A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.39.026/2024/4. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 134. §-a és a 158. § (2) bekezdésében „a bejelentésekor kéri” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság visszautasítja „az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról” szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat.
I n d o k o l á s
[1] 1. A dr. Márki-Zay Péter elnök által képviselt Mindenki Magyarországa Mozgalom mint jelölő szervezet indítványozó az elnöke útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó jelölő szervezet törvényes képviselőjén kívül az indítványozó képviseletében eljárva a Smidelik Ügyvédi Iroda (dr. Smidelik Péter Árpád ügyvéd) mint jogi képviselő is alkotmányjogi panaszt nyújtott be, külön beadványban.
[3] A két beadványt az Alkotmánybíróság a jelen eljárásban bírálta el.
[4] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.VI.39.026/2024/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[5] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján – az indítvány tartalma szerint – kezdeményezte a Ve. 134. §-a és a 158. § (2) bekezdésében „a bejelentésekor kéri” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is.
[6] Kezdeményezte továbbá „az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról” szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is.
[7] 1.1. Az indítványra okot adó ügyben a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán – a szervezet rövidített neveként a civil szervezetek nyilvántartása szerinti rövidített névvel – az indítványozót jelölő szervezetként nyilvántartásba vette (70/2024. számú határozat).
[8] Az NVB határozata a jelölő szervezet által a nyilvántartásba vételi kérelmében megjelölt embléma használatát a választási eljárásban nem engedélyezte.
[9] Az NVB a P5 formanyomtatványhoz becsatolt emblémát, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának körülményeit vizsgálata tárgyává tette. Megállapította, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2024. március 25-én 10 óra 42 perckor kezdeményezte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét, amelynek során az átadott, a P5 formanyomtatványhoz csatolt emblémán a „Mindenki Magyarországa Mozgalom” felirat szerepel, amely egyezést mutat a szervezet közhiteles nyilvántartásában szereplő „teljes” nevével.
[10] Az NVB megállapította, hogy az emblémán feltüntetett, három szóból álló név utolsó eleme kivételével, míg az embléma képi ábrázolása (sötétkék-fehér színekkel három darab „M” betű különböző méretben egymásra helyezve) teljes mértékben – színvilágában, betűtípusában, képi megjelenésében is – megegyezik egy másik szervezet, a Mindenki Magyarországa Néppárt által korábban (aznap, 10 óra 40 perckor) bejelentett emblémájával.
[11] Megállapította azt is, hogy a Mindenki Magyarországa Néppárt pártként a közös eljárásban tartott választáson az Európai Parlament tagjainak választásán, és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán indulhat jelölő szervezetként, míg a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnevezésű egyesületet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehető jelölő szervezetként nyilvántartásba.
[12] Az NVB szerint az említett jelölő szervezetek által a lehetséges jelölt és/vagy listaállítás közös metszete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.
[13] Az NVB megállapította, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom által a P5 nyomtatvány benyújtásával egyidejűleg kért embléma használata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ugyanis annak engedélyezése esetén a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására szolgáló szavazólapo(ko)n közel azonos emblémával jelenhetne meg a két szervezet.
[14] Az NVB szerint a jelen esetben is érvényesül a megelőzés elve, vagyis az embléma használatára az a szervezet jogosult, amely azt korábban jelentette be. Ez a szervezet jelen esetben 2024. március 25-én 10 óra 40 perckor a Mindenki Magyarországa Néppárt volt. Mindezek alapján a Mindenki Magyarországa Mozgalmat – a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában szereplő rövidített névvel – jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, mivel kérelme az emblémára vonatkozó jognyilatkozat kivételével megfelelt a törvényben támasztott követelményeknek.
[15] A bejelentéskor kért emblémának a szavazólapon való feltüntetését és a választási eljárásban való használatát azonban nem engedélyezte.
[16] Az NVB határozatának indokolásában szerepel a Ve. 134. §-a és a 158. § (2) bekezdése. Ugyanakkor a határozat – annak [16] bekezdése szerint – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 3. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontján, 119. §-án, 132. §-on, 133. § (1) bekezdésén, a 161. § (2) bekezdésén, 307/D. § (3) bekezdésén, 337/B. §-án alapul. Ebben a felsorolásban a Ve. 134. §-a és 158. § (2) bekezdése és a Rendelet nem szerepel.
[17] Az indítványozó a választási ügyben hozott bírósági határozat felülvizsgálatát kérte a Kúriától. A Kúria az NVB határozatát helybenhagyta.
[18] 1.2. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz lényege szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (7) bekezdését, vagyis a választójog és a népszavazáson részvétel szabályait.
[19] A panasz nem tartalmazza szövegszerűen az Abtv. 29. §-a szerinti, a konkrét ügyben a hivatkozott Alaptörvényben biztosított jogokkal összefüggésben az egyedi ügyön túlmutató alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló, az alkotmányjogi panasz hatáskörben orvosolható alaptörvény-ellenesség megjelölését.
[20] Azt adja elő a panasz-indítvány, hogy az indítványozó mint egyesület nem állíthat EP listát, azonos vezetővel pedig nem fognak egymás ellen jelölteket állítani az önkormányzati választásokon, az indítványozó kizárólag helyi jelölteket állíthat, ezért a Ve. 158. § (2) bekezdése alapján kérte az embléma (jelkép/logó) feltüntetését. Továbbá a Kúria végzésének [30] bekezdése súlyosan jogellenes, mert teljes mértékben kizárt, hogy a kért embléma sérti a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét, mert nem létezik olyan körzet, ahol a két szervezet együttesen indulna. Ennek megfelelően kizárt az is, hogy bármely szavazólapon közel azonos emblémával jelenne meg a két szervezet.
[21] A panasz szerint a végzés aránytalanul korlátozza az indítványozó egyesület választáson történő részvételét oly módon, hogy nem lesz logója a szavazólapon, annak ellenére, hogy a Ve. nem szabályozza az emblémák azonosságának vizsgálatát a Kúria végzése szerint. A panasz utal a 20/2017. (VII. 17.) AB határozatra és a Kúria egyik eseti döntésére (BH 2015.1.23) is. (A panaszban hivatkozott eseti döntés szerint a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárásában a névazonosság csak a Ve. 134. § szerinti körben vizsgálható, ezért nem vehető figyelembe megtévesztő névhasználatra való hivatkozás, ha a jelölő szervezet a bírósági nyilvántartás szerinti nevét használja és nem ütközik a Ve. 134. §-ba.) Az indítványozó szerint e döntés alapján a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárásában nem vehető figyelembe a jelölő szervezet névhasználatának megtévesztésre alkalmassága, a jogellenes névhasználat miatt indított eljárás ténye, mert ezeket a Ve. hivatkozott rendelkezései értelmében nem kellett vizsgálni.
[22] 1.3. A jogszabály elleni alkotmányjogi panasz szerint a Ve. megjelölt rendelkezései és a Rendelet 6. melléklete sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (7) bekezdését és – a panasz tartalma szerint – a XXVIII. cikk (1) bekezdését (tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog).
[23] A panasz ebben a körben arra hivatkozik, hogy a jelölő szervezet kérheti emblémája feltüntetését a szavazólapon, de ez később nem módosítható. Idézi a Rendelet 6. melléklete „Kitöltési útmutató a jelölő szervezet bejelentéséhez” címet viselő, „2. A jelölő szervezet adatai” részének a (4) ponthoz írt útmutatását. Eszerint „A (4) ponthoz az emblémát 472x236 pixel méretű, 300 dpi felbontású JPG fájlformátumú fájlban kell mellékelni, a fájl neve: birosaginyilvantartasiszam_emblema. A jelölő szervezet kérheti emblémája feltüntetését a szavazólapon, de az itt megjelölt opció később nem módosítható”.
[24] Utal az 1/2018. (I. 3.) IM rendeletre, mint amelynek a 9. számú mellékletét képező P1-es nyomtatvány első oldalán még több lehetőség volt, ezek között a nyilvántartásba vett adatok módosításának a lehetősége is. Ezzel szemben a Rendelet 6. mellékletét képező P1 nyomtatványon már nincs módosítási opció, ami alapján az indítványozó nem tud semmiféle logót a szavazólapon feltüntetni, mert ezt a Ve. 158. § (2) bekezdése módosítása 2018. szeptember 1. napjával kizárja. Előtte a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kérni lehetett a jelölő szervezet jelképének feltüntetését. „A fentiek alapján az MMM alaptörvény-ellenes IM rendelet nyomtatványa kizárja a P1 módosítását, azaz ezért nem lehet logó a szavazólapon.” A szabad választás, a tisztességes eljárás elvébe ütközik egy adminisztratív akadállyal egy egyesület választáson történő részvételét korlátozni oly módon, hogy nem lesz logója a szavazólapon.
[25] A panasz utal arra, hogy a törvényi rendelkezések és a bírói döntés nem felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezési alapelvnek, és az I. cikk (3) bekezdésének, az alapjogkorlátozással szemben támasztott követelményeknek.
[26] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. § (1) bekezdése és az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a tartalma szerint bírálta el.
[27] 3. Külön kell vizsgálni a bírói döntés és a jogszabály elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságát az Abtv. 56. §-a alapján.
[28] A bírói döntés elleni panasz befogadásáról a Ve. 233. § (2) bekezdése alapján három munkanapon belül kell dönteni. A befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt az Alkotmánybíróság. Ugyanilyen határidők a jogszabály elleni alkotmányjogi panasz befogadásáról szóló döntésre és a befogadott panaszról szóló döntésre a Ve.-ben nincs.
[29] 3.1. Ami a bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt illeti, az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk
(2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel a sérelmezett kúriai végzéssel zárult eljárásban (és azt megelőző NVB előtti eljárásban is) félként szerepelt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet ő terjesztette elő. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, további jogorvoslat nincs számára biztosítva.
[30] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó törvényes képviselője által benyújtott alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül érkezettnek minősül [Ve. 233. § (1) bekezdés].
[31] Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az indítványozó jogi képviselője a panaszt elkésetten terjesztette elő.
A Kúria végzése 2024. április 3-án kelt, melyet a letöltési igazolás szerint aznap átvett az indítványozó jogi képviselője. Az egyik alkotmányjogi panaszt 2024. április 6-án 15 óra 47 perckor az indítványozó törvényes képviselője elektronikus levélben, határidőben nyújtotta be a Kúrián.
[32] Azonban a jogi képviselő 16 óra 5 perckor elektronikus levélben küldte meg az indítványozó másik beadványát. A Ve. 10. § (3) bekezdése szerint a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A jogi képviselő beadványa ezért elkésett, azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján vissza kellett utasítani.
[33] 3.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[34] Az indítvány kapcsán megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz a választójoggal, a népszavazáson való részvételhez való joggal és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való joggal a tartalma szerint a Kúria döntésének törvényességi szempontú felülbírálatára irányul.
[35] Az NVB határozata egyebek között azt a kérdést döntötte el, hogy az indítványozó egyesület által a P5 nyomtatvány benyújtásával egyidejűleg kért embléma használata sérti-e a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy annak engedélyezése esetén a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására szolgáló szavazólapo(ko)n közel azonos emblémával jelenhetne meg a két szervezet (az egyesület mellett egy párt is). Az NVB határozat lényege szerint szükséges, hogy az azonos választási eljárásban (tárgyi esetben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán) részt vevő szervezetek egymástól különböző, össze nem téveszthető emblémát használjanak, ellenkező esetben a választópolgár számára megtévesztő, ezáltal a joggyakorlást akadályozó hatást válthat ki a szavazás alkalmával a képi megjelenésében teljesen azonos vagy megtévesztésre alkalmas módon hasonló emblémával rendelkező, ám különböző elnevezésű szervezetek szerepeltetése a szavazólapon. A megelőzés elve alapján pedig az embléma használatára az a szervezet jogosult, amely azt korábban jelentette be. Ez a szervezet jelen esetben a Mindenki Magyarországa Néppárt volt.
[36] A Kúria részletesen megindokolta, hogy az NVB határozata miért jogszerű (Indokolás [20]–[31]), vagyis miért felel meg a hatályos jogszabályoknak. A Kúria rögzítette, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatok tekintetében nem korlátlan, annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki.
[37] Az Alkotmánybíróság jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következetes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére {lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.
[38] Ezt figyelembe véve az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján nem állapítható meg, hogy a támadott kúriai végzéssel kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak. Törvényértelmezési kérdés az, hogy milyen jelkép, embléma jeleníthető meg a szavazólapon, és tételes szabály hiányában a Ve. alapelvi rendelkezéseit hogyan kell figyelembe venni.
[39] A Kúria döntése indokolása tartalmazza, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint, ha egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni, ilyenkor az alapelvnek a jogértelmezésnél van kiemelt szerepük. Ha azonban az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül.
[40] Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság megítélése szerint a konkrét indítvány kapcsán a választójog és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog sérelmére történő hivatkozás nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ami miatt a bírói döntés elleni indítvány befogadása és érdemi vizsgálata indokolt lett volna. A népszavazáson való részvétel jogával pedig a Kúria döntése nem függ össze.
[41] Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz a bírói döntést illetően nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
[42] 3.3. A jogszabályok elleni alkotmányjogi panasz befogadása körében, az Abtv. 29. §-a alkalmazásával azt lehet megállapítani, hogy a panaszban támadott kúriai döntésnek elvi tartalma az, hogy „[a] jelölő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában a kérelemben megjelölt embléma választási eljárásban való használatának engedélyezésekor – a Ve. tételes rendelkezése hiányában – vizsgálható az emblémák azonossága a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi rendelkezés alapján.”
[43] Sem az NVB határozata, sem a Kúria nem döntött arról, hogyan kell eljárni akkor, ha a jelölő szervezet a jelképének szürkeárnyalatos képe szavazólapon feltüntetését nem a bejelentéskor kéri.
[44] A jogszabályok elleni alkotmányjogi panasz a kitöltési útmutató egy szövegrészét értelmezi, és egy korábbi IM rendelet, valamint a Ve. korábbi szabályai fényében tartja a választójogot sértő adminisztratív korlátnak a Ve. 134. §-át, 158. § (2) bekezdését, és – a tartalma szerint – a 6. melléklet kitöltési útmutatója egy szövegrészét. Az indítvány nem tartalmazza annak kellő alkotmányjogi indokolását, hogy a Ve. és a korábbi IM rendelet már megváltozott szabályai miért következnének közvetlenül az Alaptörvényből, vagyis a megváltoztatásuk és így a hatályos szövegük alapján azok miért lennének alaptörvény-ellenesek. Törvényhozásra tartozó kérdés, hogy ha a törvény lehetővé teszi rövidített név, illetve jelkép képének a feltüntetését a szavazólapon, akkor ennek milyen törvényi feltételei vannak; a törvényi feltételek értelmezése pedig jellemzően valamely konkrét ügyben szakjogi, törvényességi kérdés.
[45] 4. Ezért a jogszabályok elleni alkotmányjogi panasz sem vetett fel a jelen esetben és a panaszban foglalt érvek alapján olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, ami miatt az indítvány befogadása és érdemi vizsgálata indokolt lett volna, vagyis azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján vissza kellett utasítani.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
. | Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozot
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. |
. |