A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.69/2011/44. számú ítélete, a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.265/2011/4. számú ítélete, valamint a Kúria Mfv.I.10.993/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók jogi képviselőjük útján 2013. július 5-én – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján – alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozók az alkotmányjogi panaszukban a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.69/2011/44. számú ítélete, a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.265/2011/4. számú ítélete, valamint a Kúria Mfv.I.10.993/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Az indítványozók az Alaptörvény II. cikke, VI. cikke, XII. cikk (2) bekezdése, XV. cikk (2) bekezdése, valamint XXIV. cikke, majd újabb beadványukban – az előbbieken túlmenően – az Alaptörvény XIII. cikke és XV. cikk (3)–(5) bekezdése, valamint a jogállamiság elvének sérelmére hivatkoztak.
[3] Az indítványozók az Alkotmánybírósághoz előterjesztett beadványaikban előadták, hogy egyetemi tanárként közalkalmazotti jogviszonyban álltak a Pécsi Tudományegyetemmel. Az egyetem rektora a jogviszonyukat felmentéssel megszüntette, azon az alapon, hogy hetvenedik életévüket be nem töltött nyugdíjasnak minősülnek. A munkáltatói intézkedéssel szemben az indítványozók bírósághoz fordultak, keresetükben annak megállapítását kérték, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetése jogellenes volt. Kérték az eredeti munkakörükbe való visszahelyezésüket, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását, valamint nem vagyoni kártérítést is követeltek. Keresetüket az első fokon eljáró bíróság elutasította, s ezt az ítéletet mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria helybenhagyta.
[4] Az indítványozók az alkotmányjogi panaszukban elsősorban az alperes jogellenes magatartását sérelmezték, s ezt tartották alaptörvény-ellenesnek. Ezzel összefüggésben vitatták a keresetüket elutasító bírói jogértelmezés helyességét, a támadott ítéletek megalapozottságát, s kifogásolták magát a bírósági eljárást is. Az indítványozók azt nem indokolták azonban, hogy a támadott bírósági ítéletek miért és mennyiben sértik az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseiben foglalt jogaikat.
[5] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit vizsgálta.
[6] 2.1. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukat a Kaposvári Munkaügyi Bíróság, a Somogy Megyei Bíróság, valamint a Kúria ítélete ellen nyújtották be. Az utóbbival szemben nem volt további jogorvoslatnak helye, tehát e tekintetben az alkotmányjogi panasz a törvényi feltételeknek megfelelt.
[7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az indítványozók a Kúria felülvizsgálati ítéletét jogi képviselőjük útján 2013. április 22-én vették kézhez. Az alkotmányjogi panaszt 2013. június 20-án adták postára. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére tehát a törvényes határidőn belül került sor.
[8] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
[9] Az Alkotmánybíróság 2013. július 10-én hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat, mivel eredetileg benyújtott alkotmányjogi panaszuk nem tartalmazott az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő határozott kérelmet. Válaszul az indítványozók 2013. július 30-án indítvány-kiegészítést terjesztettek elő, amelyben az Alaptörvény további rendelkezéseinek sérelmére is hivatkoztak. Indítvány-kiegészítésük mindazonáltal – formailag és tartalmilag – nagyrészt az eredeti beadványukkal egyezik meg.
[10] Az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontja értelmében érdemi alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség, ha a beadvány nem minősül indítványnak. A beadvány akkor tekinthető elbírálására alkalmas indítványnak, ha az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő határozott kérelmet tartalmaz. Az indítványozók beadványaikban az alperes jogellenes magatartását sérelmezték, ami szerintük az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseiben biztosított jogaikat sértette. Az indítványozók ugyanakkor azt nem indokolták meg kellőképpen, hogy a – támadott ítéletek – miért és mennyiben sértik az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseiben foglalt jogaikat. Beadványaikban az Alaptörvény II. cikke, VI. cikke, XII. cikk (2) bekezdése, XIII. cikk (1) bekezdése, valamint XV. cikk (2)–(5) bekezdése sérelmére hivatkoztak, de ezek kapcsán a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességét megfelelően alátámasztó indokolást nem terjesztettek elő. Nagyrészt a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk sérelmére hivatkoztak, ugyanakkor – tévesen – az Alaptörvény (a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot biztosító) XXIV. cikke sérelmét kérték megállapítani. Az Alaptörvény más hivatkozott rendelkezései sérelmét pedig alapvetően az alperes szerintük jogellenes magatartása miatt kérték megállapítani. Az indítványozók beadványai tehát nem tartalmaztak az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő határozott kérelmet, így nem tekinthetőek indítványnak, érdemi elbírálásukra nincs lehetőség.
[11] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 55. § (4) bekezdés d) pontjára –visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |