Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00326/2012
Első irat érkezett: 12/21/2010
.
Az ügy tárgya: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenessége tárgyában előterjesztett alkotmányjogi panasz (jogorvoslat határideje a bírósági eljárásban)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/02/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Indítvány befogadás:
.
Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:
.
2012.10.01.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó 2010. december 21-én benyújtott indítványában alkotmányjogi panasz keretében, alkalmazási tilalom megállapítása mellett kérte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) több rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését. Az indítványozó szerint a Ve. 83. § (2) bekezdése ellentétes az Alkotmányban foglalt jogorvoslathoz való joggal, mivel annak alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított két napon belül megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. Az indítványozó álláspontja szerint a két napos határidő nem tekinthető ésszerűnek, továbbá ellehetetleníti az eredményes jogorvoslat lehetőségét. Az indítványozó a Ve. 84. § (6) bekezdése kapcsán a bíróság eljárását sérelmezi, azt állítva, hogy az nem biztosította számára a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A Ve. 84. § (1) bekezdése kapcsán kifogásolja továbbá, hogy a Ve. jogorvoslati rendszerében a bírósági felülvizsgálati eljárásban kötelező az ügyvédi képviselet, valamint saját ügyében kizárólag a jogi szakvizsgával rendelkező személy járhat el ügyvéd nélkül.
Az indítványozó az Alkotmánybíróság IV/326-1/2012. számú végzésére hivatkozva az indítványát 2012. március 31-én kiegészítette az Alaptörvény jogorvoslati jogról szóló rendelkezéseinek megjelölésével. .
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 83. § (2) bekezdése, 84. § (1) bekezdése, 84. § (4) bekezdése, 84. § (6) bekezdése, 77. § (2) bekezdése, 77. § (5) bekezdése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk () bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_326_2012_inditvany1_anonim.pdfIV_326_2012_inditvany1_anonim.pdfIV_326_2012_inditvany_anonim.pdfIV_326_2012_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3167/2015. (VII. 24.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); jogorvoslathoz való jog választási eljárás során
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/13/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2012.09.24 15:00:00 2. öttagú tanács
    2012.10.01 15:00:00 2. öttagú tanács
    2015.07.13 9:00:00 2. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 77. § (2) és (5) bekezdése, 83. § (2) bekezdése, valamint 84. § (1) és (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A magánszemély indítványozó az Alkotmánybíróságra 2012. március 29-én érkezett kiegészített alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be, amelyben – az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményének, illetve a XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jognak a sérelmére hivatkozással – a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzésének, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. § (2) és (5) bekezdésének, 83. § (2) bekezdésének és 84. § (1) és (4) bekezdésének megsemmisítését kérte.

      [2] 1.1. Az indítványozó polgármester jelöltként indult a 2010. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán (2010. október 3.) Aszaló községben. A polgármester választáson – 16 szavazattal megelőzve az indítványozót (344–328) – egy másik jelölt lett polgármester. Az indítványozó – 2010. október 5-én, határidőben – személyesen kézzel írott választási kifogást nyújtott be a Helyi Választási Irodához, amelynek átvételét a jegyző írásban igazolta. A kifogásban az indítványozó választási visszaélésre hivatkozott, miszerint a másik polgármester jelölt készpénzt adott azért, hogy választópolgárok rá szavazzanak; ennek bizonyítékaként egy nála lévő hangfelvételre utalt, amelynek meghallgatását kérte a Helyi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: HVB). A HVB 2010. október 6-i ülésén a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 77. § (2) és (5) bekezdése alapján, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait és a kifogás benyújtójának lakcímét.
      [3] Az indítványozó jogi képviselője a Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) fellebbezést nyújtott be a HVB-nek a kifogást elutasító döntése ellen. A fellebbezés szerint a kifogás elutasításának nem lett volna helye: az tartalmazta, hogy milyen választási visszaélés miatt nyújtották be, a bizonyítékot is megjelölte (bejelentette), továbbá szerepelt benne a benyújtójának a neve is, csak a lakcíme nem – ami viszont ismert volt a HVB előtt, ugyanis az indítványozót polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették és az elutasító határozatot utóbb lakcímére tudták kézbesíteni. A fellebbezés sérelmezte, hogy a jegyző a kifogás benyújtásakor – az indítványozó állítása szerint – azt a szóbeli tájékoztatást adta, hogy a kifogás megfelelő; ennek bizonyítására az érintettek tanúkénti meghallgatását, továbbá a választói névjegyzék beszerzését indítványozta.
      [4] A fellebbezés a kifogásban foglaltakhoz képest tovább részletezte az – október 1-én, 3-án, illetve meg nem jelölt időpontban – tapasztalt „választási visszaéléseket”, amelyekkel összefüggésben tételesen megjelölte a Ve. megsértett rendelkezéseit.
      [5] A TVB 2010. október 8-i ülésén a HVB határozatát helyben hagyta. A TVB határozat indokolása szerint a jogszabálysértéseket konkrétan kell megjelölni (hol, mikor, ki, és milyen magatartással valósította meg), a bizonyítékot a kifogásnak tartalmaznia kell (ami a bizonyítékok csatolásával és nem pedig megjelölésével valósul meg), a lakcímet is a kifogásnak kell tartalmaznia (a személyes ismeretségnek nincs relevanciája); továbbá, hogy a fellebbezésben új tények és bizonyítékok csak a már a kifogásban felhozott jogszabálysértésekkel kapcsolatban terjeszthetők elő; a fellebbezésben hivatkozott egyes jogsértések vonatkozásában pedig már a kifogás előterjesztésekor is lejárt a két napos határidő. A TVB határozat kioktatta az indítványozót a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről és határidejéről (miszerint a felülvizsgálati kérelemnek legkésőbb 2010. október 10-én 16 óráig meg kell érkeznie a TVB-hez).
      [6] A TVB döntése ellen az indítványozó jogi képviselője felülvizsgálati kérelmet küldött e-mailben a TVB-nek az illetékes megyei bírósághoz címezve, amelyben – a fellebbezés lényegének megismétlése mellett – kifejtette, hogy a TVB határozatában foglalt jogértelmezést tévesnek tartja; mellékelt továbbá egy írásos tanúvallomást, kérte a bíróságot a tanú meghallgatására és az indítványozó személyes nyilatkozattételének biztosítására.
      [7] Az e-mail – angol nyelvű hibaüzenetben – elutasításra került azzal az indokolással, hogy a levélnek túl nagy a mérete; ezt az indítványozó jogi képviselője másnap észlelte, a tényt a TVB-nek e-mailben jelezte, a felülvizsgálati kérelmet pedig mellékletekkel együtt személyesen átadta a TVB-nek, valamint a technikai okokra hivatkozva a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő.
      [8] A bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 83. § (2) bekezdése és 84. § (4) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a felülvizsgálati kérelem a TVB-hez a határidő lejárta után érkezett meg, az állandó és következetes bírói gyakorlat szerint pedig választási ügyben határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
      [9] Az indítványozó 2010. december 17-én kelt alkotmányjogi panasza keretében alkalmazási tilalom megállapítása mellett kérte megsemmisíteni a Ve. több előírását az Alkotmány szintén több rendelkezésének sérelmére hivatkozással, mivel a támadott rendelkezések együttesen – illetve a bíróság eljárása – gyakorlatilag ellehetetlenítették jogorvoslati jogának gyakorlását (ezáltal a polgármester-választás során elszenvedett jogsérelmek orvosolását).

      [10] 1.2. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában felhívta az indítványozót, hogy panaszát az Alaptörvénynek megfelelően egészítse ki.
      [11] A kiegészített indítványban az indítványozó az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja [Abtv. 26. § és 27. §] szerinti hatáskörében kérelmezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzésének a megsemmisítését, illetve a Ve. 83. § (2) bekezdésének megsemmisítését.
      [12] Az indítványozó szerint a támadott bírósági döntés megsértette az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményét, mivel az ügyében tárgyalást nem tartottak, bizonyítékait érdemben nem bírálták el, csupán eljárási hibára utaltak; a Ve. 83. § (2) bekezdése pedig megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jogát, mivel a jogvitát csak az ésszerű elbírálás érdekében lehet időben korlátozni, de a két napos jogorvoslati határidő ezen követelményeknek nem felel meg. Egyebekben az indítványozó fenntartotta a korábban előterjesztett panaszában foglaltakat, tehát kérelmezte a Ve. 77. § (2) és (5) bekezdésének, 84. § (1) és (4) bekezdésének megsemmisítését, ugyanis szerinte sérti a jogorvoslathoz való jogát egyrészt a Ve. 77. §-a, mivel a kifogás benyújtásakor nem elég megnevezni a jogszabálysértés bizonyítékait, hanem azokat szintén be kell nyújtani; másrészt a Ve. 84. §-a, mivel a bírósági felülvizsgálati eljárásban kötelezően előírt ügyvédi képviselet egyrészt túlzó követelmény, másrészt a megfelelő jogi képviselővel való konzultáció időigényes; de a két napos jogorvoslati határidőn belül – amelybe a munkaszüneti nap is beleszámít, az igazolási kérelem előterjesztése pedig bármely esetre kizárt – ezeknek a követelményeknek való megfelelés nem várható el.

      [13] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. alapján megvizsgálta a kiegészített alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.

      [14] 2.1. Az átmeneti rendelkezések körében az Abtv. 73. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71–72. §-ban nem szabályozott további ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága e törvény rendelkezései alapján fennáll. A 74. § értelmében pedig a 26–27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető. Az Alkotmánybíróság a 3072/2012. (VII. 26.) AB végzésében kifejtette, hogy „az Abtv. 74. §-ából is – mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését – egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.” {3112/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [9]}
      [15] A fentiekre tekintettel a bíróság 2010. október 13-án kézbesített végzése megsemmisítésére irányuló – az Abtv. 27. §-a szerintinek minősülő – alkotmányjogi panasz benyújtására a panaszosnak nem volt jogosultsága, ezért az indítványt ebben a részében az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján vissza­utasította.

      [16] 2.2. Az alkotmányjogi panasz mellékleteként megküldött iratok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a HVB határozatával, a TVB határozatával és a bíróság végzésével kapcsolatban az indítványozónak részben eltérő – és adott esetben tartalmilag azok törvényességét is vitató – kritikái merültek fel. Emiatt a konkrét jogorvoslati alapeljárás eltérő – az indítványozó számára kedvezőbb – végeredménye abban az esetben sem lenne biztosítható, ha az Alkotmánybíróság a Ve. 83. § (2) bekezdését megsemmisítené és a konkrét ügyben alkalmazási tilalmat mondana ki.
      [17] Az Ve. támadott rendelkezéseivel összefüggésben az indítványozó által felvetett probléma – ti. hogy a Ve. 83. § (2) bekezdése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jogát, mivel a jogvitát csak az ésszerű elbírálás érdekében lehet időben korlátozni, de a két napos jogorvoslati határidő ezen követelményeknek nem felel meg – ugyanakkor olyan alapvető alkotmányjogi kérdést is érint, amelyhez hasonló kérdéssel az Alkotmánybíróság – a Ve. más rendelkezései vonatkozásában – korábban érdemben foglalkozott (és alkotmányellenességet, illetve mulasztást is megállapított [l. 24/1999. (VI. 30.) AB határozat; hasonló témában még: 1234/B/1995, 59/2003. (XI. 26.) AB határozat, 23/2005. (VI. 17.) AB határozat].
      [18] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában megfogalmazott feltételnek megfelel, és azt befogadta annak az alkotmányjogi kérdésnek az érdemi vizsgálata céljából, hogy a választási eljárásban a felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó két napos határidő – a szabályozás egyéb elemeit (ügyvédkényszer, bizonyítékok benyújtásának kötelezettsége) is figyelembe véve – biztosítja-e a jogorvoslati jog tényleges gyakorolhatóságát.

      [19] 2.3. Az Alkotmánybíróság a befogadást követően az indítvány megalapozott érdemi elbírálása érdekében beszerezte a közigazgatási és igazságügyi miniszter véleményét.

      [20] 3. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során megállapította, hogy az Országgyűlés 2013. április 8-i ülésnapján elfogadta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt. A törvény 367. § a) pontja a hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Ve.-t. Az indítványozó által elsősorban támadott – a Ve. 84. § (2) bekezdésbe foglalt – szabály megfelelője tartalmilag a törvény 209. § (1) bekezdésbe került, amely azonban – az alkotmányossági szempontból vitatott két napos határidő helyett – már arról rendelkezett, hogy „[a] kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz.”
      [21] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
      [22] A jelen ügyben a jogszabály felülvizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság annak másodlagos céljára tekintettel, a választási eljárásban alkalmazott jogorvoslati határidő, ezen keresztül – az adott szabályozási környezetben – a jogorvoslati rendszer hatékonyságának vizsgálata, a későbbiekben előforduló hasonló jogsértések megelőzése és ennek révén egyben az alkotmányos jogrend objektív védelme {vö. 3367/2012. (XII. 15.) AB végzés [13]} érdekében fogadta be. Mivel a Ve. 83. § (2) bekezdése nem csak formailag került hatályon kívül helyezésre, hanem a benne foglalt szabály más rendelkezésben tartalmilag sem maradt fenn, a Ve. egyéb támadott rendelkezései pedig nem önállóan, hanem ebben az összefüggésben képezték volna a vizsgálat tárgyát, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért a fenti rendelkezések alapján az eljárást megszüntette.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Lévay Miklóss. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/21/2010
          .
          Number of the Decision:
          .
          3167/2015. (VII. 24.)
          Date of the decision:
          .
          07/13/2015
          .
          .