English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01095/2021
Első irat érkezett: 05/10/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.671/2020/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tartózkodási engedély visszavonása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/31/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.II.37.671/2020/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri a Fővárosi Törvényszék 12.K.702.038/2020/5. számú ítéletére kiterjedő hatállyal.
Az indítványozó harmadik ország állampolgára, aki állandó tartózkodási kártya cseréje iránti kérelmet terjesztett elő az idegenrendészeti hatóságnál család- és utóneve megváltozására hivatkozva. Az eljárás során a hatóság vizsgálta, hogy fennállnak-e az indítványozó magyarországi tartózkodásának feltételei, és e vizsgálat eredményeként - az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatósági véleményének és a Budapesti Rendőr-főkapitányság véleményének beszerzését követően - megállapította, hogy az indítványozó hamis adatokat közölt lakóhelyét illetően, valamint hogy valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közbiztonságára, illetve a minősített iratban foglalt szakhatósági vélemény szerint a nemzetbiztonságra is. Mindezek alapján a hatóság végleges határozatával az indítványozó tartózkodási kártyáját visszavonta. A hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított közigazgatási perben a bíróság az indítványozó keresetét elutasította, a Kúria a felülvizsgálati eljárás során az ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a döntés elvi tartalmaként rögzítette, hogy a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat igazolására alkalmas adatokon alapuló okszerű és logikus hatósági következtetést nem bírálhatja felül.
Az indítványozó álláspontja szerint a hatóságok megalapozatlan döntést hoztak, és a közigazgatási hatósági eljárás más szempontból is tisztességtelen volt, amit a bírósági eljárás sem orvosolt, emellett alaptörvény-ellenes, hogy a minősített iratban foglalt, és így az indítványozó számára külön engedély hiányában megismerhetetlen tények alapján kiadott szakhatósági véleményt a bíróságok tartalmilag nem vizsgálják felül..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Törvényszék 12.K.702.038/2020/5. számú ítélete, a Kúria Kfv.II.37.671/2020/17. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
III. cikk
VI. cikk
XV. cikk
XXIV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1095_0_2021_Inditvany_anonim.pdfIV_1095_0_2021_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3440/2021. (X. 25.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/05/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.10.05 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3440_2021 AB végzés.pdf3440_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.II.37.671/2020/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A szír állampolgárságú indítványozó személyesen eljárva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) „26–27. §-a” alapján, amelyben kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.671/2020/17. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 12.K.702.038/2020/5. számú ítélete, valamint az ügyében hozott, az ítéletek alapjául szolgáló közigazgatási határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény II., III., és VI. cikkét, a XIV. cikk (3) bekezdését, a XV. cikkét, a XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1), (2) és (7) bekezdését.
      [2] A támadott bírósági határozatok alapján az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye a következő­képpen foglalható össze.

      [3] 1.1. Az indítványozó 2019. január 17-én a 2023. június 26. napjáig érvényes állandó tartózkodási kártya cseréje iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (a továbbiakban: BMH) Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán, családi-, és utónevének megváltoztatása miatt. A BMH az okmánycsere ügyében vizsgálta az indítványozó magyarországi tartózkodási feltételeinek meglétét, melynek során 2019. január 28. napján hivatalból eljárást indított a tartózkodási jogot igazoló kártya visszavonására és a 2019. június 4-én kelt határozatával a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 94. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontjaira, valamint a (4) bekezdés b) pontjára hivatkozva elrendelte a tartózkodási kártya visszavonását. Az elsőfokú határozat megállapítása szerint az indítványozóval szemben kizáró ok áll fenn, már nem él együtt magyar állampolgár családtagjával, valamint lakóhelyére vonatkozóan hamis adatot közölt a hatósággal és a nyilvántartások szerint büntető eljárás hatálya alatt áll, továbbá büntetett előéletű és a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól még nem mentesült.
      [4] Az indítványozói fellebbezést követően másodfokon eljáró Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: OIF vagy alperes) a fellebbezést elutasította és az indítványozó tartózkodási okmányát az Szmtv. 94. § (2) bekezdés a) és f) pontja, valamint a (4) bekezdésének a) és b) pontjai alapján visszavonta, mivel az indítványozó itt-tartózkodása sérti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, és nemzetbiztonságát, továbbá az eljáró hatósággal a tartózkodási kártya megszerzése érdekében az indítványozó hamis adatot, valótlan tényt közölt, illetve magyar állampolgárral tényleges életközössége nem áll fenn.

      [5] 1.2. A Fővárosi Törvényszék a 2020. június 29-én hozott 12.K.702.038/2020/5. számú ítéletével az indítványozónak az OIF határozatával szemben előterjesztett keresetét elutasította.
      [6] Ítéletének indokolásában a bíróság elsőként megállapította, hogy az elsőfokú hatóság eljárási jogszabálysértést követett el azáltal, hogy az indítványozót nem értesítette az eljárás hivatalból történt megindításáról, azonban a perbeli esetben – figyelembe véve azt, hogy az indítványozó élt fellebbezési jogával és a másodfokú eljárásban megismerhette a rendelkezésre álló bizonyítékokat, így ügyféli jogaiban nem volt korlátozva –, ezen értesítés elmaradása nem minősült az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek.
      [7] Az elsőfokú bíróság eljárása során rögzítette továbbá, hogy a BMH a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a Terrorelhárítási Központot, és az Alkotmányvédelmi Hivatalt, míg az OIF az Országos Rendőr-­főkapitányságot, valamint a Belügyminisztériumot kereste meg szakhatósági véleményt kérve az indítványozó Magyarországon tartózkodásával kapcsolatban.
      [8] A bíróság álláspontja szerint nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy az alperesi hatóságok mérlegelési jogkörükben a megkeresett szervek véleményét hangsúlyosan vegyék figyelembe. A bíróság eljárása során maga is betekintett a Belügyminisztérium véleményét megalapozó minősített iratba és annak alapján megállapította, hogy az indítványozó tartózkodási kártyájának visszavonása indokolt, mivel az indítványozó Magyarországon tartózkodása veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, ugyanakkor a minősített adat tartalmának ismertetése a határozatban kizárt, annak megismerésére ugyanis külön törvényben szabályozott eljárás szerint van mód.
      [9] Végül a bíróság megállapította, hogy az indítványozóval szemben fennálló kizáró ok, azaz az Szmtv. 94. § (4) bekezdés b) pontja önmagában is megalapozza az indítványozó tartózkodási kártyájának visszavonását, ezért a bíróság az indítványozó keresetben megjelölt további kifogásait – így a magyar állampolgár családtaggal való együttélés, illetve a hamis adatszolgáltatás kérdését – nem vizsgálta.

      [10] 1.3. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta. Ítélete indokolásában a Kúria utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelem kiegészítésében az indítványozó hivatkozott ugyan a kereseti kérelem kimerítése körében az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltára, azonban, miután e kérelem határidőn túl érkezett, azt a Kúria érdemben nem vizsgálta, de rámutatott arra, hogy az Szmtv. 94. §-ában felsorolt bármely törvényesen megállapított ok megalapozza a tartóz­kodási kártya visszavonására irányuló intézkedés jogszerűségét.
      [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben előadottak ellenőrzése érdekében maga is betekintett az Alkotmányvédelmi Hivatal által meghozott szakhatósági állásfoglalás alapját képező, minősített adatokat tartalmazó műveleti jelentésbe, amely alapján megállapította, hogy a felhozott adatok elégségesek voltak annak rögzítésére, miszerint az indítványozó magyarországi tartózkodása valódi és közvetlen veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára.
      [12] Végül a Kúria döntésének elvi tartalmaként rögzítette, hogy amennyiben a hatóság a döntését olyan állásfoglalásra alapítja, amely minősített adatokat tartalmaz, a bíróság az iratokba történő betekintést követően azt ellenőrzi, hogy a véleményben foglalt tények és adatok elegendő indokul szolgálnak-e az idegenrendészeti határozatban foglalt intézkedéshez, azonban a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat igazolására alkalmas adatokon alapuló okszerű és logikus következtetést nem bírálhatja felül.

      [13] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy 1987-ben érkezett Magyarországra, szír állampolgár, gyógyszerész végzettsége van, 33 éve él az országban. Magyar állampolgár házastársától három gyermeke született, akik szír-magyar állampolgárok, és akiknek felneveléséről gondoskodott. 2007-ben elvált, két kiskorú gyermeke nála került elhelyezésre, ekkor létesített „életvitelszerű élettársi kapcsolatot” egy magyar állampolgárral, akivel jelenleg is egy háztartásban él.
      [14] A hatóságok és a bíróságok által megállapított tényeket vitatva panaszában előadta az indítványozó, hogy 2018 októberében – Magyarországra való visszatérésekor – nem tudott visszaköltözni budapesti lakásába egy elhúzódó jogvita miatt, erről bejelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon, majd amikor 2019. január 15-én beköltözött a családi összefogással megvásárolt vidéki családi házba, arról 30 napon belül értesítette az idegenrendészeti hatóságot. A vele szemben felhozott nemzetbiztonsági kockázatot illetően állította, hogy a hatóságok nem vették figyelembe az ártatlanság vélelmét, illetve az elévülést, ahogyan azt sem, hogy a „bolgár és német ügy” még nem került lezárásra, az „osztrák ügyben” pedig állítása szerint felmentették, azonban a magyar bíróságok azt állapították meg, hogy elmarasztalták.
      [15] Az indítványozói állítás szerint a hatósági és bírósági döntések az Alaptörvény II. és III. cikkét sértik azzal, hogy 64 évesen, szívbeteg emberként lényegében csak származási országába, Szíriába, egy éhínségtől, bombázásoktól, járványoktól, vegyi fegyverektől pusztított országba tudna visszamenni, amely jelenleg a legveszélyesebb háborús övezet a világon. A döntések sértik a VI. cikk (1)–(4) bekezdéseit is, mert három magyar állampolgár gyermekével és élettársával alkotott családjával való együttélését zárták ki a bíróságok és a hatóságok döntései, ráadásul megfosztották őt a személyes adatai megismerésétől azzal, hogy határozataikat olyan nemzetbiztonsági adatokra alapították, melyeket ő nem ismerhetett meg.
      [16] Az alkotmányjogi panasz hivatkozása szerint a döntések sértik az Alaptörvény XIV. cikkét is – a kínzás és embertelen bánásmód veszélye miatt –, hiszen a tartózkodási kártya visszavonása miatt az indítványozó csak Szíriába tudna utazni.
      [17] Megalapozatlan döntést hoztak az indítványozó szerint a hatóságok akkor, amikor a XXIV. cikket sértve azt ­állították, hogy nem rendelkezik Magyarországon családi kapcsolatokkal.
      [18] Végül a XXVIII. cikk sérelmét eredményezi az indítványozó szerint az, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták bizonyítási indítványait, prejudikálták a büntetőeljárások eredményét, megsértve így az ártatlanság vélelmét, továbbá a minősített adatok megismerésének kizárásával elzárták a jogorvoslat lehetőségétől is.

      [19] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy bár az indítványozó az Abtv. 26. §-át is megjelölte beadványában, a panasz tartalma szerint kizárólag az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti indítványt tartalmaz, ezért azt ekként is bírálta el.
      [20] Ugyancsak megállapítja az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozónak a minősített adatok megismerése tárgyában folyamatba tett eljárása, valamint a kiutasításával kapcsolatos hatósági és bírósági eljárás nem képezi jelen ügy vizsgálatának tárgyát.
      [21] Az Abtv. 27. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [22] Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmány­jogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

      [23] 3.1. Az indítványozó jogi képviselője a Kúria végzését 2021. február 22-én töltötte le, az alkotmányjogi panaszt a személyesen eljáró indítványozó 2021. április 19-én küldte meg az elsőfokú bíróságra, így a panasz az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül került benyújtásra. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést, a sérelmezett bírói döntéseket, az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, valamint – az Alaptörvény III., és XV. cikkét kivéve – az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét és annak indokolását, továbbá kifejezett kérelmet a bírósági döntések megsemmisítésére. Megállapította ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is, hogy az indítványozó csak felhívta, de nem terjesztett elő indokolást az Alaptörvény XV. cikkére nézve, illetve a III. cikk vonatkozásában általa előadott sérelmek nem hozhatók összefüggésbe a megjelölt alaptörvényi rendelkezéssel. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló közigazgatási peres eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

      [24] 3.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
      [25] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben azt állapította meg, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában kizárólag az Szmtv. 94. §-ának (2) és (4) bekezdésében meghatározott, a tartózkodási kártya visszavonásának alapjául szolgáló feltételeket – a hatóságok és a bíróságok által azokkal kapcsolatosan reá nézve megállapított ténykérdéseket – vitatta.
      [26] Ennek okán az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a bírói döntéseket kizárólag az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik. Következésképpen az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
      [27] Fenti következetes gyakorlata alapján az Alkotmánybíróságnak nem volt lehetősége az indítványozó által hivatkozott ténykérdések vizsgálatára, ideértve végső soron annak mérlegelését, hogy az indítványozóval szemben megalapozott-e az Szmtv. 94. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott, a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetésére vonatkozó kifogás.

      [28] 4. Az Alkotmánybíróság a fentieket figyelembe véve megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panasz nem felel meg egyrészt az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak, másrészt az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételeknek, mert a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség nem volt megállapítható, ahogyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel az ­indítvány.
      [29] A fentiek okán az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/10/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Kfv.II.37.671/2020/17 of the Curia (withdrawal of residence permit)
          Number of the Decision:
          .
          3440/2021. (X. 25.)
          Date of the decision:
          .
          10/05/2021
          .
          .