English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02597/2021
Első irat érkezett: 06/22/2021
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pénznyerő automaták üzemeltetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/26/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 28.P.21.199/2016/16. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók pénznyerő automaták hitelesítésével, illetve üzemeltetésével foglalkozó, valamint az azokhoz kapcsolódó központi szerver üzemeltetésére létrehozott, ám működési engedélyt végül nem kapó vállalkozások, amelyek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (Módtv.) hatálybalépését követően - a korábbi módosítás nyomán eszközölt jelentős befektetéseik ellenére - azonnali hatállyal kénytelenek voltak beszüntetni addig jogszerűen és kizárólagosan folytatott tevékenységüket, illetve azt nem tudták megkezdeni. AZ indítványozók az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely a kérelmet a hazai hatékony jogorvoslatok ki nem merítése miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt követően az indítványozók keresetet indítottak a Magyar Állam ellen közhatalom gyakorlásával és a közösségi jog megsértésével okozott kár megtérítése iránt. A keresetet az elsőfokú bíróság az indítványozók egy része tekintetében az oksági kapcsolat, egy indítványozó esetében pedig az őt közvetlenül illető alanyi jog hiányában elutasította. A másodfokú bíróság az ítéletet eltérő indokolással helybenhagyta, megállapítva, hogy a felpereseknek a tevékenységük folytatása, illetve az ennek elmaradásából fakadó követeléseik nem minősülnek jogos várománynak.
Az indítványozók álláspontja szerint a szabályozás megszüntette a piacon maradásuk lehetőségét, valamint elvonta a pénzügyi befektetésük megtérüléséhez fűződő jogos várományukat, és a bíróság azzal, hogy ebből fakadó kártérítési igényüknek nem adott helyt, megsértette az Alaptörvény M) cikkét és XIII. cikkét. Kifejtik, hogy a bíróság a másodfokú eljárás során elmulasztotta felhívni őket az esetleges kártérítést megalapozó időszak tekintetében konkrét igényük, illetve az azt megalapozó bizonyítékok előterjesztésére, ai a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk sérelméhez vezetett..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Törvényszék 28.P.21.199/2016/16. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
M) cikk
XIII. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2597_0_2021_Inditvany_anonim.pdfIV_2597_0_2021_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3103/2022. (III. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/22/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.02.22 9:30:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3103_2022 AB végzés.pdf3103_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaságok jogi képviselő (dr. Körmendi Csaba Tamás ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, amelyben kérték a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítását, és a Fővárosi Törvényszék 28.P.21.199/2016/16. számú ítéletére kiterjedően történő megsemmisítését.

      [2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban megállapított tényállás szerint az Országgyűlés a 2011. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód1tv.) elfogadásával módosította az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Szjtv.), és jelentősen megemelte a pénznyerő automaták után fizetendő adókat, egyúttal bevezette a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésének lehetőségét azzal, hogy 2013. január 1-je után kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető. Ezt követően az Országgyűlés 2012. október 2-án elfogadta az Szjtv. módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvényt (a továbbiakban: Mód2tv.), amely 2012. október 10-én történő hatály­balépését követő napon megtiltotta a pénznyerő automaták játékkaszinókon kívüli üzemeltetését.
      [3] Az indítványozók keresetükben 5 648 365 000 forint és annak törvényes kamatai megfizetésére kérték kötelezni az alperest kártérítés jogcímén. Keresetükben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 56. cikkének sérelmére hivatkoztak.
      [4] A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság a 28.P.21.199/2016/16. számú ítéletével a keresetet elutasította. Határozatát az EUMSZ 4. cikk (3) bekezdésére, 56. cikkére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 339. § (1) és (2) bekezdésére, valamint 355. § (1) bekezdésére alapította.
      [5] A Fővárosi Ítélőtábla a 8.Pf.20.768/2020/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Döntésének indokolásában utalt az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-98/14. számú ítéletének (Berlington-ítélet) 51. pontjára, amelyben az EUB úgy foglalt állást, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely csak kaszinókban engedélyezi egyes szerencsejátékok szervezését és az abban való részvételt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. Az EUB kinyilvánította ugyanakkor, hogy a megvalósítani kívánt cél azonosítása a tagállami bíróság feladata, amelynek során tekintettel kell lenni arra, hogy a korlátozásnak alkalmasnak kell lenni az elérni kívánt cél megvalósítására és az nem lépheti túl a szükséges mértéket. A közösségi jog három feltétel együttes fennállásakor biztosítja a kártérítéshez való jogot: ha a megsértett jogszabály célja, hogy a magánszemélyeket jogokkal ruházza fel, a jogsértés kellően súlyos és fennáll a közvetlen okozati összefüggés a kötelezettség állam általi megsértése és a jogsérelmet szenvedett személy kára között.
      [6] A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a perbeli esetben az első feltétel teljesült, mivel az EUMSZ 56. cikk szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító rendelkezése jogot keletkeztet a magánszemélyek számára (Berlington-ítélet 105. pont). A jogsértés súlyának és az okozati összefüggésnek a vizsgálatát pedig az EUB a nemzeti bíróság kötelezettségévé tette (106. pont). Ehhez mérten a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogsértése kellően komoly és súlyos, mert annak ellenére, hogy a szerencsejáték szabályozás területén széles diszkrecionális jogköre van, tisztában kellett legyen azzal, hogy bármely uniós jog korlátozásának összhangban kell állnia a jogbiztonság elvével és tiszteletben kell tartania a tulajdonhoz való jogot, vagy ha ezt korlátozza, azért megfelelő kompenzációt kell nyújtania és/vagy átmeneti időt kell biztosítania.
      [7] A másodfokú bíróság hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a Mód2tv.-t érintő indítványok tárgyában hozott 26/2013. (X. 4.) AB határozatában foglaltakra, amely szerint a jogállamiságból eredő elvárásoknak a törvény­alkotás nem felel meg (168. pont), ha az érintett társaságok tevékenységi engedélyeinek azonnali bevonásából eredő károk megtérítéséről kártalanításra vonatkozó jogszabály formájában nem gondoskodik. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben kimondta azt is, hogy a kártalanításra vonatkozó jogalkotásnak nem kell a tiltással egy időben megtörténnie, arról elegendő a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után intézkedni. Az alperes azonban ezidáig nem gondoskodott jogalkotási úton· a kártalanítási szabályok megalkotásáról. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a többlettényállási elem, mely szerint a kártalanításról utóbb sem született jogszabály az Alkotmánybíróság határozata ellenére, olyan jogalkotási diszfunkcióra utal, amely az alperesnek betudható jogalkotói magatartást polgári jogi értelemben is jogellenessé teszi.
      [8] A másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy a Mód2tv. folytán bevezetett tiltó szabály következtében a pénznyerő automatákat üzemeltető indítványozók a 2012. október 11. napja után bekövetkezett azon káruk megtérítésére tarthatnak igényt, amely abból ered, hogy a társaságok működésének lehetséges időtartama megrövidült. Azok az engedélyek ugyanis, amelyek az indítványozók rendelkezésére álltak az Mód1tv. rendelkezései alapján, 2012. december 31. napján jártak volna le. Azt ugyanakkor a peradatok alapján nem lehet biztosan állítani, hogy a játékszervezéssel foglalkozó társaságok tevékenységét a szerveralapú működésre való átállást követően is zavartalanul folytathatták volna tovább, mivel a szerveralapú működéshez külön engedély beszerzésére lett volna szükség, amelynek bizonyosan bekövetkező megszerzését alappal nem lehet kijelenteni. Emiatt az indítványozóknak nem volt jogos várománya arra, hogy tevékenységüket 2012. december 31-ét követően folytathassák, tekintettel arra, hogy e tevékenység több olyan feltétel fennálltától függött, amelyek fennálltával garantáltan nem számolhattak, ilyen többszörös feltételezéseken alapuló követelés pedig nem tekinthető jogos várománynak.
      [9] Összességében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben az indítványozók a 2012. október 11-e és 2012. december 31-e közötti időszakra vonatkozó kártérítési igénnyel élhettek volna, ugyanakkor a keresetükben ilyen igényt nem terjesztettek elő, és erre nézve tényállítást sem tettek. A másodfokú bíróság ezért megállapította, hogy az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmet teljes egészében elutasító ítéleti döntése jogszerű és megalapozott volt.

      [10] 1.2. Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdését, XIII. cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti.
      [11] Az indítványozók az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének sérelmét azért állították, mert álláspontjuk szerint a peres eljárásban bizonyítékokkal alátámasztott részletes tényelőadást tettek arra vonatkozóan, hogy tevékenységüknek a Mód1tv. szerint megváltozott jogi környezetben való folytatására is felkészültek. Érvelésük szerint a másodfokú bíróság azon megállapítása, amely szerint az indítványozók nem számolhattak tevékenységük 2012. december 31-ét követő folytatásával egyértelműen annak nyílt kifejezése a bíróság részéről, hogy a Mód2tv. keretében elfogadott új szabályozási környezet nem csak a játékszervezéssel foglalkozó társaságok közötti tisztességes versenyt, hanem önmagában a piacra lépés, illetve a piacon maradás lehetőségét szűntette meg az indítványozók számára.
      [12] Az indítványozók állápontja szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését a támadott bírói döntés azért sérti, mert a Mód2tv. annak elfogadását követő szokatlanul és indokolatlanul rövid időközzel történt hatályba léptetésével az indítványozók elveszítették jogukat és lehetőségüket a piacon maradáshoz. Hivatkoztak arra, hogy a Mód1tv.-nek való megfelelés érdekében tett pénzügyi befektetések a Mód2tv.-nyel elveszítették értelmüket, és ez az indítványozók jogos várományának elvonását, és ezáltal a tulajdonhoz való joguk súlyos sérelmét idézték elő, amely a polgári perben érvényesített kártérítési igényüket megalapozza.
      [13] Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azért nem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének, mert nem tájékoztatta előzetesen az indítványozókat arról, hogy a bíróság álláspontja szerint melyek a jogvita eldöntése, az indítványozók kártérítési igénye megalapozottságának és összegszerűségének érdemi elbírálása szempontjából lényeges, bizonyításra szoruló tények és körülmények. Megfelelő tájékoztatás esetén lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a 2012. október 11-e és 2012. december 31-e közötti időszakra vonatkozó kártérítési igényük vonatkozásában az elsőfokú ítélet megváltoztatásának lett volna helye.

      [14] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmány­jogi panasz a befogadhatóság törvényi fel­tételeinek eleget tesz-e.

      [15] 2.1. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi fel­tételeinek vizsgálata során megállapította, hogy a határidőben benyújtott indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi fel­tételeinek az alábbiak szerint tesz eleget.
      [16] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e fel­tételnek csak részben tesz eleget, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése {3427/2021. (X. 25.) AB határozat, Indokolás [20]; 3002/2020. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [26]}.

      [17] 2.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fenn­állása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [18] Az Alkotmánybíróság már elöljáróban hangsúlyozza, hogy töretlen gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez azonban nem adhat alapot az Alkotmánybíróság számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt, vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}.
      [19] Az indítványozók álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, mert a másodfokú bíróságnak meg kellett volna állapítania, hogy a Mód2tv. hatálybalépését követően meg­változott jogszabályi környezetben az indítványozók elveszítették jogos várományukat, és ezért kártérítési igényük megalapozott.
      [20] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság utal arra a következetes gyakorlatára, amely szerint „[a] kötelmi igényből eredő kártérítéshez való jog, illetve kártérítési kötelezettség nem része az alkotmányos tulajdon fogalmának. A tulajdonhoz való jog alkotmányos szintű védelméből nem lehet levezetni a tulajdon polgári jogi sérelmének kártérítési értékgaranciáját, a polgári jogi kártérítés nem a tulaj­don alkotmányos értékgaranciája és alkotmányosan nem is kell, hogy az legyen. A kártérítés fel­tételeinek, esettípusainak, általános és különös alakzatainak, formáinak és mértékének meghatározása a törvényhozó ­szabadságába tartozik, és önmagában nem alkotmányossági kérdés. A kárviselés kockázatának differenciált polgári jogi kezelését nem lehet az Alaptörvényre visszavezetni.” {3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indo­kolás [28]}
      [21] Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése azért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, mert az eljárás folyamán a bíróságnak egyértelmű tájékoztatást kellett volna adnia a bizonyítási teherről, és ennek keretében az indítványozókat fel kellett volna hívnia a 2012. október 11-e és 2012. december 31-e közötti időszakra alapított kártérítési igény érvényesítése érdekében.
      [22] Az Alkotmánybíróságok következetes gyakorlata szerint a bizonyítási eljárás lefolytatása, és ennek keretében a bizonyítási teher megállapítása az eljáró bíróságok feladata. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik felhatalmazással. A bíróság ezen értékelő tevékenysége nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya {21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [24]; 3013/2016. (I. 25.) AB végzés, Indokolás [18]; 3221/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
      [23] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felhozott érvek sem az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, sem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben nem vetik fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoznak meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.


      [24] 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 29. §-ában és 52. § (1b) bekezdés b) pontjában írt befogadási kritériu­moknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Imre
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/22/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 8.Pf.20.768/2020/3 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (operation of slot machines)
          Number of the Decision:
          .
          3103/2022. (III. 10.)
          Date of the decision:
          .
          02/22/2022
          .
          .