English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00712/2021
Első irat érkezett: 03/30/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.571/2019/13. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös tulajdon megszüntetése iránti per)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/09/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.105/2018/24. számú részítélete és a Kúria Pfv.I.21.571/2019/13. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozóval - az alapügy I. rendű alperese - szemben kezdeményezett, közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban - a felperesek keresetét elutasította. A felperesi fellebbezésre másodfokú bíróság eljárása során bizonyítást folytatott le, és a felperesek keresetének helyt adva szüntette meg részítéletével természetben a közös tulajdont, a "négyes megosztás" útján. A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az általa kért "kettes megosztás" lett volna a méltányos megoldás. Nézete szerint a "négyes megszüntetéssel" sérül a tulajdonjoga, mert az így részére tulajdonként lejegyzett telek mérete alapján csökken a beépíthetőség, az pedig, hogy a kialakuló telkek kapcsolódjanak közúthoz, nem törvényi előírás. Sérelmezi továbbá, hogy a felperesek és az alapügy további alperesei a közös tulajdonon építési engedély nélkül, rosszhiszeműen építkeztek, a telekmegosztási eljárás pedig évtizedek óta húzódik..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.105/2018/24. számú részítélete és a Kúria Pfv.I.21.571/2019/13. számú részítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_712_2_2021_indkieg_egys.szerk_anonim.pdfIV_712_2_2021_indkieg_egys.szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3549/2021. (XII. 22.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/30/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.11.30 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3549_2021 AB végzés.pdf3549_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.571/2019/13. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Mester Csaba ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó az egyedi ügy I. rendű alperese volt. Az indítványozó 84/240, az egyedi ügy I. és II. rendű felperesei (a továbbiakban: felperesek) személyenként 48/240, a IX. rendű alperes 60/240 arányban volt tulajdonosa a per tárgyát képező, Budapest III. kerület belterület 6[…] helyrajzi számú földingatlannak, melynek egyik vége természetben Budapest III. kerület, P. úton, a másik vége Budapest III. kerület, M. utcában feküdt. Az indítványozó által használt terület a perbeli ingatlan P. út felőli, szélesebb végén volt található, a IX. rendű alperesé az M. utca felőli, keskenyebb végén, a felperesek által birtokolt terület pedig a kettő között helyezkedett el.
      [3] 1997-ben az I. rendű felperes Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Polgármesteri Hivatalához kérelmet nyújtott be az ingatlan oly módon történő megosztása iránt, hogy a felperesek és jogelődeik, az indítványozó, valamint a IX. rendű alperes tulajdonában álló területek külön-külön földrészletként kerüljenek kialakításra. A kérelem benyújtását követően évtizedeken keresztül húzódó vita alakult ki az ingatlan meg­osztásának részleteit illetően.
      [4] A felperesek a jelen alkotmányjogi panasz eljárás előzményét képező egyedi ügyben benyújtott keresetükben elsődlegesen azt kérték, hogy a bíróság a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont a T-88560 számú vál­to­zási vázrajz alapján akként szüntesse meg, hogy az ingatlan ingatlan-nyilvántartási megosztása eredményeként létre­jövő 1032 m2 területű, 6[…]/4 helyrajzi számú ingatlant adja az indítványozó tulajdonába a II. rendű alperes életjáradéki jogával terhelten, az 1331 m2 területű, 6[…]/5 helyrajzi számú ingatlant adja egyenlő arányban a felperesek tulajdonába, az 1000 m2 területű, 6[…]/6 helyrajzi számú ingatlant pedig adja a IX. rendű alperes tulajdonába a III. és IV. rendű alperesek holtig tartó haszonélvezeti jogával és az ELMŰ Hálózati Kft. javára megállapított, 9 m2 területre vonatkozó vezetékjogával terhelten.
      [5] Az elsődleges kereseti kérelem részeként a felperesek kérték, hogy a bíróság a IX. rendű alperest kötelezze a felperesek javára személyenként 217 770 Ft, az indítványozó javára pedig 6 044 185 Ft megváltási ár meg­fizetésére.
      [6] Másodlagosan azt kérték a felperesek, hogy a bíróság a T-88442 számú változási vázrajz alapján rendelje el a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését oly módon, hogy az ingatlan ingatlan-nyilván­tartási megosztása eredményeként létrejövő 30 m2 területű, 6[…]/3 helyrajzi számú kivett magánút 2/4 tulajdoni hányadát adja az indítványozó tulajdonába a II. rendű alperes életjáradéki jogával terhelten, valamint személyenként 1/4 tulajdoni hányadát adja a felperesek tulajdonába, a 6[…]/1 helyrajzi számú ingatlant 1/1 arányban adja az indítványozó tulajdonába a II. rendű alperes életjáradéki jogával terhelten, a 61439/2 helyrajzi számú ingatlant pedig adja 679/2206 arányban az indítványozó, 679/2206 arányban a II. rendű fel­peres, 848/2206 arányban pedig – a III. és IV. rendű alperesek holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten – a IX. rendű alperes tulajdonába azzal, hogy az ingatlanra a bíróság rendelje el az ELMŰ Hálózati Kft. javára megállapított, 9 m2 területre vonatkozó engedélyezett vezetékjog bejegyzését.
      [7] A másodlagos kereseti kérelem részeként a felperesek kérték, hogy a bíróság a 6[…]/1 helyrajzi számú ingat­lanra a 6[…]/2 helyrajzi szám alatti ingatlan mindenkori tulajdonosai javára rendelje el az átjárási és közmű-elvezetési jog bejegyzését a 9/2016. munkaszámú változási vázrajz szerinti 159 m2 nagyságú területre.
      [8] Az indítványozó és a II. rendű alperes ellenkérelmükben a T-61114 számú változási vázrajz szerinti megosztást kérték. Előadásuk szerint a felperesek által kért négyes megosztás a korábban kértekhez képest is kedvezőtlenebb, ami őket méltánytalan helyzetbe hozná annak fényében, hogy mindvégig jóhiszeműen és tisztességesen jártak el, szemben az engedély nélkül építkező felperesekkel, illetve a III., IV. és IX. rendű alperesekkel, akik alapvető építési szabályokat durván sértő építményeik fennmaradását jogaikkal visszaélve érnék el. Az indítványozó a négyes megosztás eredményeként mindösszesen 141,5 m2 területet veszítene.
      [9] A másodlagos kereseti kérelemmel szemben az alperesek azt hangsúlyozták, hogy a felperesek rosszhiszemű pervitele folytán kirívó mértékben elhúzódó peres eljárásban a felperesek az általuk elrendelni kért közös tulajdon megszüntetési mód végrehajthatóságát nem tudták bizonyítani.
      [10] A bíróság a keresetet elutasította. Ítéletében kitért arra, hogy a felpereseknek mindösszesen 19 év állt rendelkezésére, hogy kereseti kérelmüket megfontolják és olyan természetbeni megosztási mód elrendelését kérjék, amelynek az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezethetőségét igazolni tudják, továbbá hogy az alperesek a bíró­ság felhívása szerinti határidők elteltét követően terjesztették elő az államigazgatási eljárások lefolytatásával kapcsolatos indítványaikat. Mindezekre tekintettel a további bizonyítást mellőzte. A kereseti kérelem bizonyítatlanságának következményeit a felpereseknek kell viselniük.
      [11] A felperesek fellebbezése folytán a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta a követ­kezők szerint. A közös tulajdont a felperesek, az indítványozó, valamint a IX. rendű alperes vonatkozásában az elsődleges kereseti kérelemnek megfelelően szüntette meg. A 6[…]/3 helyrajzi számú ingatlanon átjárási és közmű-elvezetési szolgalmi jogot alapított a 6[…]/5 helyrajzi számú ingatlan mindenkori tulajdonosai és birtokosai javára. A 6[…]/5 helyrajzi számú ingatlanon közmű-átvezetési szolgalmi jogot alapított a 6[…]/6 helyrajzi számú ingatlan mindenkori tulajdonosai és birtokosai javára. Kötelezte továbbá a IX. rendű alperest, hogy a mindösszesen 5 443 994 Ft megváltási árból 1 500 000 Ft-ot, a felperesek pedig egyenlő arányban 3 943 994 Ft-ot fizessenek meg az indítványozónak.
      [12] A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem folytatta le a Kúria iránymutatása alapján szükséges teljes bizonyítást és nem vizsgálta kellőképpen a természetbeni megosztással létrejövő kettes vagy többes megosztás lehetőségét, illetve a természetbeni megosztás esetén az újonnan létrejövő ingatlanok megfelelő meg­közelíthetőségét. Továbbá nem tett eleget teljes körűen a felperesek keresetmódosításában megjelölt, elsőd­legesen négyes megosztáson alapuló kereseti kérelem alapossága vizsgálatára irányuló, valamint a másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban előterjesztett szolgalmi jog alapításával kapcsolatos bizonyítási kötelezettségének. A törvényszék ezért e körben a bizonyítási eljárást kiegészítette és helyszíni szemlét folytatott le, amelynek alapján a négyes megosztás szerint szüntette meg a közös tulajdont.
      [13] A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú ítélet szerinti kettős megosztás esetén a középső ingatlanrész nem lenne biztosított, a megközelítés biztosítása pedig aránytalan költséggel járna, ami nem állna arányban a kialakítandó új ingatlanok értékével. A szakértői vélemény alapján a 30 m2-es kivett magánút kialakítása célszerű – ahogy azt a négyes megosztás javaslatában szerepel –, mert onnét egy kapubejáróval elérhető az alsó és a középső ingatlanrész, továbbá minden közmű bevezetése és mérése biztosítva lenne. Emellett a P. út felőli ingatlan területvesztesége nem realizálódna, mert az a telekalakítás során elszenvedett területvesztés ellenében járó 5 443 994 Ft-tal kompenzálható.
      [14] A törvényszék álláspontja szerint a felperesek alappal hivatkoztak arra, hogy a felperesi építmény homlokzata nem 3, hanem 5,12 méterre helyezkedik el az indítványozói használati határtól, a fennmaradási engedélyeztetési ügyben keletkezett határozatok közül az épület bontását elrendelő határozat nem maradt érvényben, a felperesi épület megépítése óta – jóllehet az nem rendelkezik fennmaradási engedéllyel – 10 év telt el, továbbá a felperesek vállalták a telki szolgalom megváltási árának megfizetését.
      [15] A jogerős részítélettel szemben az I. és II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős részítéletet a Kúria hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati részítéletben kiemelte, hogy az I. és II. rendű al­peresek ellenezték a szolgalom alapítását az ingatlanuk terhére, ez pedig önmagában akadálya volt az általuk kért kettes megosztás alkalmazásának. A törvényszék ezért megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a négyes megosztás az a megszüntetési mód, amely valamennyi tulajdonostárs méltányos érdekét figyelembe veszi.
      [16] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott az ügyben irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 275. § (4) bekezdését illetően érvelést arra vonatkozóan, hogy milyen okból szükséges a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezni és a másod- vagy elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítani.
      [17] Végül a Kúria azt is kiemelte, hogy a kereset elutasítása azért sem lehetséges, mert a közös tulajdon meg­szüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A bírói gyakorlat értelmében az ilyen tárgyú kereset akkor kerülhet elutasításra, ha a tulajdonostárs a keresetindítási jogát visszaélésszerűen gyakorolja vagy az ellentétes a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményével, illetve ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. A Kúria szerint a felperesek perindítása nem volt visszaélésszerű, a házuk visszabontásával kapcsolatos magatartásuk az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárás tárgya, amely a közös tulajdon megosztására irányuló perrel nem állt összefüggésben. Az I. és II. rendű alperesek méltányos érdekeinek súlyos sérelme pedig azért nem állapítható meg, mert ingatlanrészük területcsökkenésének kompenzációjáról a jogerős részítélet rendelkezett.

      [18] 2. Az indítványozó ezt követően nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszát, melyben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, XIII. cikk (1) bekezdésének, XXIV. cikk (1) bekezdésének, XXVIII. cikk (1) bekezdésének, valamint 28. cikkének sérelmére történő hivatkozással kérte a Kúria részítéletének megsemmisítését a Fővárosi Törvényszék részítéletére kiterjedően.
      [19] Az indítványozó hangsúlyozta, hogy őt, valamint a II. rendű alperest leszámítva a perben részt vett felek az üggyel összefüggésben jogsértően jártak el, mert engedély nélkül építkeztek, ezt követően pedig magatartásuk kizárólag a per elhúzására irányult annak érdekében, hogy az épületek visszabontásával kapcsolatos közigazgatási határozatok végrehajtását késleltessék. A perbeli ingatlannak a felperesek keresete szerinti, a felperesek által építési engedély hiányában épített családi ház fennmaradásával történő megosztása csak az alperesek jogainak nagymértékű csorbításával lehetséges. Az átjáráshoz szükséges magánút kialakítása miatt az indítványozó ingatlanrészének telekszélessége csökken, ez pedig az ingatlan hasznosíthatóságának és értékének csökkenését eredményezi.
      [20] A törvényszék alaptalanul hagyta figyelmen kívül, hogy a felperesek rosszhiszeműen és alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az I. és II. rendű alperesek azért kötelesek tűrni bármilyen érdeksérelmet és értékcsökkenést eredményező természetbeni megosztási módot, mert az építkezés idején engedélyezték a felperesek, illetve jogelődjeik részére a gépjárművel való behajtást az építkezés területére.
      [21] Az indítványozó álláspontja szerint az ügyben irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 5. § (1) bekezdése szerinti joggal való visszaélést egyértelműen megvalósították a felperesek, mert rosszhiszemű építkezésükkel ők maguk teremtettek olyan helyzetet, amelynek következtében a közös tulajdon megszüntetésére csak az I. és II. rendű alperesek jogainak és törvényes érdekeinek jelentős sérelmével nyílik lehetőség.
      [22] Az indítványozó előadta, hogy a Kúria tévesen értelmezte a régi Ptk. 167. §-át akként, hogy a közös tulajdon megosztásával létrejövő új ingatlanok mindegyikének közúti összeköttetéssel kell rendelkeznie, a rendelkezés helyes értelmezéséből ugyanis csupán annyi következik, hogy ha az egyik ingatlan nincs összekötve közúttal, akkor a szomszédnak tűrnie kell az átjárást.
      [23] A felperesek rosszhiszemű építkezése egyúttal felróható magatartást is megvalósított, amire nem hivatkozhattak volna azért, hogy előnyöket szerezzenek a közös tulajdon megosztása során. A felperesek jogtalan előnyökre tettek szert az I. és II. rendű alperesek kárára.
      [24] A panaszban előadottak értelmében a Kúria eljárása sértette az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert a rosszhiszemű felperesek javára szóló, az I. és II. rendű alperesek jogait és törvényes érdekeit csorbító döntést hozott. Az indítványozó tulajdonhoz való jogának sérelmét eredményezte az indítványozó földrészletének a jogerős, illetve a felülvizsgálati részítélet miatti értékcsökkenése. A Kúria és a törvényszék nem volt tekintettel az Alaptörvény 28. cikkére a régi Ptk. vonatkozó szabályainak értelmezésekor, továbbá e döntések nem tettek eleget az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményének.

      [25] 3. Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. E vizsgálat elvégzése során az alábbiakat állapította meg.
      [26] Az indítványozó jogi képviselője a letöltési igazolás szerint 2021. február 20-án vette át a Kúria részítéletét, majd március 22-én, a 60 napos határidő leteltét követő első munkanapon, az Abtv. 30. § (1) bekezdése ­szerinti határidőben nyújtotta be a panaszt az elsőfokú bíróságon.
      [27] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A határozott kérelem feltételeit az Abtv. 52. § (1b) bekezdése – annak a)f) pontjai – rögzítik. A panasz ezeknek a feltételeknek megfelelt az alábbiak szerint.
      [28] A panasz tartalmazza azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza. Tartalmazza az eljárás megindításának indokait és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Megjelöli az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést. Megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megsértett rendelkezéseivel. Kifejezett kérelmet ad elő a bírói döntés megsemmisítésére.
      [29] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [30] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján tehát az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett: a támadott bírói döntés az ügy érdemében hozott, vagy eljárást lezáró döntésnek minősül-e, az indítványozó kimerítette-e a jogorvoslati lehetőségeit, az indítványozó érintettnek minősül-e, illetve Alaptörvényben biztosított jog sérelmét állítja-e a panaszban.
      [31] A Kúria a támadott felülvizsgálati részítéletben érdemben döntött az indítványozó felülvizsgálati kérelme felől.
      [32] Az indítványozó a fellebbezéssel kimerítette rendes jogorvoslati lehetőségeit, egyúttal a rendkívüli jogorvoslatok köréből élt a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogával, ezért számára megnyílt az út az alkotmányjogi panasz igénybevételére.
      [33] Az indítványozó az egyedi ügy I. rendű alpereseként érintettnek minősül.
      [34] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdése az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, Alaptörvényben biztosított jognak minősülnek.
      [35] Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a közigazgatási hatóságok eljárására vonatkozik. A bíróságok tisztességes eljárását az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése írja elő. A jelen ügyben csak bíróságok jártak el, a felperesek keresete a közös tulajdon megosztására irányul, ami a bíróságok hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság ezért a továbbiakban a panasznak az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálatát mellőzi.
      [36] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében a visszaható hatályú jogalkotás, illetve a felkészülési idő hiánya esetén lehet Alaptörvényben biztosított jogként hivatkozni, egyéb esetekben erre nincs lehetőség {pl. 3435/2021. (X. 25.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [37] Az Alaptörvény 28. cikke nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak, ezért arra alkotmányjogi panasz nem alapítható.
      [38] Az Abtv. 31. § (2) bekezdése szerint ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett indítványozó által, azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye. Az indítványozó ­által támadott felülvizsgálati ítélettel összefüggésben az Alkotmánybíróság nem folytatott le alkotmányossági vizsgálatot, ezért a res iudicata nem áll fenn.
      [39] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
      [40] Az Alkotmánybíróság a tisztességes bírósági eljárással összefüggésben megfogalmazta, hogy nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését, és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}. Az alkotmányjogi panasz „nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
      [41] A perben eldöntendő kérdés a felek – az indítványozó, a felperesek, valamint a IX. rendű alperes – közös tulajdona megosztásának mikéntje volt. Ennek az eljárás során két fő alternatívája merült fel: az I. és II. rendű ­alperesek által javasolt kettes, illetve a felperesek által elsődlegesen javasolt négyes felosztás. A Fővárosi Törvény­szék az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást kiegészítve, helyszíni szemle tartását követően ­jutott arra a következtetésre, hogy a négyes megoldás szolgálja legjobban a tulajdonostársak méltányos érde­keit. Az ügy elbírálásában perdöntő jelentőségűnek bizonyult a felperesek tulajdonában álló középső földrészlet megközelíthetősége. A törvényszék rámutatott arra, hogy a közös tulajdon megosztását megelőzően ez csak gyalogosan volt biztosított, továbbá hogy mind a helyszíni szemle, mind az aggálytalan szakértői vélemény ellentmondott az I. és II. rendű alperesek azon álláspontjának, mely szerint a középső földrészlet a perbeli ingatlan északi – M. utca felőli – végéről, a IX. rendű alperes földrészletén keresztül elérhető lenne. Erre tekintettel rendelkezett a felperesek és az indítványozó közös tulajdonát képező, 30 m2 területű kivett magánút kialakításáról.
      [42] A Kúria a felülvizsgálati részítéletben a felülvizsgálatot kérő alperesek érvelésével szemben azt emelte ki, hogy a szolgalom alapításával szembeni ellenkezésük önmagában akadálya a kettes megosztásnak, a régi Ptk. 167. §-ára történő hivatkozásuk ennek fényében figyelmen kívül marad, a jogerős részítélet hatályon kívül helyezésére nézve a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz érvelés, illetve a felperesek keresete nem visszaélés­szerű. Rámutatott arra is, hogy az indítványozó által elszenvedett területcsökkenés kompenzálásáról a jogerős részítélet rendelkezett.
      [43] Mindezek a kérdések a bizonyítással és az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével kapcsolatos szakjogi kérdések, amelyek eldöntése a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik, azok alkotmányjogi alapon történő felülbírálatára az Alkotmánybíróság eljárásán keresztül nincs mód. A felülvizsgálati részítélet és a jogerős részítélet egyaránt számot adnak a döntés indokairól és a figyelembe vett körülményekről, ideértve azt is, sérült-e, illetve releváns-e a régi Ptk.-nak a joggal való visszaélés tilalmáról szóló, az I. és II. rendű alperesek által hivatkozott generálklauzulája. Az, hogy az indítványozó a döntés tartalmát sérelmezi, nem vet fel olyan alkotmányjogilag releváns szempontot, amely az Abtv. 29. §-a alapján a panasz befogadását eredményezné.
      [44] Összességében tehát az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panaszban előadott állítások a Kúria, illetve a Fővárosi Törvényszék törvényértelmezését és a tényállás megállapítását vitatják, olyan alkotmányjogi szempontot azonban nem tartalmaznak, amelyek az Alkotmánybíróság beavatkozását szükségessé tennék.
      [45] Az indítványozó a tulajdonhoz való jogának sérelmét az eljárt bíróságok álláspontja szerint tisztességtelen el­járá­sá­val hozta összefüggésbe. A panasz nem mutatott rá olyan körülményre, amely alapján az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme megalapozottan állítható. Ilyen körülmény hiányában azonban arra utaló körülmény sem tűnik ki a panaszból, hogy az eljárt bíróságok ítéleteikben az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését sértő módon döntöttek a közös vagyon megosztásáról és avatkoztak be az indítványozó tulajdonjogi viszonyaiba. Önmagában az nem tekinthető alkotmányjogi szempontból értékelhető érvnek, hogy a közös tulajdon megosztása az indítványozó állított érdekeivel ellentétesen történt. A panasz ezért az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában sem fogadható be.

      [46] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve nem mutatott rá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre, ezért azt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Schanda Balázs s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Handó Tünde

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Schanda Balázs s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          alkotmánybíró




          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/30/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the partial judgement No. Pfv.I.21.571/2019/13 of the Curia (action for the termination of co-ownership)
          Number of the Decision:
          .
          3549/2021. (XII. 22.)
          Date of the decision:
          .
          11/30/2021
          .
          .