A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az önálló bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzéséről szóló 19/2023. (IX. 29.) SZTFH rendelet egésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A személyesen eljáró önálló bírósági végrehajtó-helyettes indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
[2] 1.1. A 2023. október 3-án benyújtott és 2023. november 3-án kiegészített alkotmányjogi panasz szerint az indítványozó – az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján – az önálló bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzéséről szóló, 2023. október 1-jén hatályba lépett 19/2023.
(IX. 29.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: R.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[3] A panasz szerint a sérelmezett rendelet az önálló bírósági végrehajtók és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek részére kötelező szakmai továbbképzést ír elő meghatározott továbbképzési időszakra, tavaszi és őszi szemeszteri rendszer keretében.
[4] Az indítványozó, aki önálló bírósági végrehajtó-helyettes, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 306/M. §-a szerint jelenleg egyetemi tanulmányokat folytat jogász szakon.
[5] Az indítvány szerint az R. újabb többletkötelezettséget ró rá, melynek a kivitelezése heti három ügyfélfogadás, számos tennivaló mellett a munkahelyén, gyakorlatilag lehetetlen, egyetemi tanulmányai mellett.
[6] A sérelmezett rendeletben meghatározott szakmai továbbképzést előíró időpontok álláspontja szerint mind a munkaidejét, mind az egyetemen folytatott, szintén nem önként vállalt kötelezettségei teljesítését érintik, beleeshetnek a vizsgaidőszakba, továbbá újabb jelentős időt vesznek el mind a munkaidejéből, mind az egyetemi kötelezettsége teljesítésétől, az életéből és a szabadidejéből. A továbbképzés ezen felül újabb anyagi terhet jelent, melyhez semmilyen segítség nem áll rendelkezésére.
[7] Álláspontja szerint az R. egyrészt ellentétes a Vht. 306/K. és 306/M. §-ai által meghatározott kötelezettséggel, annak akadályát képezheti, mely az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből való törlést és visszaminősítést vonhatja maga után, mindemellett szembe megy Magyarország Alaptörvényének több rendelkezéseivel.
[8] Az indítvány szerint az R. sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdését és (2) bekezdését, azaz a munkához való alapvető jogot. Továbbá az évek óta tartó folyamatos nyomás hatására egészségügyi állapota jelentősen romlik, az egészségéért, annak fenntartásáért is nap, mint nap küzdelmet folytat, melyre vonatkozóan a többlet terhek nem javulást, hanem egyenesen állapotromlást idéznek elő, így álláspontja szerint az egészséghez való jogát is sérti az R. Az Alaptörvény I. cikke alapján nem érvényesül a feltétlenül szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányos korlátozás az alapjogot illetően. A panasz szerint a diszkriminatív, folyamatos többletkötelezettség előírása és alkalmazása a szakmai tapasztalatát hátrányba helyezi az újonnan érkező kollégákkal szemben és pótlólagosan kötelezi újabb és újabb képzések elvégzésére.
[9] Azzal is érvel, hogy rá nézve a visszamenő hatály alkalmazása nem pozitív irányú, és az elmúlt évek során a tapasztalatai alapján az újabb előírások folyamatos terhe bizonytalanságot, nem kiszámítható életpályát vetít elő, mely alapján a jogbiztonság követelménye sem érvényesül. A panasz felidézi az Alaptörvény XII. cikk
(1)–(2) bekezdését, az M) cikk (1)–(2) bekezdését, valamint a XVII. cikk (4) bekezdését.
[10] Az indítvány idézi az R. 3. §-át, 7. § át, 8. § (1)–(2) bekezdését, 9. § (1) és (3) bekezdését, 11. §-át, 12. § (1)–(2) bekezdését; az indítvány-kiegészítés pedig idézi az R. 3. § (2) bekezdését, 7. § (1)–(2) bekezdését, 8. § (1)–(3) bekezdéseit, a 9. § (1)–(3) bekezdéseit.
[11] 1.2. Az indítványozó természetes személy, az alkotmányjogi panasz és mellékletei –végrehajtó helyettesi igazolvány másolata, aktív hallgatói jogviszony fennállásáról szóló adatlap, továbbá korábbi teljesítési igazolás, valamint személyes egyetemi órarendi információ a 2023. november 17-i végrehajtói továbbképzési oktatási napot illetően, a továbbképzési napokról szóló képernyőkép a 2023. november 17. és december 8. között időszakra – szerint önálló bírósági végrehajtó-helyettes, jelenleg egyetemi hallgató, pénteki, szombati oktatási napokkal a 2023. november 17-i végrehajtói továbbképzési oktatási napot illetően. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, kivételes alkotmányjogi panasz feltételeinek a fennállása igazolása körében az indítványozó arra hivatkozik, hogy egyetemi jogi végzettséget kell szereznie a Vht. alapján, ennek érdekében tanulmányokat folytat, és az R. szerint ezzel egyidejűleg szakmai továbbképzésen is részt kell vennie; az egyetemi kötelezettségei és a továbbképzési kötelezettségei ütköznek.
[12] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[13] Az Abtv. 30. § (1) bekezdés második fordulata szerint az alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszt határidőben nyújtották be.
[14] Az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem feltételeinek megfelel, megjelöli azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 26. § (2) bekezdése], amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, megjelöli az eljárás megindításának indokait, a sérelmezett jogszabályt, az Alaptörvény megsértett rendelkezését és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, tartalmaz kifejezett kérelmet a jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére [Abtv. 41. § (1) bekezdés, 52. § (1b) bekezdés f) pont], továbbá indokolást arra, hogy jogorvoslati lehetőség miért nem áll fenn (a panasz az R. közvetlen hatályosulására hivatkozik).
[15] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti hatáskörben kérte az Alkotmánybíróság eljárását. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban megállapította, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz az absztrakt utólagos normakontrollt felváltó speciális eljárás-fajta, mely személyes érintettséget feltételez. A panaszra tehát a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása ad okot, azonban úgy, hogy konkrét (bírósági) eljárás nem folyt/folyik az ügyben {vö. 3238/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság a 3230/2022. (V. 11.) AB végzésben arra is rámutatott, hogy „csak abban az esetben folytathat le érdemi vizsgálatot az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján eljárva, ha az indítványozó igazolja, hogy a támadott jogszabály, jogszabályi rendelkezés vele szemben közvetlenül hatályosult, és ennek következtében őt alapjogsérelem érte” (Indokolás [14]).
[16] Az olyan indítvány, amely nem tartalmazza ennek az igazolását, nem alkalmas arra, hogy az Alkotmánybíróság érdemi eljárása alapjául szolgáljon {3099/2023. (III. 1.) AB végzés, Indokolás [12]}.
[17] 2.2. A jelen esetben az indítvány nem tartalmaz megfelelő érvelést arról, hogy az indítványozót az R. egésze miért érinti közvetlenül. A szakmai továbbképzési kötelezettséget nem az R., hanem a Vht. 241/B. §-a tartalmazza. Eszerint a végrehajtónak és a végrehajtó-helyettesnek legalább kétévenként a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott szakmai továbbképzésen kell részt vennie, és az erről szóló tanúsítványt a Kar hivatali szerve vezetőjének be kell mutatnia; a végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes részére a továbbképzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a továbbképzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.
[18] Az R. támadott rendelkezései a szakmai továbbképzés megszervezése és tartalma, a szakmai továbbképzés szabályai, díja, teljesítésének módja és feltételei körében tartalmaznak rendelkezéseket. A záró rendelkezések között szerepel a szakmai továbbképzés teljesítésére nyitva álló, a rendelet szerinti első továbbképzési időszak időtartama, eszerint ez az időszak 2023. október 1-jén kezdődik és 2025. július 31-éig tart.
[19] Az indítványban nincs megfelelő érvelés arra, hogy az R. szabályai közül az indítvány benyújtásakor melyik és miért hatályosult az indítványozóval szemben közvetlenül.
[20] A jelen ügyben ezek miatt a körülmények miatt az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján nem állapítható az, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti kivételes panasz feltételei fennállnak az indítványozó személyét illetően. Önmagában az, a panaszban a mellékletekkel igazolt személyes körülmény, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtója végrehajtó-helyettes, és felsőfokú tanulmányokat kellett kezdenie, és kell folytatnia jogász szakon, nem alkalmas annak megalapozására, hogy az R.– amely a Vht. egyes rendelkezéseiből ered – az indítványozót aktuálisan, jelenvaló módon érinti, vele szemben közvetlenül hatályosul.
[21] 3. A fentiek szerint az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
. | Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |