A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott
határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság
339/2010. (IV. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
Magánszemély 2010. március 30-án országos népszavazási
kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát
nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a
továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven
az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogtalan
fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés
ne lehessen kevesebb személyenként 3 millió Ft alapdíjnál plusz
a fogva tartás minden napjára számított 160 000 forintnál?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a
339/2010. (IV. 23.) OVB határozatával megtagadta. A határozat
indokolása szerint a kérdés nem felel meg az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III.
törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezéseknek, mely szerint a népszavazásra feltett konkrét
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen
válaszolni.
Az OVB határozatában tükröződő álláspont szerint a kérdés
megfogalmazása nem egyértelmű. Az OVB kifejtette a nem vagyoni
kártérítés fogalmát és funkcióját, amelyből azt a
következtetést vonta le, hogy a népszavazásra feltenni kívánt
kérdéssel ellentétben az összegszerűség meghatározása nem
lehetséges. Az indokolás ezen túl menően azt is tartalmazza,
hogy a kérdés azt a téves látszatot kelti mintha a nem vagyoni
kártérítés összege automatikusan járna, holott ez nincs így:
személyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen
érvényesíthető.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a kezdeményező
– a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtott be az
Alkotmánybírósághoz. A kifogásban a kezdeményező vitatva az OVB
álláspontját, hivatkozott arra, hogy a kérdés egyértelmű,
továbbá arra is, hogy a kérdés a lehetséges kártérítési összeg
alsó határának meghatározására irányul.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó
hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-
a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján
lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az
Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt
vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt
kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB
az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és
az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a
népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének.
Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az
Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a
339/2010. (IV. 23.) OVB határozatot az abban foglalt indokok
helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
3. Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az OVB határozatának a
Magyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte e
határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
. |