English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00051/2022
Első irat érkezett: 01/10/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/13/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Orosházi Járásbíróság 6.P.20.117/2020/8. számú ítélete, a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.613/2020/6. számú ítélete és a Kúria Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzése ellen.
Az indítványozó az alapul fekvő perek alperesével ajándékozási szerződést kötött, melyben földjének 10/24068 tulajdoni hányadát elajándékozta. Ezt követően a felek adásvételi szerződést kötöttek, amely a lapján az alperes további tulajdoni hányadot szerzett. Az indítványozó és a szerződő fél között ingatlan-használati jogvita keletkezett. Továbbá, az indítványozó sérelmezte, hogy az ajándékozási szerződés alapján téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzés született, ugyanis a bejegyzésben 1000/24068 tulajdoni illetőség szerepelt. Az indítványozó keresetet nyújtott be ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránt, azonban azt a bíróság elutasította, mert a közhitelesség vélelmét nem tudta megdönteni az indítványozó. Az alperes ellenkérelmének a bíróság helyt adott; megállapította, hogy az okiratban foglalttal ellentétben a nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányad a helyes. Az indítványozó fellebbezéssel élt, a Gyulai Törvényszék azonban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a Kúria azonban a felülvizsgálatot megtagadta, mert a Kúria álláspontja szerint az indítványozó által hivatkozott közzétett határozatok jogkérdésben eltértek a támadott ítélettől.
Az indítványozó szerint az eljárások során sérült az Alaptörvény XII. cikkben foglalt tulajdonhoz való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti joga a részrehajlás nélküli, tisztességes hatósági eljáráshoz, tovább a XXVIII. cikkben foglalt tisztességes bírói eljáráshoz fűződő joga. Ennek megfelelően az indítványozó a támadott döntések megsemmisítését kéri. .
.
Indítványozó:
    Hrivnak György
Támadott jogi aktus:
    Orosházi Járásbíróság 6.P.20.117/2020/8. sz. ítélete, Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.613/2020/6. sz. ítélete, Kúria Pfv.II.20.573/2021/3. sz. végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk
XXIV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés d) pont

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_51_5_2022_ind_kieg_anonim.pdfIV_51_5_2022_ind_kieg_anonim.pdfIV_51_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_51_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3395/2022. (X. 12.) AB végzés
    .
    Az ABH 2022 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz a Kúria befogadás tárgyában hozott döntése ellen
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/27/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.09.27 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3395_2022 AB végzés.pdf3395_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kincses István ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában – a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.613/2020/6. számú ítéletére és az Orosházi Járásbíróság 6.P.20.117/2020/8. számú ítéletére kiterjedő hatállyal, mivel véleménye szerint azok ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikkével, XXIV. cikkével és XXVIII. cikkének (1) bekezdésével.

      [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján a következőképpen foglalható össze.
      [4] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló peres eljárásban az indítványozó természetes személy felperesként vett részt.
      [5] Az indítványozó ajándékozási szerződést kötött, melyben földjének 10/24068 tulajdoni hányadát elajándékozta egy természetes személynek, a későbbi alperesnek. Ezt követően a felek adásvételi szerződést kötöttek, amely alapján az alperes további tulajdoni hányadot szerzett.
      [6] A tárgybeli per alperese az Orosházi Járásbíróságnál P.20.299/2013. szám alatt 810 000 Ft kölcsön és járulékai iránt indított pert az indítványozóval szemben. A per során a felek között vita tárgyát képezte egyebek mellett az is, hogy az ajándékozás és az adásvétel alapján a jelen per alperese által használt földterület helyesen került-e kimérésre. Az indítványozó nem kifogásolta az alperes 8364/24068 tulajdoni illetőségét és a 83,64 aranykorona érték sem volt vitatott. Az ítélet elleni fellebbezésben az indítványozó külön kiemelte, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a jelen per alperesének csak 10 aranykorona értékű szántója volt. A másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék a 2015. október 13. napján hozott 2. Pf.25.406/2015/6. számú ítéletének indokolása szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság akként, hogy a felek között 2001. március hó 10. napján megkötött ajándékozási szerződés értelmében az alperes a felperesnek ajándékozott a perbeli tótkomlósi földterületből 1000/24068 tulajdoni illetőséget 30 000 Ft értékben. Ezt követően 2001. március 26. napján került sor a felperes részéről az ingatlanból további 7364/24068 tulajdoni illetőség megvásárlására 150 000 Ft vételár fejében.
      [7] Kiemelte azt is, hogy a szerződésekben megjelölésre került az indítványozó által megvásárolt ingatlan aranykorona értéke és a vétel tárgyát képező tulajdoni hányad, azonban a felek a szerződés 6. pontjában természetben is megjelölték, hogy az ajándékozás, illetőleg vásárlás következményeként a felperes milyen többlet használatra jogosult. A birtokbaadásra és a felperesi használatra ennek alapján került sor. Az indokolás tartalmazta azt is, hogy a felek mindketten tévedésben voltak a felperes által megszerzett ingatlan tulajdoni hányadának tényleges határvonalat illetően, amely tévedésüket rajtuk kívülálló térképezési hiba okozta. Ez utóbbi korrigálásra került, azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy a felperes jogosult volt két sor gyümölcsfa birtoklására és használatára az alperes adásvételi szerződésben biztosított felhatalmazása alapján akkor is, hogy ha az nem egyezett az ajándékozási, illetve adásvételi szerződésben szereplő aranykorona értékkel, illetőleg az ott megjelölt tulajdoni hányaddal. Az indítványozó perújítási kérelmet terjesztett elő. Az Orosházi Járásbíróság 7.P.20.016/2019/12/I. számú végzésével az indítványozó perújítási kérelmét, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította.
      [8] Az indítványozó ezután a bejegyzés törlése és az ajándékozási szerződésben írt tulajdoni hányadnak megfelelő bejegyzés iránt kérelmet terjesztett elő a földhivatalnál. A Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala a 32.234/2/2019. számú határozatával a felperes kijavítás iránti kérelmét elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Kormányhivatal a 30.910-2/2019. számú határozatával az Orosházi Járási Hivatal határozatát helybenhagyta.
      [9] Az indítványozó mint felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az ajándékozási szerződés alapján az ingatlan 10/24068 tulajdoni hányadát szerezte meg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett 1000/24068 tulajdoni hányaddal szemben. Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 115. §-ra, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (8) bekezdésére, a 17. § (1) bekezdés o) pontjára, a 62. § (1) bekezdés d) pontjára és a (2) bekezdésére alapította. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy az ajándékozási szerződéssel – az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek megfelelően – az ingatlan 1000/24068 tulajdoni hányadát szerezte meg.
      [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és megállapította, hogy az ajándékozási szerződés 1. pontjában foglalt 10/24068 tulajdoni illetőség helyesen: 1000/24068.
      [11] A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta, mert az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, és helyes az abból levont jogi következtetése is.
      [12] A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette: a kereset és a viszontkereset azonos jogviszonyból, az ajándékozási szerződésből ered. A felek szerződési akarata a felperes állítása szerint a szerződésben írt 10/24068 tulajdoni hányad, az alperes állítása szerint az ingatlannyilvántartásba bejegyzett 1000/24068 tulajdoni hányad átruházására irányult. A Pp. 173. § (3) bekezdése alapján megállapítási kereset előterjesztésének akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes (jelen esetben alperes) jogainak az alperessel (jelen esetben felperes) szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. Az igények azonos jogviszonyból származásán nem változtat, hogy a felperes az igényét ingatlan-nyilvántartás kiigazítására irányuló kereset; míg az alperes megállapításra irányuló viszontkereset előterjesztésével érvényesítheti. A megállapítási kereset viszontkeresettel való érvényesítésének feltételei fennálltak.
      [13] A bíróság által megállapított, szerződésben írt 10/24068 tulajdoni hányaddal szemben az ingatlan-nyilvántartásba az alperes tulajdonjogát 1000/24068 tulajdoni hányadra jegyezték be. Kiigazításnak lenne ezért helye, mert azt megalapozza az ingatlanügyi hatóság bejegyzés körében elkövetett hibája, amely a földhivatali eljárásban nem orvosolható. Az alperes viszontkeresete alapján azonban a bíróság megállapította: a felek magatartása, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a felek szerződési akarata 10 AK értékű, azaz 1000/24068 tulajdoni hányad átruházására irányult. Nincs helye ezért az eredetileg tévesnek mutatkozó ingatlannyilvántartási bejegyzés kiigazításának.
      [14] A jogerős ítélet ellen az indítványozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az alperes az ajándékozási szerződéssel az ingatlan 10/24068 tulajdoni hányadát szerezte meg. Az alperes viszontkeresete alapján elsődlegesen ebben a körben az eljárás megszüntetését, másodlagosan a viszontkereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként – egyebek mellett – az Inytv. 62. § (1) bekezdés d) pontját és a (2) bekezdést, a régi Ptk. 200. § (1) bekezdést, a 205. §-t, a 207. § (1), (4) és (5) bekezdést, a Pp. 176. § (1) bekezdést, a 191. § (2) bekezdést, a 204. § (1) bekezdést és a 240. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg.
      [15] Az indítványozó a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét elsődlegesen a Pp. 409. § (3) bekezdésére, másodlagosan a 409. § (2) bekezdés a) pontjára alapította.
      [16] Az indítványozó kifejtette: az eljáró bíróságok az Inytv. 62. § (1) bekezdés d) pontjára és (2) bekezdésére alapított keresetét és az alperes régi Ptk. 200. § (1) bekezdésére, a 205. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésére, továbbá a 207. § (1), (4) és (5) bekezdésére alapított viszontkeresetet egy eljárásban tárgyalták annak ellenére, hogy a két jogszabály önálló irányultságú és bizonyítási igényű, ezért nem lehetett volna egy eljárásban elbírálni. A per a földhivatal által elismerten hibás ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása érdekében indult, amely egy közigazgatási jellegű igény, címzettje a bejegyzési hibát elismerő földhivatal. Ebben a perben bíráltak el az eljárt bíróságok jogellenesen egy dologi jogi igényt, amelyben az alperes a hibás bejegyzés valós jellegét kívánta igazolni. Az eljárás ezért önmaga valósított meg törvénysértést.
      [17] A vitatott jogerős ítélet a Legfelsőbb Bíróság EBH 2008.1865. és a Kúria BH+2013.12.502. számon közzétett határozataiba ütközik, amelyekben a bíróságok elkülönítik a kiigazítási per és az egyéb dologi jogi igények elbírálását. Ebből az a következtetés vonható le, hogy nem lehet kiigazítási perrel egy eljárásban dologi igényt érvényesíteni. A jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, ezért a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján indokolt a felülvizsgálat engedélyezése.
      [18] Az indítványozó a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett kérelmét arra alapította, hogy az egymástól eltérő jellegű és tartalmú igények egy eljárásban való elbírálásának lehetősége „jelenleg még nem kimunkált eljárási esemény”, melynek következtében az ilyen jellegű általánosítható jogérvényesítéssel kapcsolatos állásfoglalás a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének érdekében szükséges.
      [19] A Kúria a felperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. § (1) bekezdése alapján vizsgálta. A Kúria megállapította, hogy a kérelemben előadottak alapján a felülvizsgálat engedélyezésének a Pp. 409. § (3) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételei nem állnak fenn. A Pp. 409. § (3) bekezdése szerint a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 5. pontja szerint a Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) 2012. január 1. után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet előterjesztő félnek minden esetben egyértelműen azonosítható módon – az eltéréssel érintett határozatok ügyszámának pontos feltüntetésével – meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozat melyik korábban közzétett döntéstől tér el.
      [20] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében megjelölt EBH 2008.1865. számú döntés alapja a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.172/2007. számú határozata, amely nem a Kúria 2012. január 1. után közzétett eseti határozata; a BH+ 2013.12.502. számon megjelentetett Pfv.I.22.117/2012. számú határozat pedig nem szerepel a BHGY-ben. A Kúria ezért nem vizsgálhatta az ezektől való esetleges eltérést.
      [21] A felperes nem hivatkozott olyan, BHGY-ben közzétett határozatra, amely a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélettől jogkérdésben eltér, ezért a Pp. 409. § (3) bekezdés alapján nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének.
      [22] A PK vélemény 1. pontja szerint a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának első fordulatában szabályozott – a joggyakorlat egységének biztosításával összefüggő – engedélyezési ok akkor áll fenn, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, a PK vélemény szerint az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy az első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat.
      [23] A Kúria végzése szerint a felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak, vagy széttartónak. Nem állnak fenn ezért a felülvizsgálat joggyakorlat egységének biztosítása érdekében történő engedélyezésének feltételei sem. A Kúria ezért a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. § (1) és (2) bekezdése alapján megtagadta.

      [24] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyet a főtitkár hiánypótlási felhívása alapján határidőben kiegészített, és egységes szerkezetbe foglalt.
      [25] Az indítványozó az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XIII. cikkére és XXVIII. cikkének (1) bekezdésére, továbbá logikai alátámasztásul a XXIV. cikk sérelmére hivatkozott.
      [26] Az indítványozó nagyon részletesen ismertette a pertörténetet, és hivatkozott az Alkotmánybíróság néhány határozatára.
      [27] Az indítványozó, a megajándékozott természetes személy alperessel szemben indított keresetet, és az eljárás során az alperes ellenkérelemmel és viszontkeresettel élt. Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó ugyanakkor elsősorban az alábbiakra hivatkozott.
      [28] „A két eljárás személyi köre eltér egymástól. A közigazgatási eljárásban én és a földhivatal voltunk az érintettek, csak a mi kettőnk viszonylatában lehetett volna az elismert alapjogi jogsérelmet tárgyalni és dönteni a kötelező orvoslásról.”
      [29] „A dologi jogi igény egy ettől eltérő harmadik személy által érvényesített igény volt, mely két eljárást az eljáró bíróságok egyesítettek. Ez az eljárás egyesítés képezte a tisztességes eljáráshoz való jogom sérelmét. Egy közigazgatási igényt egy eljárásban tárgyalt egy dologi jogi igénnyel, amelyre eddig nem volt joggyakorlati példa, az teljes egészében eltért az addig követett joggyakorlattal.”
      [30] Hivatkozott arra, hogy a bírósági eljárás nem adott lehetőséget tulajdonjogi igénye orvoslására.
      [31] „A panaszom magját az a hibás jogszabályi környezet képezi, amely kizárta azt, hogy mind a tisztességes bírósági eljáráshoz, mind a tulajdonomhoz való alapjogom érvényesítésre kerülhessen. Ennek a konkrét megvalósulása-a következőképpen zajlott le.”
      [32] „Azok a jogalkalmazási megoldások, amelyeket az eljárt bíróságok alkalmaztak képezték annak eszközét, hogy a megsértett alapjogom, – a tulajdonom elvonása – ne kerülhessen orvoslásra. Ennek következtében vizsgálható az alkalmazott jogszabály felhasználás is e körben”
      [33] Az alkotmányjogi panasz a Kúria végzése tekintetében az alábbiakat rögzíti: „Végezetül arra kívánom még T. Alkotmánybíróság figyelmét felhívni, hogy a vitatott ítéletek nem kerültek szakmai felülvizsgálatra a Kúria által, mivel az visszautasította. Éppen ezért a joggyakorlat egysége sem volt vizsgálva az eljárás során és ez vezethetett el oda, hogy nem létező joggyakorlatot alkalmaztak az eljárt bíróságok, amely tételesen sérti a tisztességes jogalkalmazáshoz való jogomat. A fenti kiegészítésekkel kérem a vitatott ítéletek megsemmisítését.”

      [34] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
      [35] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [36] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára [Abtv. 27. § (1) bekezdés] alapította.

      [37] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az 27. § (1) bekezdésére hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
      [38] A Kúria Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzését 2021. október 25-én elektronikus úton kézbesítették az indítványozó jogi képviselőjének. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2021. december 23-án nyújtotta be az első fokon eljáró bíróságra.
      [39] Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Pfv.II.20.573/2021/3. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
      [40] Az indítvány az 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

      [41] 3.2. Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett. A természetes személy indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására jogosult [Abtv. 51. § (1) bekezdése].
      [42] Az indítványozó jogosultnak tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben nyújtotta be az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszát.

      [43] 3.3. Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet, a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt; b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz; vagy c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.

      [44] 3.4. Az Alkotmánybíróság az indítványoknak az Abtv. tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezéseinek történő megfelelését vizsgálta.
      [45] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont első fordulat].
      [46] E rendelkezésből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasznak {lásd például: 3090/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [22]; 3131/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [10]; 3349/2017. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [6]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés Indokolás [18]; 3091/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [42]}.
      [47] Az Abtv. 27. § (1) bekezdésében rögzített tárgyi hatályának megállapítása során elsődlegesen tehát az vizsgálandó, hogy a támadott bírói döntés (határozat) a bírósági eljárást befejező határozatnak tekinthető-e. Mivel az Abtv. nem határozza meg a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező bírói döntések körét, ezért az Alkotmánybíróságnak esetenként kell eldöntenie, hogy a támadott bírói döntés az Abtv. 27. § tárgyi hatálya alá tartozik-e Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-a tárgyi hatálya alá tartozás tárgyában történő döntés során a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alapul venni.
      [48] Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban is rámutatott, hogy a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokra figyelemmel a bírósági eljárást befejező végzésnek azok a végzések minősülnek, amelyeknek joghatásaként a bírósági eljárás (vagy annak valamely szakasza) befejeződik {3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]; 3349/2017. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [7]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [49] A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt illetően az Alkotmánybíróság fenntartja állandó gyakorlatát, melynek értelmében a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, és alkotmányjogi panasszal támadható {lásd pl. 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [50] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó által támadott végzés a tárgyi hatály szempontjából megfelel az Abtv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek.

      [51] 3.5. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont első fordulata értelmében az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogának sérelme.
      [52] Az Alaptörvény XXIV. cikkét az indítványozó csak kérelme alátámasztásaként jelölte meg, az e cikkre való hivatkozást nem lehet önálló indítványi elemnek tekinteni.

      [53] 3.6. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi.
      [54] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) pontja szerint a kérelem határozott, ha egyértelműen megjelöli az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.
      [55] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a XIII. cikk, a XXIV. cikk és a XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában sem jelölte meg az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét a Kúria végzése tekintetében.
      [56] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) pontjában írott feltételnek nem felel meg.

      [57] 4. Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
      [58] Az Abtv. 43. § (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.
      [59] A Kúria végzése tekintetében a jogi képviselővel eljáró indítványozó alkotmányjogi panasza nem tartalmazott határozott kérelmet, így az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az indítványozó által támadott I. és II. fokú ítéletekre a vizsgálatát nem terjeszthette ki. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat, hogy az indítványban a támadott I. és II. fokú ítéletekre vonatkozóan az Abtv. 27. §-ára hivatkozással az indítványozó a bírói törvényértelmezés helyességét, valamint a bíróságok által mindezekből levont következtetéseit vitatta, azaz az alkotmányjogi panasz indokolása a számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját jelenti. Az indítvány azt célozza, hogy a bíróságok által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a támadott döntésektől eltérően értékelje.
      [60] A bírósági határozatokkal kapcsolatos indítványozói felvetésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
      [61] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza nem fogadható be, mert az egészében nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróságok jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott határozatokban foglalt döntést magát (annak hátrányos voltát) tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében {vö. pl. 3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [62] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel. Ezen alternatív feltételek bármelyikének megléte indokot ad a befogadásra.

      [63] 5. A fentiekre tekintettel az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé.
      [64] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdése b) pontja, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.
          alkotmánybíró




          Dr. Sulyok Tamás s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Imre
          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Sulyok Tamás s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/10/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Pfv.II.20.573/2021/3 of the Curia (rectification of a record in the real estate register)
          Number of the Decision:
          .
          3395/2022. (X. 12.)
          Date of the decision:
          .
          09/27/2022
          .
          .