Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01482/2015
Első irat érkezett: 05/27/2015
.
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.50.919/2010/111. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.824/2014/7. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (kártérítés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/22/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.50.919/2010/111. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.824/2014/7. számú ítélete megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.
Az indítványozó belvárosi ingatlanának forgalmi értékét és eladhatóságának lehetőségét - álláspontja szerint - a rossz forgalomszervezés következtében a főútvonalról átterelt nagyszámú autóforgalom csökkentette, ezért az indítványozó keresetet nyújtott be. A bíróságok keresetét elutasították elévülésre hivatkozással, valamint mert nem találtak ok-okozati összefüggést a kár keletkezése és az alperes tevékenysége között.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a tulajdon ellen intézett jogtalan támadás elhárításhoz való jogot (V. cikk), a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot (XXIV. cikk) és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot [XXVIII. cikk (1) bekezdés]. .
.
Támadott jogi aktus:
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.50.919/2010/111. számú ítélete
    Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.824/2014/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
V. cikk
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1482_5_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_1482_5_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_1482_0_2015_inditvany_anonimizált.pdfIV_1482_0_2015_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3218/2015. (XI. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/03/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.11.03 8:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3218_2015_végzés.pdf3218_2015_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 43.P.636.824/2014/7. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.50.919/2010/111. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozók – jogi képviselőjük útján – közösen előterjesztett beadványukban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal éltek a Fővárosi Törvényszék 43.P.636.824/2014/7. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.P.50.919/2010/111. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban előadták, hogy a Fővárosi Önkormányzat forgalomszervezés keretében az Üllői útról – annak telítettsége miatt – az azzal párhuzamos Budapest, XIX. kerületi Derkovits utcára terhelte a forgalmat. A forgalom megtöbbszöröződése az indítványozó és szomszédai ingatlanaiban több szakértő által megállapítottan kárt okozott, egyrészt az „eladhatósági lehetőségük”, forgalmi értékük csökkent, másrészt a házak állaga is sérült (repedések keletkeztek a falakon). Lakossági bejelentés alapján az alperesek elismerték a kárt és vállalták, hogy elterelő utat építenek, amely azonban nem történt meg.
      [3] Az indítványozók ezért keresettel éltek, amelyet – álláspontjuk szerint – a szakértői vélemények ellenére az eljáró bíróságok elutasítottak, egyrészt elévülésre hivatkozással, másrészt azért, mert nem találtak ok-okozati összefüggést a kár keletkezése és az alperesek tevékenysége között. A bíróságok szerint – hangsúlyozták az indítványozók – nem volt releváns bizonyíték az alperesek elismerése a károkozás tekintetében (pedig emiatt vállalták az elkerülő út építését), továbbá az sem, hogy az alperesek a Derkovits utcára szakaszonként forgalom­lassító, ún. new yersey elemeket és közlekedési lámpát helyeztek el.
      [4] Az indítványozók a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjesztettek elő, melyet a bíróság elutasított.
      [5] A bíróság tájékoztatása szerint az ügyben rendkívüli perorvoslatot nem terjesztettek elő.
      [6] Az indítványozók álláspontja szerint a bíróságok által hozott ítéletek Alaptörvénybe ütköznek. Az indítványozók megjelölték a B) cikk (1) bekezdését a jogállamiság elvének sérelmére vonatkozóan, felhívták az Alaptörvény V. cikk (2) bekezdését [helyesen V. cikk, melynek nincs (2) bekezdése], miszerint mindenkinek joga van a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához. Beadványukban megjelölték az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, miszerint a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket meghozni, és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra vonatkozóan, valamint utaltak arra, hogy a bíróságok által hozott ítéletek az Alkotmánybíróság 173/D/2005. számú határozatában foglaltakat is sértik.
      [7] A főtitkár hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat beadványuk indokolását illetően. A hiánypótlásra felhívást követően az indítványozók megismételték első beadványuknak az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseire vonatkozó részét.
      [8] Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
      [9] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók az alapul szolgáló per felperesei, az első fokú bíróság által hozott ítélet ellen fellebbezéssel éltek, jogorvoslati lehetőségüket kimerítették.
      [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Fővárosi Törvényszék 43.P.636.824/2014/7. számú ítéletének kézbesítése – a tértivevény tanúsága szerint – 2015. április 30. napján történt, az alkotmányjogi panaszt 2015. június 1-jén érkeztették az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényes határidőn belül került sor.
      [11] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban megjelölték a megsemmisíteni kért bírói ítéleteket, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványukban előadták, hogy a bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel.
      [12] Az indítványozók álláspontja szerint a sérelmezett bírósági ítéletek sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, miszerint a jogállamiság alapelve a jogbiztonság, amely a jogállami intézmények – köztük a bíróságok – működésének és döntéseinek kiszámíthatóságát, előreláthatóságát, továbbá a jogszabályok jogi állami céljai szerinti alkalmazását jelenti. Az indítványozók szerint a bíróság döntése ellentétes az alkotmányos alapelvvel, mert döntése ellentétes a jogbiztonsággal. Szerintük a jogbiztonság elve megköveteli azt, hogy a károkozót a kár megtérítésére kötelezzék, azonban ez a jelen ügy alapjául szolgáló perben elmaradt.
      [13] Az Alaptörvény B) cikkében megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható. {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]} Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés {3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]}.
      [14] Az indítványozók ezen túlmenően hivatkoztak az Alaptörvény V. cikk (2) bekezdésére [helyesen V. cikk, melynek nincs (2) bekezdése], ami alapján szerintük mindenkinek joga van a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárítására, azonban esetükben, mivel a bíróság nem állapított meg kártérítést, megsértette a felhívott alaptörvényi rendelkezést. Sérelmezték még az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, miszerint a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket meghozni. Azonban szerintük az ítéletek azzal sértik a fenti rendelkezést, hogy bár rendelkezésre álltak azok a jogszabályok, amelyek az I. és II. rendű alperesek felelősségét állapítják meg, a bíróságok azokat figyelmen kívül hagyták és nem kellően értékelték a becsatolt bizonyítékokat. Valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét is állították az indítványozók, mivel szerintük a bíróság nem vont le okszerű következtetéseket, és tisztességtelen a bíróságok eljárása azért is, mert a bizonyítékok ellenére döntött, illetve figyelmen kívül hagyott egyes bizonyítékokat. Sérelmezték továbbá, hogy az eljáró bíróságok a károkozás tekintetében elévülést állapítottak meg.
      [15] Az indítványozók utaltak továbbá az Alkotmánybíróság 175/D/2005. határozatára (helyesen az indítványban először szereplő 173/D/2005. AB határozat), melyet álláspontjuk szerint közvetlenül sért a kifogásolt bírósági eljárás azzal, hogy a kár megállapítására vonatkozó szakvélemény, továbbá a károkozók kárelismerése ellenére nem kötelezte a károkozót a kár megtérítésére.
      [16] A fentieket összegezve az indítványozók valójában nem a bíróságok sérelmezett ítéleteinek alkotmányossági vizsgálatát kérték, hanem azt kívánták elérni, hogy a tényállás megállapítása, a tények és bizonyítékok értékelése, valamint az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján azonban az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és kiküszöbölje az azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]}.
      [17] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése alapján, az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/27/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3218/2015. (XI. 10.)
          Date of the decision:
          .
          11/03/2015
          .
          .