A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a
következő
határozatot :
Az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 24. §-ának a
"valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra" szövegrésze
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.
évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 24. §-a előírja,
hogy "a kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a
helyi kisebbségi önkormányzatokra — ha e törvény másként nem
rendelkezik — a helyi önkormányzatokról szóló törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni".
2. Az indítványozó a Tv. 24. §-ának a "valamint a helyi
kisebbségi önkormányzatokra" szövegrésze
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését
kérte. Azt kifogásolta, hogy a Tv. eltérő rendelkezése
hiányában a helyi kisebbségi önkormányzatra is a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (a
továbbiakban: Ötv.) kell alkalmazni. Álláspontja szerint a
Tv. kifogásolt szabálya ellentétes az Alkotmány 43. §-ával.
Az indítvány szerint a kisebbségi települési
önkormányzat tekintetében az Ötv. alkalmazása a helyi
települési önkormányzattal azonos státusa miatt indokolt. A
helyi kisebbségi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat
és a települési kisebbségi önkormányzat azonban egymástól
minden lényeges kérdésben olyan mértékben eltérő
jogintézmények, hogy közöttük analógia sem állítható fel. Az
indítványozó az eltérő ismérvek körében az önkormányzat
választóközösségének meghatározottságát, a szabályozási
jogkört, a polgármester és a kisebbségi önkormányzat
elnökének választását, a hatósági jelleget és jogkört,
valamint a saját bevételt jelölte meg. Megállapítása szerint
az a hasonlóság, hogy mindkét jelzett önkormányzat jogi
személy, választások által jön létre, képviselői és testületi
ülései, szervezeti és működési szabályzatai vannak,
törvényességi felügyelet alatt áll, a gyakorlati
tapasztalatok szerint nem elegendő az analógiának a
kifogásolt rendelkezésben való alkalmazására.
Az indítványozó úgy vélte, hogy a Tv. kifogásolt
szabálya lehetőséget ad a törvény céljával ellentétes, öncélú
értelmezésre (ilyen például a társadalmi megbízatású
kisebbségi önkormányzati elnök tiszteletdíja,
visszahívhatatlansága).
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt
döntését a következőkkel indokolja.
1. Az Alkotmány 68. §-a a következő előírásokat
tartalmazza.
"(1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai
kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és
etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a
közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük
használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való
névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő
nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény
elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges."
Az Alkotmány 68. § (4) bekezdése alapján a nemzeti és
etnikai kisebbségeket alkotmányos alapjog illeti meg
kisebbségi helyi önkormányzatok létesítésére is. Az (5)
bekezdés értelmében az Országgyűlés a kisebbségi helyi
önkormányzatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket csak a
jelenlévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának
szavazattöbbségével fogadhatja el.
2. A Tv. 5. § (2) bekezdése megállapítja, hogy a
kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek
érdekeinek védelme és képviselete a részükre e törvényben
megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
A Tv. IV. fejezete rendelkezik a kisebbségi
önkormányzatok alakzatairól, azok létesítéséről, feladat- és
hatásköréről.
A Tv. 21. §-a értelmében az egyes kisebbségek az e
törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a
főváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat,
közvetett, vagy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi
önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi
önkormányzatokat hozhatnak létre. A fővárosban közvetlen
módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható.
A 22. § (1) bekezdése alapján kisebbségi települési
önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési
önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint
felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként
választották meg.
A 22. § (2) bekezdése szerint ha az önkormányzati
testület képviselőinek legalább 30 százalékát egyazon
kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők
kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi
önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövő
helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak. A 23. § (1)
bekezdése alapján pedig az e törvény 64. §-ával módosított, a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-aiban
foglaltaknak megfelelően a választópolgárok közvetlen
választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak
létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi
kisebbségi önkormányzat).
A 25. § (1) bekezdés szerint a kisebbségi önkormányzat
jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat-
és hatáskörét a települési önkormányzatok részére előírt
feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései
határozzák meg.
A Tv. 27. §-a a helyi kisebbségi önkormányzat saját
hatásköréről a következő előírásokat tartalmazza.
"(1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében — a
települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között —
határozza meg:
a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési
önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon
használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat
által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett
műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének
helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében
határozza meg:
a) szervezeti és működési rendjét;
b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint
kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és
szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére
jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a
települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi
kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont — a
vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével —
meghatározni.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében- a
rendelkezésére álló források keretei között — intézményt
alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közművelődés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani,
működtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani." (Az Alkotmánybíróság megjegyzi:
a Tv. 27. §-ában két (2) bekezdés található.)
3. Az Alkotmány 68. §-a biztosítja a kisebbségi
önkormányzatok létesítésének alapjogát is. Az Alkotmány
azonban nem rendelkezik arról, hogy ezek az önkormányzatok
milyen módon jönnek létre, hogyan alakuljanak meg és az
államszervezetben elfoglalt helyüket, az állami szervekhez
fűződő kapcsolatrendszerüket sem határozza meg. Ezekről a
kérdésekről az Alkotmány felhatalmazása alapján külön törvény
rendelkezik.
A Tv. a helyi kisebbségi önkormányzatok megalakulását —
az ismertetett rendelkezések alapján — a helyi önkormányzati
rendszer keretében teszi lehetővé. A Tv. e szabályozása
összhangban áll az Alkotmány 68. §-ában rögzített azzal a
megállapítással, amely szerint a nemzeti és etnikai
kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők.
A Tv. tehát a települési önkormányzati rendszerbe integrált,
a törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel
rendelkező kisebbségi települési önkormányzatok, illetve
helyi kisebbségi önkormányzatok útján biztosítja, hogy
bizonyos kisebbségi jogok gyakorlása meghatározott helyi
közügyek intézéséhez kapcsolódhassék.
A kisebbségi települési önkormányzat a települési
önkormányzatból alakul át, annak helyébe lép. Átalakulás után
a kisebbségi települési önkormányzatra maradéktalanul
vonatkoznak az Alkotmánynak a helyi önkormányzatokról szóló
általános rendelkezései. Ez az önkormányzat gyakorolja a
települési önkormányzat részére az Ötv.-ben és a külön
törvényekben megállapított feladat- és hatáskört és ellátja a
Tv.-ben meghatározott többletjogosítványokat is.
A helyi kisebbségi önkormányzat a települési
önkormányzat szerveként közvetett vagy közvetlen módon jön
létre. Ennek az önkormányzatnak elsődleges feladat- és
hatáskörét a Tv. állapítja meg. A Tv. 27. §-a a helyi
kisebbségi önkormányzat saját hatáskörét akként állapítja
meg, hogy azokat a települési önkormányzat rendeletében
meghatározott keretek között gyakorolhatja.
A Tv. 24. §-a a vázolt szabályozási rendszer keretében
állapította meg a kifogásolt rendelkezést. Ennek értelmében a
nem országos kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában a
speciális jogszabály, a Tv. előírásai az irányadóak, a Tv.-
ben foglalt eltérő rendelkezések hiányában kell az általános
jogszabály, az Ötv. rendelkezéseit megfelelő módon
alkalmazni.
A Tv. 24. §-ához kapcsolódóan a 63. §. (1) bekezdése azt
is rögzíti, hogy "a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival
összhangban kell alkalmazni".
Az indítványozó elsődlegesen az Alkotmány 43. §-a
sérelmére hivatkozott. Az indítvány szerint "az Alkotmány 43.
§-a beszél a lakosság önkormányzati szervéről, amely
gondoskodik pl. a hatáskörébe utalt feladatok önálló
ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról, közreműködik az
alkotmányos rend védelmében stb. Ilyen attribútumai az ún.
kisebbségi helyi önkormányzatoknak — mint pusztán kulturális
intézményeknek — nincsenek. Tehát analógia sem állhat fenn".
Az Alkotmány 43. § (1) bekezdése szerint: "A helyi
önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az
önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek". E § (2)
bekezdése alapján: "A helyi önkormányzati jogokat és
kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat
hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben
részesül, jogai védelmében az önkormányzat az
Alkotmánybírósághoz fordulhat".
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy
a Tv. kifogásolt rendelkezése és az Alkotmány 43. §-ában
foglalt előírások között alkotmányossági szempontból
értékelhető összefüggés nincs, ezért azokat nem is sérti.
A helyi kisebbségi önkormányzat ugyanis — akár
közvetlen, akár a Tv. 22. § (2) bekezdésében meghatározott
közvetett módon jön létre — az Alkotmánynak nem a helyi
önkormányzatokra vonatkozó általános rendelkezésein, hanem a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 68. §-án
nyugszik. A Tv.-t az Országgyűlés az Alkotmány 68. § (5)
bekezdésében előírt eljárási rendben fogadta el, tehát a
törvény alkotmányos felhatalmazás birtokában és az
Alkotmánynak a helyi önkormányzatokról szóló rendelkezéseit
nem sértve határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzatokra
vonatkozó kifogásolt előírást.
Ezen kívül az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: mivel a
Tv. a helyi kisebbségi önkormányzatot a helyi önkormányzatok
települési önkormányzatok csoportjába alkotmányosan
integrálta, a közöttük fennálló sokrétű kapcsolatra is
tekintettel nem tekinthető alkotmányellenesnek, hogy a Tv.
24. §-a szerint a helyi kisebbségi önkormányzatokra is — ha e
törvény másként nem rendelkezik — a helyi önkormányzatokról
szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság a Tv. kifogásolt rendelkezése
megfelelő alkalmazásának értelmezéséből adódható veszélyekkel
nem foglalkozott. Az önkormányzatok feletti törvényességi és
alkotmányossági felügyelet hivatott a ténylegesen felmerülő
problémák elbírálására.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező
részben foglaltak szerint határozott.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal Dr. Bagi István
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás Dr. Németh János
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró
. |