alapján fellebbezésre nem jogosult.
Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése, amellyel a kiskorútól a kapcsolattartásra kötelező bírósági döntés elleni fellebbezés jogát megvonta, sérti a kiskorú emberi méltóságát, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony és érdemi jogorvoslathoz való jogát. Álláspontja szerint továbbá a bíróságok az eljárásuk során figyelmen kívül hagyták azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke megelőzi az apa kapcsolattartáshoz való jogát, különösen akkor, ha az apa azt visszaélésszerűen gyakorolja..
. |