A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.611/2019/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. Pomázi Miklós ügyvéd útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria Kfv.V.35.611/2019/9. számú végzése ellen, alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
[2] Az alapul szolgáló ügyben az indítványozó zártkörűen működő részvénytársaság keresetet nyújtott be helyi telekadó megfizetésére kötelező adóhatározat bírósági felülvizsgálata iránt az elsőfokú bírósághoz, mely a keresetet elutasította. Az indítványozó az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. A végzésben a Kúria úgy rendelkezett, hogy az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak meg kell állapítania a törvényes határidőben előterjesztett keresetet, továbbá ha szükséges bizonyítást is folytathat, döntése során a bizonyítékokat értékelnie, ütköztetnie kell, amit köteles az indokolási részben rögzíteni. Az indítványozó előadása szerint a Kúria végzése olyan kérdésben is állásfoglalt, amit a Kúriához jogvédelemért fordult indítványozó felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott, így az indítványozó a jogsérelem kiküszöbölése helyett egy másik, önálló jogsértés áldozata lett a hatáskör túllépés miatt.
[3] Az indítványozó véleménye szerint „a tisztességes eljáráshoz, törvény előtti egyenlőséghez, pártatlan bírálathoz való jogát, a bíróságok jognak alávetettségét sérti, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlatával szűkítette a bírósághoz fordulás jogát, jogérvényesítést”. A Kúria szerinte nem tett eleget a tisztességes eljárás követelményéből, a jogállamiságból, a hatalommegosztás elvéből eredő azon kötelezettségének, hogy önmaga jogot ne alkosson, és a kérelemre induló eljárásában „éjjeliőr államot”, hivatalbóli felülvizsgálati elemeket ne vezessen be, és az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezze a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A. §-ában rögzített, az első tárgyalás időpontjában limitált kereset változtatás szabályait.
[4] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt a Kúria végzése ellen, mivel álláspontja szerint sérült az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése, 28. cikke, XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése, valamint B) cikk (1) bekezdése, C) cikk (1) bekezdése, R) cikk (2)–(3) bekezdése.
[5] Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, mivel a beadvány nem tartalmazott kellő alkotmányjogi szempontú indokolást arra nézve, hogy a támadott bírósági döntés az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát mennyiben és miért sérti. Ezen túlmenően tájékoztatta az indítványozót, hogy csak olyan alaptörvényi rendelkezésekre alapítható alkotmányjogi panasz, amelyek az indítványozó számára jogot biztosítanak.
[6] Az indítványozó ezt követően több alkalommal kiegészítette, illetve pontosította indítványát, végül fenntartotta az Alaptörvény 28. cikke, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, valamint B) cikk (1) bekezdése tekintetében állított alaptörvény-ellenességet, és kérte a sérelmezett kúriai végzés megsemmisítését.
[7] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
[8] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[9] Az indítványozó a sérelmezett bírósági végzés alapjául szolgáló ügyben felperes, tehát érintettsége fennáll, az alkotmányjogi panasz tekintetében indítványozói jogosultsággal rendelkezik.
[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria Kfv.V.35.611/2019/9. számú végzését 2020. május 28. napján kézbesítették, ellene az alkotmányjogi panaszt – közvetlenül az Alkotmánybírósághoz – 2020. július 27-én terjesztették elő. Az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
[11] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági végzést, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági végzés miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel részben eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
[12] Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése szerint „[a]z Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, továbbá – arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van – a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben. Ezen esetekben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható.”
[13] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó által sérelmezett végzésében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.K.28.164/2017/35. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az alkotmányjogi panasz beadványban sérelmezett kúriai végzés indokolásában kitért arra, hogy mivel a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének, illetve további bizonyítás felvételének, az érdemi döntésnek szükséges tartalmaznia mindazokat az elemeket, amiket a Pp. 221. §-a előír. Erre tekintettel kiemelte a Kúria, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak akként kell eljárnia, hogy ítélete a Pp.-ben foglaltaknak teljeskörűen megfeleljen. Azaz meg kell állapítania a törvényes határidőben előterjesztett keresetet, ha szükséges bizonyítást is folytathat, döntése során a bizonyítékokat értékelnie és ütköztetnie kell, amelyet köteles az ítélet indokolási részében rögzíteni. Valamint az ingatlan forgalmi értékének jogszerű meghatározását követheti a keresetről való döntés.
[14] 3. Tekintettel arra, hogy a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő végzése révén az eljárás még folyamatban van, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
Dr. Handó Tünde s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |