A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék 1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Pesta János ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék 1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése és az annak alapjául szolgáló 32022/Ü/209/2019/22. számú Kjő. végzés alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
[3] 2.1. A közjegyző-helyettes a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási záradékkal látta el a K32022/258/2008/0/3. ügyszámú közjegyzői okiratot. Ezt követően az adós (az alapul fekvő ügy indítványozója) végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést felmondó nyilatkozat és a záradékolás álláspontja szerint több okból törvénysértő:
[4] Egyfelől a végrehajtás kérő nyilatkozat megtételekor a kölcsönszerződés már megszűnt. Másfelől a magánokirati formában létrejött kölcsönszerződésben rögzített lejárati dátum és záradékkal ellátott, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratban rögzített lejárati dátum között eltérés van. A tartozás összegének közjegyzői okiratba foglalására szerinte nem került sor, ezért a záradékolás egyik lényeges törvényi feltétele szerinte hiányzott. Törvénysértésként értékelte egyebek mellett azt is, hogy a záradékolást nem előzte meg a végrehajtást kérő részéről fizetési felszólítás.
[5] 2.2. Az eljáró közjegyző-helyettes az indítványozó által felvetett, törvénysértésre vonatkozó aggályokat egyenként vizsgálva megállapította, hogy azok alaptalanok és a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 23/C. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamennyi törvényi feltétele fennállt, ezért a záradék törlése iránti kérelmet 2019. május 27. napján kelt végzésével elutasította.
[6] A végzésben a közjegyző-helyettes rögzítette, hogy a kölcsön lejáratának időpontját a közjegyzői okirat tartalmazta, és a végrehajtást kérő követelése nem idő előtti. Az eltérő lejárati dátumok körében rámutatott arra, hogy az indítványozó adós e tárgyban nem élt kijavítás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségével.
[7] A közjegyző-helyettes megállapította azt is, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirat pontosan tartalmazza a tartozás (kölcsön) és a havi törlesztő részletek összegét, továbbá a deviza átváltás árfolyamának meghatározását is.
[8] Az indítványozó fizetési felszólítás hiányára vonatkozó aggályával kapcsolatosan kifejtette, hogy a záradékolás e tekintetben is megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mert a végrehajtást kérő a záradékolási kérelmét a teljesítési határidő letelte után terjesztette elő.
[9] A végzés az indítványozó adós több kifogásával kapcsolatban is – a töretlen bírói gyakorlatra hivatkozással – hangsúlyozta, hogy a közjegyző sem a végrehajtási záradék kiállításakor, sem a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem vizsgálata és a kérelem elbírálása során nem vizsgálhatja a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt szerződés egyes rendelkezéseinek, illetve egészének érvénytelenségét. Amennyiben a követelés végrehajtását az adós sérelmesnek tartja, igényét végrehajtás megszüntetése, korlátozása, illetve szerződés érvénytelensége iránti perben érvényesítheti a végrehajtást kérővel szemben. Ha pedig a fennálló tartozás összegét vitatja, szintén kizárólag a fent említett végrehajtási perekben kerülhet rá sor.
[10] Az indítványozó adós fellebbezésére másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2019. július 10. napján kelt 1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése a közjegyző-helyettes végzését – helyes jogszabályértelmezésére és indokaira tekintettel – helyben hagyta.
[11] A jogerős bírói végzéssel szemben az indítványozó mind alkotmányjogi panaszt, mind felülvizsgálati kérelmet, illetve felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet előterjesztett. Az Alkotmánybíróság egyesbírói eljárás keretében született végzésével a panaszindítványt a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra tekintettel visszautasította. A Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése a felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránt kérelmeit ugyancsak visszautasította, mert indokolása szerint a Vht. 214. §-a a végrehajtási záradék törlése tárgyában nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot, és a kivételes engedélyezés feltételei sem vizsgálhatók.
[12] 2.3. Az indítványozó mindezen előzmények után terjesztette elő a jelen alkotmányjogi panaszeljárás tárgyát képző indítványát a Kúria és a törvényszék döntése ellen.
[13] Az indítványban és annak kiegészítésében az indítványozó több vélt jogszabálysértést és önellentmondást, illetve vélt ténybeli tévedésen és iratellenes megállapításon alapuló indokolási elemet megjelölt a közjegyzői végzésben, amelyekre nézete szerint a bírósági indoklásnak külön-külön ki kellett volna térnie. Leginkább azt sérelmezte, hogy a bíróság a fellebbezésében előadott indokait mellőzve, csupán összefoglalóan az elsőfokú határozat indokaira utalt vissza. Úgy véli, ha a bíróság érdemben áttekintette volna fellebbezését, akkor alapvetően más, az indítványozó javára szóló döntést hozhatott volna. Álláspontja szerint a törvényszék megjelölt döntése megsértette a tisztességes bírósági eljárás alapjogi követelményét [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése], azon belül az indokolt bírói döntéshez való jogot. E körben hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítéletére is.
[14] A Kúria támadott döntése tekintetében az indítványozó kifejtette, hogy a végzés jogszabálysértő módon, kiterjesztően értelmezte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a Vht. szabályait a felülvizsgálat megengedhetőségének kizárását illetően, amely jogértelmezés kérelme visszautasításához vezetett. Véleménye szerint ezáltal a Kúria szintén megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, illetve az Alaptörvény 28. cikkét.
[15] 3. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.
[16] Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[17] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. A törvény szövegéből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]–[25]}.
[18] A tárgyi ügyben, az előbb hivatkozott AB döntéssel összhangban arra a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság, hogy a végrehajtási záradék kiállítása nem tekinthető érdemi döntésnek, a polgári peres eljárásban érvényesítendő igény vonatkozásában nem jelentenek állásfoglalást, így olyan végzés, amely ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]}.
[19] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott végzések nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
előadó alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |