A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve
mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítése
tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján
meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 331/2010.
(IV. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
331/2010. (IV. 23.) OVB határozatában magánszemélyek által
benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő
íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e
azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: az Országos
Választási Bizottság döntéseit csak nyilvános ülésén hozhatja
meg és nem rendelhet el zárt ülést ?”
Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy az
aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1)
bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az OVB utalt arra, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésnek
mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek
kell lennie. A kérdés félrevezető, mivel az OVB a jelenleg
hatályos szabályozás szerint is nyilvános ülésen hozza meg
döntéseit, és kizárólag egy speciális esetben, az országgyűlési
képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2)
bekezdése alapján, a képviselőválasztáson jelöltként igazolt
személy mentelmi jogának felfüggesztéséről történő döntés során
lehet zárt ülést tartani.
Az OVB álláspontja szerint a kérdés azt a téves benyomást kelti
a választópolgárban, mintha egyéb esetekben is lehetőség lenne
zárt ülés elrendelésére. A választópolgártól nem várható el az
OVB eljárására vonatkozó részletes előírások mélyreható
ismerete. Az OVB álláspontja szerint a választópolgárok számára
nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen népszavazási
kezdeményezést, és eredményes népszavazás esetén milyen
tartalmú jogalkotási kötelezettséget támogatnának aláírásukkal,
illetve szavazatukkal.
2. Az OVB határozata a Magyar Közlöny 60. számában, 2010.
április 23-án jelent meg
A kezdeményezők a törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak
be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság a 331/2010. (IV.
23.) OVB határozatot semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új
eljárásra.
Véleményük szerint a határozat jogszabálysértő, és a
kezdeményezést jogszabálysértés hiányában hitelesíteni kellett
volna. A kérdés a választópolgárok számára egyértelművé teszi,
hogy az OVB ülései minden esetben nyilvánosak. Az esetleges
nyilvános ülésen kell a személyhez fűződő és a személyes adatok
védelméhez fűződő jogok védelméről gondoskodni. Az OVB
törvénysértő gyakorlatot folytat, amikor a mentelmi ügyekben
zárt ülést rendel el, úgy vélik, hogy a bűnüldöző hatóság
megkeresése, a bűncselekmény minősítése és az érintett
képviselőjelölt személye nem minősül személyes adatnak.
Álláspontjuk szerint a választópolgárnak joga van tudni, hogy
az OVB mely képviselő-jelölt, milyen jellegű mentelmi ügyében
hoz döntést.
3. Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati
természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint
a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB
határozata ellen beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2)
bekezdése a) – c) pontjaiban, illetve a Ve. 130. § (1)
bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint, hogy az OVB az
aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az
Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
[63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az
Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos
jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999.
(VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás
érveit nem találta megalapozottnak. Az OVB a kifogásolt
határozatban az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. §
c) pontjában foglaltak alapján jogszerűen tagadta meg, ezért az
Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással
egyetértve, az indokok helyességére tekintettel a 331/2010.
(IV. 23.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Holló András
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Stumpf István
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |