Hungarian

Ügyszám: .	940/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 35/1991. (VI. 20.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1991/175 .

A döntés kelte: Budapest, 06/11/1991 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:              A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az  Alkotmánybíróság  a  Magyar  Gazdasági  Kamara  Joint Venture        Club        indítványozó        jogszabály alkotmányellenességének megállapítása  iránti  indítványa tárgyában meghozta a következő                       határozatot: Az  Alkotmánybíróság   a  Központi   Műszaki  Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény (4) § (1) bekezdés b/ pontjában   írt    rendelkezés    alkotmányellenességének megállapítására   irányuló   indítványt   elutasítja,   e jogszabályhely  hatályának  korlátozása  iránti  kérelmet pedig visszautasítja. Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzé teszi.                         Indokolás 1.  Az  indítványozó  beadványában  annak  megállapítását kérte,  hogy   az  1988.   évi  XI.   törvénynek   az   a rendelkezése, amely azokra a külföldi részvétellel működő társaságokra   is    kiterjeszti   a   Központi   Műszaki Fejlesztési Alaphoz  való hozzájárulási  kötelezettséget, amelyekben  a   külföldi  érdekeltség  eléri  a  20  %-os hányadot, vagy  a  ötmillió  forintot,  alkotmányellenes. Kérte  továbbá   e  rendelkezés   alkalmazhatóságának   a korlátozását  annak  kimondásával,  hogy  ez  a  fizetési kötelezettség  a  megjelölt  gazdasági  társaságokra  nem vonatkozik. Álláspontja szerint  e társaságok  a Műszaki  Fejlesztési Alaphoz azért  nem kötelesek  hozzájárulni, mert az 1988. évi XXIV.  törvény (a  továbbiakban: befektetési törvény) 14. §-ának  (1) bekezdése  szerint a társaságot nyeresége alapján  az   állami  költségvetés   javára  az  ott  írt befizetésen  kívül   más  befizetési   kötelezettség  nem terheli.  Ezzel  szemben  a  támadott  törvény  nem  tesz kivételt  a   külföldi  részvétellel   működő  társaságok javára,  mert   eszerint  minden   gazdasági  társaság  - megkülönböztetés    nélkül    -    műszaki    fejlesztési hozzájárulást köteles  fizetni. A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettség  ezért ellentétes  a  befektetési törvénnyel, ez  az ellentét  pedig  alkotmányellenességet eredményez, mert  jogbizonytalanságot okoz  és  sérti  az ország gazdasági érdekeit is.                2. Az indítvány alaptalan. Az indítványozó  beadványában  nem  jelölt  meg  egyetlen olyan alkotmányos rendelkezést sem, amellyel a kifogásolt törvény  ellentétben   állna.  Az  indítványban  támadott törvényi rendelkezések - értelmezéstől függő - ellentétes tartalma  pedig   önmagában,  anyagi  alkotmányellenesség hiányában    nem    vezethet    az    alkotmányellenesség megállapításához. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A      törvényi       rendelkezések      ellentmondásának jogértelmezéssel  való  feloldása,  illetőleg  a  törvény hatályának korlátozása az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi  XXXII.   törvény  1.   §-a  és  az  Alkotmánybíróság hatáskörét  megállapító   egyéb  törvényi   rendelkezések alapján nem  tartozik  az  Alkotmánybíróság  hatáskörébe, ezért  az   Alkotmánybíróság  az  indítványt  e  részében visszautasította.                           * * * Az  Alkotmánybíróság  elvi  éllel  mutat  rá  arra,  hogy meghatározott   életviszonyok,    illetőleg   tényállások ellentétes -  vagy az  értelmezéstől függően ellentétes - törvényi     rendezése      önmagában     nem      jelent alkotmányellenességet.      Az       ilyen       rendezés alkotmányellenessé csak  akkor válik,  ha  az  egyben  az Alkotmány  valamely   rendelkezésének  a   sérelmével  is együttjár, vagyis  ha az  ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez  vezet, tehát  például ha a rendelkezések    valamelyike     meg     nem     engedett diszkriminációt,    egyéb     alkotmányellenes    helyzet megteremtését,  vagy   alkotmányos  alapjog  korlátozását eredményezi.  Két   ( vagy  több )  törvényi  rendelkezés esetleges kollíziója folytán előálló értelmezési nehézség azonban  magábanvéve   még  nem   elegendő  feltétele  az alkotmányellenesség megállapításának. A  törvényhozás   valamely,  az  Alkotmány  sérelmét  nem jelentő  hibáját   általában   jogalkalmazói   jogszabály értelmezéssel  kell   feloldalni,  mert  a  jogalkalmazás hivatott eldönteni,  hogy a  konkrét  jogviszonyokban  az ellentétet (látszólagos ellentétet) hordozó rendelkezések közül melyik  törvényhely  alkalmazásával  kell  eljárni. Amennyiben  pedig  a  jogszabályok  értelmezésével,  azok alkalmazásának mérlegelésével  eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése  törvényhozási (jogalkotási)  útra tartozik. Az  Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi XXXII. törvény 1.  §-a, továbbá  az Alkotmánybíróság  hatáskörét megállapító egyéb  törvényi rendelkezések alapján azonban az  Alkotmánybíróságnak   sem  jogalkotási,   sem  önálló jogszabályértelmezési eljárásra  hatásköre nincs,  kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét. A jogállamiság  elvéből nem  következik, hogy  az  azonos szintű   jogszabályok   közötti   normakollízió   kizárt. Törvényi    rendelkezések    összeütközése    miatt    az alkotmányellenesség  pusztán   az  Alkotmány   2.  §  (1) bekezdése alapján tehát nem állapítható meg akkor sem, ha ez a  kollízió nem  kivánatos és  a törvényhozónak  ennek elkerülésére kell  törekednie.  Az  Alkotmány  2.  §  (1) bekezdése  szerint   a  Magyar   Köztársaság   független, demokratikus   jogállam.   A   jogállamiság   alkotmányos deklarálása azonban  tartalmi kérdésekben  tovább utal az egyes  nevesített   alkotmányos   elvekre   és   jogokra. Alkotmányellenesség   megállapítására    ezért   törvényi rendelkezések kollíziója  miatt csak  akkor kerülhet sor, ha ezen alkotmányos elvek vagy jogok valamelyike megsérül annak   folytán,   hogy   a   szabályozás   ellentmondása jogszabályértelmezéssel nem  oldható  fel  és  ez  anyagi alkotmányellenességhez vezet,  vagy  ha  a  normaszövegek értelmezhetetlensége valamely  konkrét alapjogi  sérelmet okoz.  Ennek   hiányában   azonban   az   azonos   szintű normaszövegek lehetséges értelmezési nehézsége, illetőleg az értelmezéstől függő ellentéte, összeütközése önmagában nem jelent alkotmányellenességet.                     Dr. Herczegh Géza           az Alkotmánybíróság helyettes elnöke      Dr. Ádám Antal                Dr. Kilényi Géza       alkotmánybíró                  alkotmánybíró                     Dr. Lábady Tamás                   előadó alkotmánybíró                     Dr. Schmidt Péter                       alkotmánybíró      Dr. Szabó András          Dr. Tersztyánszky Ödön       alkotmánybíró                  alkotmánybíró       Dr. Vörös Imre             Dr. Zlinszky János       alkotmánybíró                  alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	35/1991. (VI. 20.)
Date of the decision: .	06/11/1991
.
.