Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.637.911/2021/3. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 39.Pk.500.423/2020/12. számú végzése ellen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt.
Az apa (az alapeljárásban: kérelmező) által a kérelmezett anya (alkotmányjogi panaszban: indítványozó szülő) ellen előterjesztett kérelmére a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 39.Pk.500.423/2020/5. számú végzésében megállapította, hogy a kérelmezett az elmaradt kapcsolattartás miatt elrendelt kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, így vele szemben pénzbírságot szabott ki. A bíróság felhívta a kérelmezettet arra is, hogy a kapcsolattartás pótlásának tegyen eleget. A végzés ellen a kérelmezett (indítványozó szülő), valamint kiskorú gyermeke is fellebbezett. A kérelmezett fellebbezését a Fővárosi Törvényszék bírálta el, a fellebbezést - a benyújtott igazolási kérelem elutasítása mellett - visszautasította. A kérelmezett a másodfokú végzés ellen is fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.26.021/2021/2. számú végzésével a Fővárosi Törvényszék végzését helybenhagyta. A kiskorú gyermeknek a PKKB 5. számú végzése elleni fellebbezését a bíróság 12. számú végzésével visszautasította arra hivatkozva, hogy a gyermek fellebbezés előterjesztésére perbeli jogképessége hiánya okán nem jogosult. A bíróság álláspontja szerint a hatályos jog a kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban a kiskorú számára sem a perbelépésre, sem az érdekeltkénti részvételre nem ad lehetőséget, az eljárás során hozott végzés a gyermekre közvetlenül vonatkozó rendelkezést sem tartalmazhat. A PKKB 12. számú végzése ellen előterjesztett fellebbezést a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.633.283/2021/3. számú végzésével visszautasította, és az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú végzés indokolásának a perbeli jogképesség hiányára történő hivatkozását mellőzte, ugyanakkor a gyermek, mint érdekelt fellebbezésének visszautasítására adott egyéb érveit osztotta. A végzés elleni a kiskorú gyermek - mint érdekelt - fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.967/2021/2. számú végzésével az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban az érdekelt fellebbezésének elbírálásakor az elsőfokú bíróság a 49.Pkf.637.911/2021/3. számú végzésével a PKKB 39.Pk.500.423/2020/12. számú végzését helybenhagyta. A kiskorú fellebbezését érdemben vizsgálva a bíróság megállapította, hogy az nem alapos.
Az indítványozó szülő egyrészről sérelmezi, hogy Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.637.911/2021/3. számú végzésével nem kötelezhette volna eljárási költség megfizetésére, ugyanis a megismételt eljárásban nem vett részt. A kiskorú indítványozónak pedig a PKKB 5. számú végzése elleni fellebbezése érdemben elbírálatlan maradt. Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése, amellyel a kiskorútól a kapcsolattartásra kötelező bírósági döntés elleni fellebbezés jogát megvonta, sérti a kiskorú emberi méltóságát, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony és érdemi jogorvoslathoz való jogát. Álláspontjuk szerint a kapcsolattartáshoz való jog elsődlegesen a gyermeki jogot körébe tartozó jogintézmény; Bnptv. külön rendelkezik arról, hogy a 14. életévet betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt meghiúsult kapcsolattartás esetén a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárást fel kell függeszteni. A gyermek érdekelt kizárása a nemperes eljárásból contra legem jogalkalmazást jelent. Azáltal pedig, hogy az indítványozó szülőt eljárási költségek viselésére kötelezte a bíróság, a tulajdonhoz való jog sérelme is megvalósult..
. |