a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 63/E. §
az egyes energetikai és közlekedési tárgyú
valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény 129. §

A döntés szövege:

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 63/E. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

[10] 1.2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, kivételes alkotmányjogi panasz feltételeinek a fennállása igazolása körében arra hivatkoznak az indítványozók, hogy őket közvetlenül érinti a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenessége, a jogszabály velük szemben közvetlenül hatályosul. Ennek indokaként előadják egyrészről, hogy a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdés alapján megilleti őket a sztrájk joga. Másrészről légiforgalmi irányító munkakörben állnak munkaviszonyban a Munkáltatónál. A Rendelkezés személyi hatálya tehát kiterjed rájuk is, mint indítványozókra. Megemlítik, hogy „[a]z Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közvetlen érintettség követelménye akkor teljesül, ha a kifogásolt jogszabály maga érinti az indítványozó alapjogát. Álláspontunk szerint a fentiek alapján ezen követelmény teljesül. Ezen túlmenően az aktuális érintettség is fennáll esetünkben, hiszen a sztrájkjog gyakorlásában jelenleg is korlátozva vagyunk. Szintén az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében: »az a­ktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor kell fennállnia« {3110/2013 (Vl. 4.) AB határozat}, továbbá a 33/2012. (VII. 17.) AB határozat szerint »az aktuális érintettség követelménye akkor is teljesül, ha a jogszabály alkalmazására, érvényesítésére szolgáló cselekmények még nem történtek meg, de a jogszabály erejénél fogva olyan jogi helyzet keletkezett, amelyből egyértelműen következik, miszerint a panaszolt jogsérelem közvetlenül, belátható időn belül kényszerítően bekövetkezik«. Csatoljuk az érintettség igazolására vonatkozó dokumentumokat.”
[11] A csatolt dokumentumok ebben a körben arról szólnak, hogy az indítványozók mindannyian a Társaság munkavállalói.
[12] 2023. január 13-án az indítványozók nyilatkozatot nyújtottak be. A nyilatkozat azt tartalmazza, hogy az indítványozók a munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlását tervezik, erre készülnek, ami által a beadvány szerint eleget tesznek az aktuális, azaz jelenvaló érintettség követelményének.

[13] 2. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) 2022. október 12-én az üggyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot [Abtv. 57. § (1b) bekezdése].

[14] 2.1. A Minisztérium véleménye – utalva a IV/1530/2022. számú ügyben [3015/2023. I. 13.) AB végzés] korábban benyújtott amicus curiae beadvány 2. pontjában foglalt szakmai álláspontra és azt fenntartva a jelen ügyben is – ismertette az ügy előzményeit, valamint a támadott szabályozás célját, tartalmát, nemzetközi jogi és uniós jogi környezetét azzal, hogy a minisztérium álláspontja szerint az indítvány nem megalapozott. A TIM álláspontja tartalmazza azt is, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az nem tartalmazza az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára és a (3) bekezdés a) pontjára, valamint az Abtv. 41. § (1) bekezdésére történő hivatkozást.

[15] 2.2. 2023. január 20-án az indítványozók indítvány-kiegészítést terjesztettek elő. A kiegészítés a Minisztérium véleményével összefüggésben ismerteti az indítványozók álláspontját.

[16] 2.3. A 2023. január 20-i beadvány a kivételes alkotmányjogi panaszhoz megkívánt aktuális, jelenvaló érintettség körében azt tartalmazza, hogy a panaszosok a 2023. január 9. napján kelt nyilatkozattal nyilatkoztak arról, hogy a munkabeszüntetéshez való jog gyakorlását tervezik, erre készülnek, tehát fennáll az aktuális, jelenvaló érintettség. A panasz szerint az indítvány befogadhatóságához nem szükséges külön annak igazolása, hogy a Sztrájktv. szerinti egyeztető eljárás folyamatban van. A panasz szerint az eredeti indítvány tényállási részé­ben szerepel, miszerint a felek között 2021. évben egyeztetés történt, azonban az nem vezetett ered­ményre; ezt követően került sor a bírósági eljárásra, amely folyamat ugyanazon kollektív munkaügyi vitát ­jelenti. A 2021. évben zajlott egyeztetés ugyan a munkaügyi vita alanyai, a szakszervezet és a munkáltató között történt, de az indítványozók valamennyien tagjai a szakszervezetnek, tehát a korábbi egyeztető eljárás személyi hatálya megegyezik egymással. A szakszervezet jelen esetben nem jogosult alkotmányjogi panasz benyújtá­sára, csak a panaszosok. A panasz szerint annak elvárása, hogy az aktuális érintettséghez igazolni kell a Sztrájktv. szerinti egyeztető eljárás folyamatban létét, merőben szokatlan, hiszen az Alkotmánybíróság fennállása óta ilyen irányú gyakorlatot nem folytatott.

[17] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jog­körében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[18] Az Abtv. 30. § (1) bekezdés második fordulata szerint az alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jog­szabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszt a 180. napon – vagyis határidőben – nyújtották be.
[19] Az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem feltételeinek megfelel, megjelöli azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 26. § (2) bekezdése], amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, megjelöli az eljárás megindításának indokait, a sérelmezett jogszabályt, az Alaptörvény megsértett rendelkezését és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, tartalmaz kifejezett kérelmet a jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére [Abtv. 41. § (1) bekezdés, 52. § (1b) bekezdés f) pont], továbbá indokolást arra, hogy jogorvoslati lehetőség miért nem áll fenn.

[20] 3.1. Az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti hatáskörben kérték az Alkotmánybíróság eljárását. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban megállapította, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz az absztrakt utólagos normakontrollt felváltó speciális eljárás-fajta, mely személyes érintettséget feltételez. A panaszra tehát a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása ad okot, azonban úgy, hogy konkrét (bírósági) eljárás nem folyt/folyik az ügyben {vö. 3238/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság a 3230/2022. (V. 11.) AB végzésben arra is rámutatott, hogy „csak abban az esetben folytathat le ­érdemi vizsgálatot az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján eljárva, ha az indítványozó igazolja, hogy a támadott jog­szabály, jogszabályi rendelkezés vele szemben közvetlenül hatályosult, és ennek következtében őt alapjog­sérelem érte” (Indokolás [14]).
[21] Az indítvány (és a Technológiai és Ipari Minisztérium beadványa is) az alkotmányjogi panasz előzményeként utalt arra, hogy a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete (továbbiakban: Szakszervezet) 2021. július 15. napjától kezdődően határozatlan időre, minden nap 10.00-15.00 közötti időszakra sztrájkot hir­detett a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt-nél; a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollé­giuma 13.Mpk.75.206/2021/20. számú végzésével megállapította, hogy a sztrájk jogszerű. A végzés megállapította a még elégséges szolgáltatás biztosításának a mikéntjét. A sztrájkot az annak lehetőségét kizáró, a veszélyhelyzet során a légiközlekedés biztonságának megőrzése és a COVID-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 446/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet (R.) hatálybalépése folytán nem tartották meg, majd a panasz szerint a Szakszervezet egyes tagjai alkotmány­jogi panaszának az elutasítása után lépett hatályba a jelen ügyben támadott rendelkezés. A panasz szerint „[a] panaszosok a Rendeletben foglalt tilalomra tekintettel sztrájkjogukat a veszélyhelyzet alatt nem gyakorolhatták, a sztrájkindítás azonban továbbra is szándékukban állt. A jelen panasszal támadott Rendelkezés már nem a veszély­helyzetre tekintettel született, így nem veszélyhelyzeti időszakban alaptörvény-ellenesen korlátozza a panaszosok sztrájkjogát.”
[22] Az Abh. a Korm. rendelet 1. §-a alaptörvény-ellenességét vizsgálta, amely kimondta, hogy „nincs helye sztrájknak a honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által a honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél.” Az Abh. – ilyen körülmények között – az akkori indítványozók érintettségét megállapította. Az Abh. szerint „[a]z indítványozók az érintettség körében utaltak arra, hogy az R. hatálya alá tartozó munkáltatónál, az R. által érintett munkakörben foglalkoztatott személyek, akik munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlására készültek a törvényi feltételek megtartása mellett. Az R. időbeli hatálya erre a tervezett munkabeszüntetésre is kiterjed. Az ügyben való személyes és közvetlen érintettség vizsgálható. Az aktuális, azaz jelenvaló érintettség követelménye – a fentebb idézett gyakorlat szerint – azt jelenti, hogy az indítványozó érintettségének az alkotmány­jogi panasz benyújtásakor fenn kell állnia. Az indítványozóknak más jogi út nem áll rendelkezésre, az R. hatályosulásához konkrét jogalkalmazói lépések nem szükségesek, a tilalom a jogszabály erejénél fogva érvényesül. Az Alkotmánybíróság a jelen esetben ezért megállapította, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételek az R. 1. §-ával összefüggésben, ideértve a jogsérelem bekövetkezését, a jelen esetben fennállnak. Az alaptörvény-ellenesnek állított jogszabály az indítványozók személyét, konkrét jogviszonyát, közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan (jelenvaló módon) érinti.” (Indokolás [27])

[23] 3.2. A 3015/2023. (I. 13.) AB végzés az Lt. 63/E. § egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességét állító, szintén az Abt. 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt bírált el, 2022. december 13-án. Megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz– az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállásának az igazolását illetően – az Abh.-ban említett körülményektől annak lényeges elemeiben eltér. Az indítvány nem igazolta, hogy az indítványozók munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlását tervezték, erre készültek (aktuális, azaz jelenvaló érintettség követelménye). Nem igazolta azt sem, hogy a támadott rendelkezések elvont módon tiltják a jog­szabály erejénél fogva a munkabeszüntetéshez való jog gyakorlásának tervezését vagy a gyakorlását. Az indítvány nem igazolja, hogy a Sztrájktv. szerinti egyeztető eljárás [2. § (1)–(3) bekezdés] lenne folyamatban (Indokolás [22]).

[24] 3.3. A jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban foglaltak és a 2023. január 13-án benyújtott nyilatkozat, valamint a 2023. január 20-án benyújtott indítvány-kiegészítés alapján sem állapíthatók meg az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti kivételes panasz fennállásának a feltételei. Az alkotmányjogi panasszal támadott szabályok a még elégséges szolgáltatásról szólnak. E rendelkezéseknek a kivételes alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásához szükséges hatályosulása aktuális, jelenvaló módon akkor következhet be, ha sztrájk vagy ahhoz vezető eljárás van folyamatban. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Lt. 63/E. §-a – a jelen esetben és a jelen indítvány alapján – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasszal nem támadható.

[25] 4. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság – a befogadhatóság egyéb feltételeinek vizsgálatát mellőzve – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Dr. Márki Zoltán s. k., tanácsvezető alkotmánybíró .
Dr. Handó Tünde s. k., előadó alkotmánybíró . Dr. Schanda Balázs s. k., alkotmánybíró	Dr. Márki Zoltán s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett Dr. Szívós Mária s. k., alkotmánybíró .