Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03355/2012
Első irat érkezett: 09/03/2012
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.35.476/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenessége tárgyában előterjesztett alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/05/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Kúria - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott - Kfv.35.476/2011/8. számú ítélete, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
A Kúria ítéletében helybenhagyta a NAV határozatát, mellyel a NAV elutasította az indítványozó 65.000.000 Ft illeték törlésére vonatkozó kérelmét, mivel az nem tudta igazolni az Itv. 26. § (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételeket. Az indítványozó szerint a vagyonszerzéskor hatályos Itv. alapján megilleti őt az illetékmentesség, és csak később került egy plusz feltétel az Itv. 26. §-ába (ti. a lakóház használatba vételi engedélyének a vagyonszerző nevére kell szólnia), amit az ő esetében azért nem lehet alkalmazni, mert jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.
Az indítványozó érvelése szerint az ítélet és az alkalmazott jogszabályi rendelkezés sérti a jogállamiság követelményét, és az emberi méltósághoz fűződő jog részének tekintett általános cselekvési szabadságot..
.
Támadott jogi aktus:
    az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (2) bekezdése
    Kúria Kfv.35.476/2011/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
II. cikk

.
A határozat száma: 3001/2013. (I. 15.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1115
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: emberi méltósághoz való jog jogi személy kapcsán; jogbiztonság mint visszaható hatályú jogalkotás tilalma
.
A határozat kelte: Budapest, 01/04/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.04 11:00:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.V.35.476/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozó a Kúria Kfv.V.35.476/2011/8. számú felülvizsgálati ítéletével szemben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Kúria felülvizsgálati ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. E mellett az indítványozó indítványozta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Itvm.) 28. § (2) bekezdésével módosított és az indítványozó ügyében a 61. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 26. § (2) bekezdése [a továbbiakban: Itv. módosított 26. § (2) bekezdése] alaptörvény-ellenességének a megállapítását is.
[2] A panaszos az illeték ügyében eljárt illetékhivatal fizetési meghagyásában előírt és az illetékfizetés tekintetében felfüggesztett visszterhes vagyonátruházási illeték törlését kérelmezte. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes regionális adóigazgatósága (a továbbiakban: NAV) a kérelmet elutasította az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése alapján. A NAV azzal indokolta a döntését, hogy az indítványozó nem rendelkezik a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, ami törvényi feltétele a beépítési illetékmentesség alkalmazhatóságának. A panaszos ezt követően keresetet indított a NAV-val szemben a bíróság előtt, amelyben kérte a NAV jogerős határozatának a javára történő megváltoztatását, vagy az említett határozat hatályon kívül helyezését. Érvelése szerint a panaszos (felperes) ingatlanszerzése illetékmentes volt. Az eljáró bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, indokolása szerint a NAV helyesen állapította meg azt, hogy a vizsgált esetben nem teljesültek a beépítési illetékmentesség törvényi feltételei. Az indítványozó a bíróság jogerős ítéletével szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróság előtt. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelem teljesítését vagy a bíróság új eljárásra utasítását kérte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.V.35.476/2011/8. számú ítéletével a bíróság jogerős ítéletét a hatályában fenntartotta. A Kúria osztotta a bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy a felperes (panaszos) nem felelt meg az Itv. módosított 26. § (2) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek. A Kúria – egyezően a bíróság ítéleti indokolásával – kifejtette azt, hogy a vagyonszerzőnek kell teljesítenie a beépítési illetékmentesség feltételeit, így azt is, hogy az adásvételi szerződésben vállalt beépítést teljesítette. Az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése értelmében a vagyonszerzőnek a beépítés megtörténtét a nevére szóló (jogerős) használatbavételi engedéllyel kellett igazolnia. A NAV törvényesen utasította el az illeték törlésére irányuló kérelmet, mivel a felperes (panaszos) nem rendelkezett a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, az engedély nem a felperes (panaszos), hanem a felperes bizományosának a nevére szólt.
[3] Az indítványozó a Kúria felülvizsgálati ítéletét azért tekintette alaptörvény-ellenesnek, mert álláspontja szerint a Kúria olyan jogszabályt alkalmazott a döntése meghozatala során, amelynek a megalkotására vonatkozó Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket [Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdés] nem tartották be. Az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése az indítványozó szerint ellentétes a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésével és sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét. E mellett az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése sérti az emberi méltósághoz való jogot, mivel hátrányosan korlátozza az indítványozó gazdasági társaság általános cselekvési szabadságát. Az indítványozó érvelése szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése azért sérti, mert visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettséget az indítványozó terhére akkor, amikor a beépítési illetékmentesség feltételének igazolásaként – 2005. január 1-jétől – előírja, hogy a felépült lakóház (jogerős) használatbavételi engedélyének a vagyonszerző nevére kell szólnia. A kifogásolt módosítás olyan igazolási módot határoz meg a beépítési illetékmentesség feltételeként, amely az ingatlan adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásakor kifejezetten nem szerepelt az Itv. 26. § (2) bekezdésében, azt a joggyakorlat alakította ki, és ezt követően az Itv. kifogásolt módosításával vett át csak a jogalkotó az Itv.-be. A visszamenőleges hatályú jogalkotást az indítványozó azért látta fennállónak, mert az Itv. módosított 26. § (2) bekezdését – az Itvm. 61. § (4) bekezdése alapján – az indítványozó illetékügyében is alkalmazni kellett. A beépítési illetékmentesség az Itv. módosított 26. § (2) bekezdésében foglalt és a panaszos által kifogásolt törvényi feltétele (a vagyonszerző nevére kell szólni a jogerős használatba vételi engedélynek) az indítványozó szerint azért sérti az emberi méltóság alapjogából eredő általános cselekvési szabadságot, mert az “illetékmentesség elvállalásakor” nem ismert körülményre tekintettel várja el a már megkötött szerződések teljesítését. Az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése az emberi méltóság alapjogából eredő általános cselekvési szabadság alapján, az “illetékmentesség elvállalásakor” hatályos jogszabályoknak megfelelően megkötött szerződések megváltoztatását azok teljesítési szakaszában várja el a panaszostól, annak érdekében, hogy a megváltoztatott illetékmentességi feltételt teljesíthesse. A panaszos álláspontja összegzéseként kérte a Kúria [Itv. módosított 26. § (2) bekezdését alkalmazó] felülvizsgálati ítéletének a megsemmisítését, mert az véleménye szerint olyan jogszabály alkalmazásán alapul, amely egyrészt az illetékmentesség tekintetében visszamenőleges kötelezettséget ír elő, másrészt sérti a panaszos emberi méltóság alapjogából eredő általános cselekvési szabadságát, s mint ilyen alaptörvény-ellenes.
[4] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz formai szempontú vizsgálata alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be.
[5] Az alkotmányjogi panasz tartalma alapján az Itv. módosított 26. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányult. Ebből következően az indítvány indokolása a sérelmezett bírósági döntés (az ebben foglalt jogértelmezés/jogalkalmazás) alaptörvény-ellenességét nem támasztja alá. Az Itv. módosított 26. § (2) bekezdésnek, mint a panaszos egyedi ügyében alkalmazott törvényi rendelkezésnek az alaptörvény-ellenessége nem az Abtv. 27. §-ában, hanem a 26. § (1) bekezdésében szabályozott alkotmányjogi panasz keretében vizsgálható. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott alkotmányjogi panasz tárgya lehet ugyanis a bírósági eljárásban (a panaszos egyedi konkrét ügyében) alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének a vizsgálata. A panaszos nem terjesztett elő határozott kérelmet az Itv. hivatkozott rendelkezésének a megsemmisítésére, és alkalmazásának az egyedi ügyében történő kizárására. Erre tekintettel az indítvány indokolása nem felel meg az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak.
[6] Az indítvány nem felel meg továbbá az Abtv. 27. § a) pontjában foglalt törvényi követelménynek sem, mivel nem az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának a sérelmét állítja. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében a jogi személynek nincs emberi méltósága (az emberi méltóság alapjogából eredő, a természetes személyeket megillető általános cselekvési szabadsága), ezért a vizsgált esetben a jogi személy-indítványozó nem hivatkozhat az emberi méltóság sérelmére. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alaptörvényi rendelkezése – in abstracto – nem tekinthető az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogának. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának az indítványozó által állított sérelme, a Kúria jogerős felülvizsgálati ítéletével összefüggésben nem értelmezhető; az Itv. módosított 26. § (2) bekezdésének erre alapított alaptörvény-ellenessége az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörben nem vizsgálható.
[7] A fent kifejtettekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontjában és 52. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése valamint 64. § d) pontja alapján az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.

    Dr. Bihari Mihály s. k.,
    tanácsvezető
    előadó alkotmánybíró
    .
    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Lévay Miklós s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    09/03/2012
    .
    Number of the Decision:
    .
    3001/2013. (I. 15.)
    Date of the decision:
    .
    01/04/2013
    .
    .