A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 111. § (2) bekezdés a) pontja, 125. § (1)–(4) és (7) bekezdései, valamint 216. § (8) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24. § (2) bekezdése alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg és semmisítse meg a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 111. § (2) bekezdés a) pontját, 125. § (1)–(4) és (7) bekezdéseit, valamint 216. § (8) bekezdését. Álláspontja szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) elnökének megbízatásával összefüggő támadott rendelkezések együttesen értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, alapvető ellentmondást rejtenek magukban, ezért sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét, ami a Médiatanács működésének ellehetetlenítésére tekintettel jelen esetben az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadsággal kapcsolatos objektív intézményvédelmi kötelezettség sérelmére is vezet.
[2] Az indítvány szerint az alapproblémát az Mttv. 216. § (8) bekezdésében foglalt azon rendelkezés okozza, amely alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elnökének megbízatása meghosszabbodik egészen addig, amíg nem kerül sor a Médiatanács új elnökének megválasztására. Az Mttv. 125. § (1) bekezdése értelmében azonban a Médiatanács elnökének csak a miniszterelnök által kinevezett NMHH-elnök jelölhető, azaz a miniszterelnök kinevezhet új elnököt az NMHH élére, viszont az előző elnök megbízatása egészen addig nem szűnik meg, amíg az NMHH új elnökét meg nem választják a Médiatanács elnökévé. Eddig az időpontig lényegében két elnöke lesz az NMHH-nak, és emiatt – nem teljes jogkörben, de – a Médiatanácsnak is. Az Mttv. 111. § (2) bekezdése és 125. § (4) bekezdése értelmében ugyanis akkor is az NMHH elnöke hívja össze és vezeti a Médiatanács üléseit, ha az Országgyűlés nem választja meg annak elnökévé. Az indítvány szerint arra vonatkozóan sincs törvényi rendelkezés, hogy – amennyiben nem választják meg a Médiatanács elnökévé – milyen időközönként kell újra elnökként jelölni a korlátozott jogkörben eljáró NMHH-elnököt, ami azért problémás, mert az Országgyűlés a Médiatanács elnökévé mindvégig – akár kilenc éven keresztül – csak egyetlen jelöltet, az NMHH elnökét választhatja meg. Az ezzel kapcsolatos problémákat tovább növeli, hogy az Mttv. 124. § (1) bekezdése értelmében a Médiatanács elnökét és tagjait az Országgyűlés egyidejű, listás szavazással választja meg.
[3] A fentiekre tekintettel az alapvető jogok biztosa az érintett rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. Mindemellett hozzáfűzte, hogy – noha nincs lehetősége annak indítványozására, hogy az Alkotmánybíróság mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítsa meg – álláspontja szerint indokolt lehet megvizsgálni, hogy a szabályozás egészében – különös tekintettel a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére, megválasztására, a megbízatás időtartamára és az újraválaszthatóságra, továbbá a bírói felülvizsgálat lehetőségére – teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányossági standardoknak megfelelő garanciákat.
[4] 2. Az alapvető jogok biztosa indítványának benyújtását követően az Országgyűlés – részben éppen az indítványban foglaltakra tekintettel – a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosította az Mttv.-t. A törvénymódosítás kiterjedt az indítványban támadott rendelkezésekre is, és az indítvány által kifogásolt körben 2012. július 3-i hatállyal új szabályokat vezetett be. A törvénymódosítás vonatkozó részének indokolása szerint „[a] szabályozás koherenciája és kiszámíthatósága miatt, a jogbiztonság alkotmányos követelményére, valamint az alapvető jogok biztosának 2012. május 4. napján kelt alkotmánybírósági beadványában foglalt alkotmányossági aggályokra is figyelemmel, indokolt rendezni azon eseteket, amelyek a szabályozásban ellentmondásosak, vagy nehezen értelmezhetők, illetve megbéníthatják, vagy bizonytalanná tehetik a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működését”. A Módtv. ennek érdekében „azon helyzeteket rendezi, ahol az NMHH elnöke nem válik a Médiatanács elnökévé, illetve módosítja vagy hatályon kívül helyezi azon rendelkezéseket, amelyek alapján a nem megválasztott elnök is befolyást gyakorolhatott volna a Médiatanács működésére”.
[5] Az Alkotmánybíróság – az Abtv. 41. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a hatályos jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vizsgálja felül, ezért jelen esetben is a Módtv.-vel módosított szabályozást tekintette át. (Az érintett rendelkezéseket a 2013. évi XXXIII. törvény tovább módosította, a köztársasági elnök jogkörévé téve az NMHH elnökének kinevezését.) Az Mttv. hatályos rendelkezései a következők szerint szabályozták újra az alapvető jogok biztosának indítványában kifogásolt kérdéseket. A 111. § (2) bekezdése értelmében az NMHH elnökét csak abban az esetben illeti meg a Médiatanács ülései összehívásának és vezetésének joga, ha az Országgyűlés megválasztja a Médiatanács elnökévé. A 113. § (1) bekezdés e) pontja szerint az NMHH elnökének megbízatása megszűnik, ha az Országgyűlés a kinevezésétől számítva 30 napon belül nem választja meg a Médiatanács elnökévé. A 124. § (1) bekezdése szabályozza azokat az eseteket, amikor a Médiatanács elnökéről (vagy tagjáról) az Országgyűlés külön – azaz nem listás szavazással – dönt. A 125. § (3) bekezdése pontosításokkal rendezi, hogy az NMHH elnöke megbízatásának megszűnése esetén megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. A 216. § (8) bekezdése pedig az előzőekhez kapcsolódva tisztázza, hogy ha az NMHH elnökét az Országgyűlés a kinevezését követő 30 napon belül nem választja meg a Médiatanács elnökévé, akkor a Médiatanács korábbi elnökének megbízatása a Médiatanács új elnökének megválasztásáig fennmarad, és ha az NMHH-nak nincs kinevezett elnöke, akkor feladat- és hatásköreit a Médiatanács elnöke gyakorolja.
[6] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az Mttv. hatályos előírásai rendezik az indítványban kifogásolt kérdéseket: nem fordulhat elő olyan eset, hogy az NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak egy időben két elnöke legyen, mint ahogy az sem, hogy az NMHH elnöke a Médiatanács elnökévé választását megelőzően hívja össze és vezesse a Médiatanács üléseit; az elnökké választás sikertelensége esetén lehetővé vált új személy kinevezése, ezáltal jelölése, és szükség esetén lehetőség van arra is, hogy a Médiatanács elnökéről (vagy tagjáról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az indítványban jelzett szabályozási problémák tehát már nem állnak fenn. Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyben az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 67. § (2) bekezdés e) pontja értelmében pedig okafogyottá válik az indítvány különösen akkor, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná válik. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárását megszüntette.
[7] 3. Az indítvány indokolásának a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség vizsgálatára vonatkozó figyelemfelhívására tekintettel az Alkotmánybíróság az alábbiakat jegyzi meg. Az Abtv. 46. § (1) bekezdése szerint az alaptörvény-ellenes jogalkotói mulasztás megállapítása az Alkotmánybíróság által alkalmazható olyan jogkövetkezmény, amelyet az Alkotmánybíróság a hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásban állapíthat meg. Az, hogy az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság ezt a jogkövetkezményt hivatalból alkalmazza, nem jelenti azt, hogy eljárásához a mulasztással érintett körben ne lenne szükség az Abtv. 52. § (1) bekezdésében előírt határozott kérelemre. Jelen esetben az indítvány kizárólag az NMHH és a Médiatanács elnökének kinevezésére, illetve megválasztására vonatkozó hivatkozott részletszabályokat támadta meg, meghatározott alkotmányjogi érvek alapján kifogásolva a rendelkezések kiszámíthatatlanságát és ellentmondásosságát. Mindez nem teremt kellő jogalapot arra, hogy az Alkotmánybíróság az indítványban konkrétan meg nem jelölt szabályozási körben és az indítványban ki nem fejtett alkotmányossági megfontolások mentén folytasson vizsgálatot a jogalkotó általi mulasztás esetleges megállapítása érdekében. Az indítványban ellentmondásosságuk és kiszámíthatatlanságuk miatt kifogásolt részletszabályok vizsgálatára irányuló eljárás keretében tehát nincs lehetőség annak értékelésére, hogy a szabályozás egészében teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányossági garanciákat. Az Alkotmánybíróságnak ezért az esetleges jogalkotói mulasztásra vonatkozó figyelemfelhívás mellett sem volt lehetősége az eljárás folytatására.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |