English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01196/2019
Első irat érkezett: 07/15/2019
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/26/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Szegedi Törvényszék Bv. csoportja a 15.Bv.1580/2017/33. számú végzésével a fogvatartás körülményei tekintetében, alapvető jogokat sértő elhelyezésből adódó kártalanítást ítélt meg az indítványozó számára.
Az indítványozó kártalanítási összeg növelése érdekében benyújtott fellebbezése folytán a másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a támadott 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzésével az elsőfokú döntést akként változtatta meg, hogy a kártalanítási igényt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A másodfokú bíróság döntését azzal indokolta, hogy az indítványozó nem terjesztette be a Bvtv. 144/B §-a szerinti panaszt a Bv. intézet vezetőjéhez, így az érdemi vizsgálathoz szükséges törvényi feltétel hiányzik.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok az ügy eldöntésére irányuló jogszabályokat contra legem értelmezték. Álláspontja szerint a vonatkozó rendelkezések és az azokhoz fűzött indokolás alapján egyértelműen határidőben és minden törvényi feltételnek megfelelően nyújtott be kártalanítás iránti igényt. Azáltal, hogy a bíróság a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó normákat önkényesen nem vette figyelembe, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapjogát. Azáltal pedig, hogy nem deklarálta és szankcionálta az Alaptörvény III. cikke által biztosított jogok megsértését, az indítványozónak a III. cikkben foglalt jogait is megsértette..
.
Támadott jogi aktus:
    a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
III. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1196_0_2019_indítvány_anonim.pdfIV_1196_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3073/2020. (III. 9.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/25/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.02.25 17:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3073_2020 AB végzés.pdf3073_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kádár András Kristóf ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

    [2] 1.1. Az indítványozó 2005. február 21. napjától különböző büntetés-végrehajtási intézetekben töltötte szabadságvesztés büntetését. Az indítványozó 2015. január 16. napján fogvatartási körülményeit panaszolva kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: EJEB), amelyet nyilvántartásba vettek és 2015. március 19. napján befogadtak.

    [3] 1.2. Az indítványozó 2017. június 6. napján alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kártalanítási kérelmet nyújtott be a 2005. február 21. napjától az elbírálás napjáig terjedő fogvatartási időszak vonatkozásában a – Szegedi Fegyház és Börtön útján – a Szegedi Törvényszékhez.
    [4] Az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 15.Bv.1580/2017/33. számú végzésében 2005. február 21. napja és 2016. december 31. napja közötti időszak tekintetében, összesen kettőezer-nyolcszázhetven napra, 4 018 000 Ft kártalanítást állapított meg. Az elsőfokú végzés az említett időszakot meghaladóan a kérelmet egyéb törvényes útra utasította, ugyanis az indítványozó nem terjesztett elő a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 144/B. §-a szerinti panaszt, holott a 2017. január 1. napját követő fogvatartási időszak tekintetében ez előfeltétele a kérelem elbírálásának.
    [5] Az indítványozó és a bv. ügyész fellebbezése folytán másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék a 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzésében megváltoztatta az elsőfokú végzést és a kártalanítás iránti kérelmet teljes egészében, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a Bvtv. – panasz mellőzését lehetővé tevő – átme­neti rendelkezései kizárólag azokra a fogvatartottakra vonatkoznak, akiknek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei 2017. január 1. napjáig megszűntek. Azok az elítéltek, akiknek a fogvatartása folyamatos, azaz az említett időpontot követően is fennáll, nem mentesülnek a kártalanítási kérelemhez kacsolódó, a panasz benyújtásában testet öltő feltétel teljesítése alól. Megállapította azt is a másodfokon eljáró törvényszék, hogy ilyen esetekben nincs lehetőség a fogvatartási időszak – 2017. január 1. napját megelőző és azt követő részre történő – megbontására.

    [6] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a ­Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint sérti az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését.
    [7] Az indítványozó panaszának indokolásában – mind a tisztességes bírósági eljáráshoz, mind a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmának sérelme kapcsán – azt kifogásolta, hogy a Szegedi Törvényszék a támadott döntésében contra legem jogalkalmazást fejtett ki, hiszen – megsértve az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmező szabályt – úgy értelmezte a Bvtv. kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit, hogy önkényesen nem vette figyelembe a jogkérdésre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, ezáltal a jogalkotó szándékától eltérő eredményre jutott. Ugyanis – szól az indítványozó érvelése – a Bvtv. 436. § (11) bekezdése szerint a panasz benyújtására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik azokra az elítéltekre, akik a Bvtv. 436. § (10) bekezdése alapján nyújtották be a kártalanítási kérelmüket. Az eljáró bíróság azért nem találta alkalmazhatónak az átmeneti rendelkezéseket, mert álláspontja szerint az átmeneti rendelkezések kizárólag azokra az elítéltekere vonatkoztathatók, akik a kártalanítás lehetőségének megnyíltát (azaz 2017. január 1. napját) megelőzően már szabadultak, az alapügyben azonban e feltétel hiányzott. Az indítványozó szerint viszont az Alaptörvénnyel az a jogértelmezés van összhangban, amelyik esetében is alkalmazhatónak tartja az átmeneti rendelkezéseket.
    [8] Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az eljáró bíróság megfelelő indokát sem adta annak, hogy miért jutott arra a következtetésre, hogy esetében nem alkalmazhatók az átmeneti rendelkezések.
    [9] Az indítványozó kifejtette, hogy az eljáró bíróság – az Alaptörvény I. cikkében foglalt, állami szerveket terhelő, alapvető jogok védelmében megnyilvánuló kötelezettségét megszegve – az ismertetett, tisztességes bírósági eljárás jogába ütköző módon kifejtett jogértelmezésével végső soron az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmat is megsértette.
    [10] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
    [12] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
    [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét, az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és megfelelő indokolást is tartalmaz. Ezenkívül megjelöli a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését.
    [14] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
    [15] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben – elítéltként – kártalanítás megállapítása iránti kérelme alapján indult eljárásban vett részt. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott ítélettel szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
    [16] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeiként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
    [17] Az Alkotmánybíróság állandósult gyakorlata szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi. Ebből következően az Alkotmánybíróság tartózkodik attól is, hogy törvényértelmezési és dogmatikai, szakjogi kérdésekben állást foglaljon {7/2013. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [33], [38]; 3074/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [68]} mindaddig, amíg a jogalkalmazói jogértelmezés közvetlenül nem befolyásolja valamely alapjog gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [51]; 14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [51]}.
    [18] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeket annak a kifogásolása, hogy a kártalanításos ügyekben eljáró bíróságok megkövetelik az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz előzetes (vagy legalábbis a kérelemmel egyidejűleg történő) előterjesztését a folyamatos – tehát 2017. január 1. napját megelőzően indult, de azt követően is megszakítás nélkül tartó – fogvatartásban lévő elítéltek tekintetében, ha a kártalanítás iránti kérelmet 2017. január 1. napját követően terjesztik elő {utoljára lásd: 3360/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [28]}.
    [19] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott ­minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}, illetve az ­Alkotmánybíróság a rendes bíróságoktól eltérően nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]}.
    [20] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.457/2019/2. számú végzésében foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

    [21] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Handó Tünde s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      07/15/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 5.Bpkf.457/2019/2 of the Szeged Regional Court (compensation for the conditions of detention)
      Number of the Decision:
      .
      3073/2020. (III. 9.)
      Date of the decision:
      .
      02/25/2020
      .
      .