A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 25.Bpi.12.445/2012/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.11.467/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozók képviseletében eljáró ügyvéd az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság – a Fővárosi Bíróság által helybenhagyott – jogerős ítéletében (alapügy) bűnösnek mondta ki az indítványozókat mint társtetteseket folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében. Az indítványozók a jogerős ítélettel szemben perújítási indítványt terjesztettek elő azzal az indokolással, hogy olyan új bizonyítékot (írásszakértői véleményt) szereztek be, amely ártatlanságukat támasztaná alá. A perújítási indítványt a Fővárosi Törvényszék a 25.Bpi.12.445/2012/2. számú – a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.11.467/2012/4. számú végzésével helybenhagyott – végzésében elutasította.
[3] A perújítás megengedhetőségének tárgyában eljárt elsőfokú és másodfokú bíróság indokolásának lényege szerint az indítványozók által beszerzett új bizonyíték olyan tény bizonyítására szolgál, amely nem bírt meghatározó jelentőséggel a vádlottak bűnösségének megállapítása során. A jogerős ítéletben megállapított tényállást az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékok megfelelően alátámasztották, amelyet a beszerzett új bizonyíték sem kérdőjelezett meg, így az a perújítás okainak valószínűsítésére nem volt alkalmas.
[4] 2. Az indítványozók álláspontja szerint – a fentiekkel szemben – a beszerzett új bizonyíték alapján az állapítható meg, hogy a bíróság az alapügyben megalapozatlanul állapította meg bűnösségüket, így a perújítás megengedhetőségének tárgyában született végzések – a hivatkozott új bizonyítékra figyelemmel – alaptalanul zárták ki a perújítás lehetőségét, ezért sértik az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkében foglalt tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogukat. Mindezekre figyelemmel az indítványozók kérték a Fővárosi Törvényszék 25.Bpi.12.445/2012/2. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bkf.11.467/2012/4. számú végzéseinek megsemmisítését.
[5] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A perújítási kérelmet elutasító végzés helybenhagyásáról rendelkező végzését a Fővárosi Ítélőtábla 2012. december 27. napján kézbesítette az indítványozóknak, akik 2013. február 14. napján – tehát határidőben – nyújtották be alkotmányjogi panaszukat közvetlenül az Alkotmánybíróságra. Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés], továbbá az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek.
[6] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozók a panasszal támadott ügy terheltjei. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozók a rendes jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették.
[7] Az alkotmányjogi panasz ugyanakkor nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglaltaknak, amely szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére.
[8] A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, így az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki arra, hogy felülbírálja a bíróságok bizonyítékértékelési tevékenységét.
[9] Az indítványozók által kifogásolt végzésekben az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel. Az indítványozók alkotmányjogi panasza lényegében arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a perújítás okának igazolására benyújtott bizonyítékot a perújítási eljárás megengedhetősége tárgyában eljárt bíróságoktól eltérő módon értékelje és ezáltal tegye lehetővé a perújítást az alapügyben. Az indítványozók sem a Fővárosi Törvényszék, illetve Fővárosi Ítélőtábla eljárásával, sem a végzésekben foglaltakkal kapcsolatosan nem állítottak olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
[10] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság, tekintettel az 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az Ügyrend 30. § (1) bek. h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |