English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01834/2018
Első irat érkezett: 12/18/2018
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (társasház)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/10/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § alapján - a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítélete megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli alperes - a felperesi társasház albetétjét képező lakás kizárólagos tulajdonosa, aki a közös költség fizetési kötelezettségének nem tett eleget, így közös költség hátraléka keletkezett. Az ellentmondás folytán perré alakult eljrásában a bíróság kötelezte az indítványozót meghatárotott összeg megfizetésére. A másodfokú bíróság az ndítványozó fellebbezését elkésettség okán hivatalból elutasította. a döntés ellen az indítványozó fellebbezett, azonban a bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az indítványozó szerint sérült a jogorvoslathoz való joga, a tisztességes eljáráshoz való joga, az emberi méltóságát és a törvény előtti egyenlőség elvét..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk
C) cikk
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
XV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1834_7_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_1834_7_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_1834_2_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_1834_2_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_1834_0_2018_indítvány_anonimizált.pdfIV_1834_0_2018_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3380/2019. (XII. 19.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 12/10/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.12.10 13:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3380_2019 AB végzés.pdf3380_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó – saját ügyében személyesen eljárva – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [2] 1.1. A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az indítványozó – perbeli alperes – a felperesi társasház albetétjét képező lakás kizárólagos tulajdonosa, aki a közös költség fizetési kötelezettségének nem tett eleget, így közös költség hátraléka keletkezett. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítéletével kötelezte az indítványozót meghatározott összeg megfizetésére. A másodfokú bíróság az indítványozó fellebbezését elkésettség okán hivatalból elutasította. A döntés ellen az indítványozó fellebbezett, azonban a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése az elsőfokú végzést helybenhagyta.

    [3] 1.2. Az indítványozó 2018. december 18-án alkotmányjogi panaszindítványt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635/2018/2. számú végzése és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.P.50.241/2017/21. számú részítélete ellen. Az Alkotmánybíróság főtitkára 2019. március 26-án kelt levelében – az Abtv. 52. § (1) és (4) bekezdésére tekintettel – hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, mivel beadványában nem jelölte meg az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét, valamint az nem tartalmazott kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény valamely rendelkezésével.
    [4] Az indítványozó a főtitkári tájékoztatásra 2019. május 27-én érkezett beadványával válaszolt. Véleménye szerint a támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a C) cikk (3) bekezdését, a Q) cikk
    (2)–(3) bekezdéseit, az I. cikk (1)–(3) bekezdéseit, a II. cikkét, a XV. cikk (1)–(2) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint a 28. cikkét.


    [5] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmány­jogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz felvesse a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmazzon. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását.

    [6] 2.1. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételei [Abtv. 30. § (1) bekezdés, valamint 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontok] közül az alábbiak szerint tesz eleget.
    [7] Az alkotmányjogi panaszindítványt az indítványozó 2018. december 18-án – postai úton – nyújtotta be közvetlenül az Alkotmánybíróságon.

    [8] Az elsőfokú bíróság tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.635.001/2018/2. számú végzését az indítványozó 2018. október 3-án vette át, míg az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2018. december 18-án nyújtotta be. Az indítványozó igazolási kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy közvetlen hozzátartozója halála miatt nem tudta indítványát határidőben benyújtani. Az indítványozó minderre tekintettel kérte az igazolási kérelem elfogadását, és az indítványa érdemi elbírálását. Tekintettel az igazolási kérelemben előadottakra, az Alkotmánybíróság az igazolási kérelmet egyesbírói eljárásban meghozott végzéssel elfogadta.
    [9] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként vett részt, így érintettsége a támadott határozatokkal összefüggésben megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

    [10] 2.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tett eleget, ugyanis nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény C) cikk (3) bekezdése, a Q) cikk (2)–(3) bekezdése, az I. cikk (1)–(3) bekezdése, és a 28. cikke. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére pedig csak két esetben alapítható alkotmányjogi panasz: a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatály tilalma miatt, az indítványozó azonban nem e vonatkozásban állította a felhívott cikk sérelmét {lásd a B) cikk (1) bekezdését és a 28. cikket illetően például: 3127/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [19]; a C) cikk (3) bekezdés vonatkozásában: 3238/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [14]; az I. cikk vonatkozásában például: 3193/2017. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [14]; a Q) cikket érintően pedig példul: 3143/2015. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [32]}.
    [11] Mivel az indítvány e része az Abtv. 27. § a) pontjának nem felelt meg, ezért annak érdemi alkotmányossági vizsgálatára nem kerülhetett sor.

    [12] 2.3. Az indítványozó által állított további alaptörvényi sérelmekre tekintettel – melyek Alaptörvényben biztosított jogra vonatkozóan tartalmaztak indokolást –, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt egyéb tartalmi feltételeit is megvizsgálta az Abtv. 56. § (2) bekezdésének megfelelően.
    [13] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy az ügyben felmerült alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [14] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
    [15] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó a támadott döntésekben foglalt jogértelmezést vitatta. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján ezért a vizsgált ügyben megállapította azt, hogy az indítványozó a támadott határozatok törvényességi szempontú felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül.
    [16] Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti “szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. A bírósági jogértelmezésnek, jogalkalmazásnak közvetlenül kell valamely Alaptörvényben biztosított jog sérelmére vezetnie {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}.
    [17] Az indítványozó nem fejtette ki, hogy a bírósági jogértelmezés maga – a puszta jogszabálysértés mellett – a megjelölt Alaptörvényben biztosított jogait miért és mennyiben sérti. Az a tény, hogy a bíróság az indítványozó által irányadónak tartottól eltérően értelmezte az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
    [18] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszában a főtitkári tájékoztatást követően sem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.


    [19] 3. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, valamint a 27. § és 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      12/18/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 48.Pkf.635/2018/2 of the Budapest-Capital Regional Court (condominium)
      Number of the Decision:
      .
      3380/2019. (XII. 19.)
      Date of the decision:
      .
      12/10/2019
      .
      .