A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítélete, valamint a Szombathelyi Járásbíróság 1.B.832/2012/50. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Erneszt Sándor indítványozó dr. Hüttl Tivadar ügyvéden (1136 Budapest, Tátra utca 15/b. I. em. 1.) mint jogi képviselőjén keresztül az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő.
[2] Indítványában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítéletének, valamint a Szombathelyi Járásbíróság 1.B.832/2012/50. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat, mert azok sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését.
[3] 2. Az indítványozó előadása, valamint a bírósági ítéletekben megállapított tényállás szerint a panaszos nem értett egyet a községben történő fakivágásokkal, ezért 2011. április 27-én, a fakitermelés helyszínen két tanú jelenlétében, a helyszínen tartózkodó polgármesterre a „maga meg egy fasiszta” kifejezést használta, majd mind a polgármesterre, mind pedig a jegyzőre a „rohadt kommunisták” kifejezést tette. A fentiek miatt az indítványozó ellen rágalmazás és becsületsértés miatt eljárás indult.
[4] 2.1. Az elsőfokon eljárt Szombathelyi Járásbíróság ítéletében megállapította, hogy a vizsgált időszakban az indítványozó különböző hatósági eljárások okán haragosi viszonyban állt a polgármesterrel és a jegyzővel. Az indítványozó a településen történt fakivágásokkal nem értett egyet, azokat helytelennek tartotta – e véleményének a fakivágások helyszínén a fenti időben az ott írtak szerint is hangot adott. A bíróság ítéletében csak a „fasisztázó” kifejezést vizsgálta, ugyanis csak annak tekintetében volt igazolható, hogy az kifejezetten a polgármesterre irányult. A „kommunistázás” vonatkozásában azonban a bíróság azt rögzítette, hogy az a mai felfogás szerint olyan „köznapi” kifejezés, ami nem alkalmas a becsület csorbítására. Az elsőfokú bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadsága ugyan a rendkívül éles kritikákat is magában foglalja, de az az Alkotmánybíróság 13/2014. (IV. 18.) AB határozata szerint az emberi becsület védelmének határát, azaz a magánszférát nem lépheti át. A bíróság szerint az indítványozó nem közéleti véleménynyilvánítást tett a fenti kijelentésekkel, hanem a polgármestert emberi mivoltában alázta meg, annak ellenére, hogy nem vitás, hogy a polgármester e minőségében érkezett a helyszínre. Az elsőfokú bíróság szerint az indítványozó tiltakozásának határát az jelöli ki, hogy a polgármesterre semmilyen személyét érintő, kirekesztő, becsületcsorbító magatartást nem tehet. A „maga egy fasiszta” kijelentés azonban a bíróság szerint dehonesztáló és becsületsértő. Emiatt a bíróság – hivatkozva a fenti AB határozatra – úgy ítélte meg, hogy az indítványozó büntetőjogi felelősségre vonása nem mellőzhető.
[5] 2.2. Az elsőfokú ítélet ellen az indítványozó védője jelentett be fellebbezést az indítványozó felmentését kérve. A fellebbezés szerint a polgármester a fakivágás napján többször jelezte az indítványozónak, hogy semmi keresnivalója nincs a helyszínen, mert ő csak egy betelepülő, bevándorló. Erre válaszul mondta az indítványozó – a fellebbezés szerint – hogy ha neki mint bevándorlónak nem lehet szava, akkor „maga egy fasiszta”. A fellebbezés szerint az alkotmánybírósági gyakorlatra való hivatkozás sem helyes, ugyanis a közszereplők nagyobb tűrési kötelezettségét előíró gyakorlatból indul ki, azonban azt a következtetést vonja le, hogy a fasisztázás nem áll összefüggésben a nevezett intézkedéssel, azaz a fakivágással. A fellebbezés szerint azonban az ítéleti tényállás szerint is az indítványozó közlése erős politikai kontextusban hangzott el, így azt nem lehet a közszereplői jellegtől elvonatkoztatni.
[6] A másodfokú bíróság ítéletében helyben hagyta az elsőfokú döntést. A Törvényszék az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is alapul véve azt állapította meg, hogy bár az erős, túlzó kritika is a véleményszabadság oltalma alatt áll, de nem oltalmazza azon közléseket, amelyek célja önmagában másik személy megalázása, bántása, vagy a közügyekkel össze nem függő célú támadása. A másodfokú bíróság szerint nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a másik személy emberi mivoltában való megalázása érdekében használ súlyosan bántó vagy sértő kifejezéseket. A bíróság szerint az indítványozó által használt kifejezés kontextusából egyértelműen az következik, hogy az indítványozót a rosszhiszeműség vezette, célja a megalázás, gyalázkodás, becsmérlés volt.
[7] 2.3. Az indítványozó a másodfokú ítéletet követően fordult az Alkotmánybírósághoz a fenti ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve, mivel azokat ellentétesnek tartotta az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével (véleménynyilvánítás szabadsága). Az indítvány szerint az indítványozó által a polgármesterrel szemben megfogalmazott éles bírálat a szólásszabadság által védelmezett életviszonyok körébe esik, ezért az azt szankcionáló bírósági ítéletek alapjogsérelmet hordoznak magukban.
[8] 3. Az indítványozó arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett a Kúriához. Az Alkotmánybíróság beszerezte a Kúria ítéletét.
[9] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. A 2017. január 31-én kihirdetett Bfv.III.1.125/2016/6. számú ítéletével a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.111/2015/7. számú ítéletét, valamint a Szombathelyi Járásbíróság 1.B.832/2012/50. számú ítéletét megváltoztatta, és az indítványozót az ellene becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
[10] 4. Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
[11] Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén; a (2) bekezdés pedig példálózó felsorolását adja, hogy mely esetekben válik az indítvány okafogyottá.
[12] Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy a Kúria ítélete az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítéletet az indítványozó javára megváltoztatta, megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
[13] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján, tekintettel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
Budapest, 2017. március 21.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |