A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.538/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselővel eljárva – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján – 2014. február 25-én alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be a Berettyóújfalui Járásbíróság útján az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.470/2012/2. végzése, valamint a Kúria Pfv.I.20.538/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, hivatkozva az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (7) bekezdése, 25. cikk (3) bekezdése és 28. cikke sérelmére. A jogerős végzés az elsőfokú bíróság végzését hagyta helyben, amely a végrehajtó díjjegyzéke elleni kifogást utasította el. A végrehajtó ugyanis a konkrét ügyben díjat számított fel a végrehajtandó követelésnek arra a részére is, amelyet a végrehajtás elrendelését követően önként teljesített az adós.
[2] Az Alkotmánybíróság főtitkára (a továbbiakban: főtitkár) 2014. április 22-én kelt levelében tájékoztatta az indítványozót, hogy nem terjesztett elő az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő határozott kérelmet, mivel nem indokolta meg kellően, hogy a támadott ítélet miért és mennyiben sérti az Alaptörvényben biztosított jogait. Az indítványozó 2014. július 2-án eredeti beadványát kiegészítve a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.470/2012/2. végzése tekintetében elkésettség miatt alkotmányjogi panaszától elállt, továbbra is kérte azonban a Kúria a támadott végzésének megsemmisítését, visszavonva azonban hivatkozását az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése, 25. cikk (3) bekezdése és 28. cikke sérelme tekintetében.
[3] Az indítványozó kiegészített indítványában kifejtette, hogy bár a Pp. 271. § (1) bekezdés l) pontja szerint akkor kizárt a felsoroltakon kívül a felülvizsgálat, ha azt törvény kizárja, s ilyen kizáró rendelkezést a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) nem tartalmaz, a Kúria mégis visszautasította a felülvizsgálati kérelmét. Ezt olyan, a jogszabályi környezetből nem következő, kiszámíthatatlan jogértelmezésnek tartja az indítványozó, amely felveti a jogbiztonság sérelmét. Véleménye szerint a Pp.-ből és Vht.-ból nem egyértelmű, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló másodfokú jogerős végzéssel szemben van-e helye felülvizsgálatnak, viszont az eljárási jogbiztonság megkövetelné, hogy e kérdésben tételesen rendelkezzék a jogszabály. Vizsgálja az indítványozó, hogy a végrehajtás foganatosítása során hozott határozatokkal szemben a felülvizsgálat kizártsága milyen anomáliákat okozhat, különös tekintettel a bírósági végrehajtó szervezetrendszer közhatalom-gyakorlási jogosítványaira, ugyanakkor profitorientált működésére. Mindezek alapján annak érdekében, hogy hatékony, más alkotmányos jogok érvényesítését nem akadályozó, az alaptörvénynek megfelelő jogorvoslattal élhessen, kéri a támadott kúriai határozat megsemmisítését. Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése tekintetében érdemi indokolást nem terjeszt elő.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak a felhívás folytán kiegészített indítványát megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága feltételeinek fennállása szempontjából, és megállapította, hogy az indítványozó érintettsége az ügyben fennállt, tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárásban végrehajtást kérőként szerepelt.
[5] Az indítványozó a Kúria Pfv.I.20.538/2013/2. számú végzését támadta, amely visszautasította a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.470/2012/2. számú végzésével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet. Az indítványozó jogi képviselője a támadott végzést 2014. január 2-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszát az Abtv.-ben előírt hatvan napos határidőt nyilvánvalóan megtartva, 2014. január 15-én terjesztette elő. Az indítványozó a felülvizsgálati eljárásban hozott végzés megsemmisítését kérte alkotmányjogi panaszában [Abtv. 27. § ].
[6] Az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság (és az annak részét képező jogbiztonság) elvéből eredően olyan típusú jogok sérelmére alapítható alkotmányjogi panasz, mint a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalma {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]–[91], 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az indítványozó azonban nem ilyen értelemben állította, hogy a Kúria végzése ellentétes a B) cikk (1) bekezdésével, ezért az indítványnak a B) cikk (1) bekezdésén alapuló része nem elégíti ki az Abtv. 27. §-ában előírt feltételt.
[7] Az indítványozó – részletes indokolás nélkül – felhívta az Alaptörvény XXIV. cikkét is. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szakasz a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozóan fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, a bíróság hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás során ezért ezen alapjoggal összefüggő sérelme az indítványozónak elvileg sem keletkezhetett {3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [6]}. Az indítvány az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése tekintetében sem elégíti ki az Abtv. 27. §-ában előírt feltételt.
[8] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – teljes egészében visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |