A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos
népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő
ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen
benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos
népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő
ívének hitelesítése tárgyában hozott 342/2010. (IV. 23.) OVB
határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot
új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás
érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási
Bizottság (a továbbiakban: OVB) 342/2010. (IV. 23.) OVB
határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Az OVB vitatott határozatában az országos népszavazás
kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő
kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási
eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk
szerint papíron vagy sms-ben adhassák le?”
Az OVBh. indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés a
választási eljárás lényeges elemének, nevezetesen a választás
módjának részbeni megváltoztatására irányul. Az aláírásgyűjtő
íven szereplő kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén
sérülne a szavazás titkosságának az Alkotmány 71. § (1)
bekezdésben rögzített elve, mivel a mobilszolgáltatók – a
jelenlegi technikai feltételek mellett – abban a helyzetben
vannak, hogy megismerhetik az sms-üzenetek tartalmát, továbbá
nem teljesülne az az alkotmányos követelmény sem, amely szerint
a választópolgár választójogát közvetlenül, személyesen
gyakorolhatja. Az OVB álláspontja szerint a kezdeményezés a
választójog titkosságának és közvetlenségének alapelveit
érinti, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az
Alkotmány módosítását eredményezné, amelyről pedig népszavazás
– az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – nem
tartható.
A kifogástevő – aki azonos a népszavazás kezdeményezőjével –
beadványában a következőket adja elő:
– a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés
követelményeinek, az aláírásgyűjtő ív hitelesíthető;
– Svájcban 2005 óta van lehetőség országos népszavazáson sms-
ben szavazni, tökéletesen megoldották a titkosság kérdését, ez
elvileg Magyarországon is sikerülhet;
– az OVBh.-ban megjelölt jogszabály [Alkotmány 71. § (1)
bekezdés] nem a népszavazásra vonatkozik, népszavazás
titkosságát nem írja elő jogszabály;
– a kérdés nem jár alkotmánymódosítással.
Az OVBh. a Magyar Közlöny 2010. évi 60. számában, 2010. április
23-án jelent meg, a kifogást 2010. április 23-án terjesztették
elő.
II.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő
jogszabályokat vette alapul:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely
a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja.”
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya
az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
„71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament
képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a
polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással választják.”
2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény rendelkezései:
„2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés
megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az
Országos Választási Bizottsághoz.”
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt
követelményeknek,
d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes
országos népszavazást tartottak,
e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról
szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
A Ve. rendelkezései:
„2. § E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény
alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak
együtt: választás].”
„77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
(…)”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza
meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott
kifogások elbírálása során kialakította következetes
gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott
jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett
kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)-c)
pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek
megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e
feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH
1999, 251, 256.]
2. A kifogástevő álláspontja szerint az OVBh. tévesen
hivatkozik az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére, mivel az
kifejezetten nem szól az országos népszavazásról. Az Alkotmány
szóban forgó rendelkezése azonban a választási rendszer
egészének alapelveit tartalmazza, amelyek – az alkotmányi
említéstől függetlenül – érvényesek a választások minden egyes
formájára. A szavazás az, ami titkos, a népszavazáson is ennek
a gyakorlása történik. Az alapelvek a választási eljárásban
realizálódnak, és a Ve. következetesen alkalmazza is ezt,
amikor a 2. § felsorolása a törvény hatályát az országos
népszavazásra is kiterjedően határozza meg. A kifogástevő
érvelése tehát – amely szerint az Alkotmány 71. § (1)
bekezdésére való hivatkozás téves, a népszavazás titkosságát
nem írja elő jogszabály – nem megalapozott.
3. Az Alkotmánybíróság megállapítja azonban, hogy a
népszavazásra feltenni javasolt kérdésben szereplő, sms-ben
leadható szavazat önmagában nem eredményezi a szavazati jog
titkos gyakorlása elvének sérelmét; a kérdésben tartott
eredményes népszavazás esetén a jogalkotó kötelessége, hogy az
íly módon lebonyolítandó szavazás titkosságát, valamint a
választójog közvetlen és személyes gyakorlásának feltételeit
megfelelően biztosítsa. Az eredményes népszavazást követően
tehát nem az Alkotmány 71. § (1) bekezdését kellene módosítani,
hanem az sms útján történő voksolásnak az alkotmányos
követelményekkel összhangban álló technikai feltételeit kell
megteremteni.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
mintapéldányán szereplő kérdésben tartott eredményes
népszavazás nem teszi szükségessé az Alkotmány módosítását.
Ebből következően az OVBh. által az aláírásgyűjtő ív
mintapéldányán szereplő kérdés hitelesítésének megtagadásul
megjelölt indokot az Alkotmánybíróság nem találta
megalapozottnak, ezért a 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatot a
rendelkező részben foglaltak szerint a Ve. 130. § (3) bekezdése
alapján megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot
új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Kovács Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Stumpf István
alkotmánybíró
. |