A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (1) bekezdése első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Dr. Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika képviselőcsoportjának országgyűlési képviselője (hivatali cím: Képviselői Irodaház, 1357 Budapest, Széchenyi rakpart 19., a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az indítványozó kérte az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 44. § (1) bekezdése első mondata alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését a hatályba lépésre visszamenőleges hatállyal, mivel a rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését, a 4. cikk (1) bekezdését és az 5. cikk (4) bekezdését.
[3] Az Ogytv. 44. § (1) bekezdés első mondata szerint: „az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) megválasztásánál – az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére.”
[4] Az indítványozó előadta, hogy az Ogytv.-t az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény 33. §-a módosította, amely rendelkezés ugyan az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján, vagyis 2014. május 6-án lépett hatályba, ám álláspontja szerint az Országgyűlés ezen időponttól 2015. július 6-ig folyamatos mulasztásban volt a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjainak megválasztásában, illetve az erre irányuló eljárás megkezdésében, így a száznyolcvan napos eljárási határidő számítása szempontjából az Országgyűlés mulasztásának időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
[5] Az indítványozó előadta továbbá, hogy mivel országgyűlési képviselőként a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselőcsoportjának képviseletében 2015. június 29-én jelöltet állított az MNB felügyelőbizottsági tagi tisztségére, ezért jogosult az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti indítvány előterjesztésére. Utalt arra, hogy ugyan az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint állami szervnek nincs olyan Alaptörvényben biztosított joga, amelynek sérelme megalapozná az alkotmányjogi panasz benyújtását, ám a panaszost mint a jelöltállítás során a szakbizottság tagjaként frakcióját képviselve eljáró országgyűlési képviselőt, az e minőségében gyakorolt jogosultságok nem állami szervként, hanem természetes személyként illetik meg, ezért indítványozói jogosultsága fennáll.
[6] Az indítványozó előadta, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának a panaszos részvételével megtartott 2015. július 1-jei ülésén a bizottság elnöke a házelnök tájékoztatására hivatkozva úgy foglalt állást, hogy a szavazásra bocsátandó jelöltekről a házelnök a Gazdasági Bizottság állásfoglalását figyelembe véve – bár azt magára nézve kötelezőnek nem tekintve – dönt. Ezt követően a bizottság többsége a panaszos képviselőcsoportjának jelöltjét nem támogatta, és a házelnök személyi javaslatában sem szerepeltette. Sérelmezi, hogy a panaszos képviselőcsoportjának jelöltjéről az Ogytv. támadott rendelkezésének alkalmazása folytán annak ellenére nem szavazott, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 14. § (6) bekezdése az országgyűlési képviselőcsoportok számára megkülönböztetés nélkül jelölési jogot biztosít. Az indítványozó utal arra, hogy ugyan a jelölési jog nem alkotmányos, hanem törvényen alapuló jogosultság, az ennek tekintetében megvalósuló diszkrimináció azonban álláspontja szerint még akkor is sértené az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését, ha a jelölési jog nem függene össze szorosan a képviselői jogoknak az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdésével valamint az 5. cikk (4) bekezdésén alapuló frakcióalakítási szabadsággal. Állítása szerint jogsérelme szoros összefüggésben áll a jegybanki függetlenségnek az Alaptörvény 41. cikkéből és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkéből egyaránt következő alapelvével is.
[7] Az indítványozó utalt arra, hogy a jogsérelmet okozó, támadott jogszabályi rendelkezést alkalmazó jogalkalmazói döntés egy házelnöki személyi előterjesztés, ezért annak jellegénél fogva nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás.
[8] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[9] 2.1. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás nincs biztosítva, vagy az indítványozó már kimerítette a jogorvoslati lehetőségeit.
[10] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy határidőben nyújtotta-e be az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított panaszát az indítványozó. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (3) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül – az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg – igazolási kérelmet nyújt be. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[11] Az indítványozó által sérelmezett jogszabályi rendelkezés 2014. május 6-án lépett hatályba. Az indítványozó az Ogytv. 44. § (1) bekezdés első mondatát támadó alkotmányjogi panasza 2015. augusztus 25-én, az Ogytv. 44. § (1) bekezdése tekintetében a jogszabály hatályos szövegének hatálybalépésétől számított 476. napon, tehát a támadott jogszabály hatálybalépését követő 180 napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének d) pontja szerint az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha az indítvány elkésett, és igazolási kérelemnek nincs helye vagy az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő vagy azt az Alkotmánybíróság elutasította.
[12] Az Alkotmánybíróság a fenti tények és jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a panasz elkésetten és olyan időpontban került benyújtásra, amikor az Abtv. 30. § (4) bekezdése alapján a határidő elmulasztása miatt igazolásnak, illetve alkotmánybírósági eljárás megindításának már nem volt helye.
[13] Az alkotmányjogi panasz a fenti okok miatt nem felelt meg a befogadhatóság törvényi feltételeinek, ezért a további vizsgálatot mellőzve az Alkotmánybíróság azt – figyelemmel az Abtv. 50. § (1) bekezdésére és 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 5. § (1) bekezdésére – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |