English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00279/2019
Első irat érkezett: 02/08/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.35.029/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (mezőgazdasági támogatás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/03/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Kfv.IV.35.029/2018/6. számú ítélete megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó egységes területalapú támogatás kifizetése iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági ésVidékfejlesztési Hivatalnál. Az indítványozónál tartott helyszíni ellenőzés során rögzítésre került, hogy az indítványozó nem tartotta be a helyes mezőgazdasági előírásokat. A megismételt eljárásban az indítványozót a támogatási összeg visszafizetésére kötelezte. Az indítványozó a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A bíróság a keresetet elutasította, a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a Kúria a hatósággal szemben semmilyen magatartási elvárhatósági szintet nem támasztott és a hatóság által tanúsított kiszámíthatalan, átláthatatlan, és a kérelmező tévedésbe ejtésére alkalmas magatartását figyelmen kívül hagyta és azzal teljesen ellentétes jogalkalmazással elutasította a kérelmező felülvizsgálati kérelmét és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.IV.35.029/2018/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_279_2_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_279_2_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_279_0_2019_indítvány_anonimizált.pdfIV_279_0_2019_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3272/2019. (X. 30.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/15/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.15 16:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3272_2019 AB végzés.pdf3272_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.IV.35.029/2018/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó Magyar Zsolt György (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján (dr. Apor Roland ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kfv.IV.35.029/2018/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.462/2017/11. számú ítéletére, a földművelésügyi miniszter MVH4144-2/2016. számú határozatára és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 487/0601/9546/28/2014. számú határozatára is kiterjedő hatállyal, egyben kérve a támadott ítéletek, illetőleg határozatok végrehajtásának felfüggesztését is.

    [2] 1.1. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes (jelen ügy indítványozója) 2014-ben egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). A helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy az indítványozó több tábla vonatkozásában szándékosan megsértette a vonatkozó előírásokat. A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet 2014. december 18. napján átvette, arra észrevételt nem tett.
    [3] Az elsőfokú hatóság 2015. március 3. napján a gyommentes állapot megőrzésére vonatkozó követelmény szándékos, ismételt megszegése miatt a tárgyévre 100 százalékos támogatáscsökkentést rendelt el. A fellebbezési eljárás időtartama alatt az elsőfokú hatóság 2015. július 8. napján részben helyt adott az indítványozó kérelmének és támogatási összeget állapított meg. Ezt követően a másodfokú hatóság 2015. november 9. napján az elsőfokú hatóság a szankciót megállapító határozatát megsemmisítve új eljárás lefolytatását rendelte el a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv hiányosságai miatt. Az elsőfokú hatóság a jegyzőkönyvet kiegészítette (szintén nem tett rá észrevételt az indítványozó), majd 2016. március 8. napján újra 100 százalékos támogatáscsökkentésről döntött. Fellebbezés hiányában a határozat 2016. április 1. napján jogerőre emelkedett.
    [4] Ezt követően az elsőfokú hatóság 2016. július 6. napján a kifizetési kérelemnek részben helyt adó határozatát visszavonta, az indítványozó kérelmét elutasította és kötelezte a támogatás 15 napon belüli visszafizetésére. Az indítványozó fellebbezése folytán a határozatot az elsőfokú hatóság a jogkövetkezmény megváltoztatása nélkül módosította, amit az újabb fellebbezést követően a másodfokú hatóság helybenhagyott. A másodfokú hatóság rögzítette, hogy a támogatási kérelem kifizetésének részben helyt adó határozat nem vett figyelembe minden lényeges körülményt és az emiatt jogszabálysértő döntést a hatóság az irányadó egyéves határidőn belül vonta vissza.
    [5] Az indítványozó a keresetében a közigazgatási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését kérte, mivel álláspontja szerint körültekintően járt el. Indokolása szerint a vonatkozó normák szerint a kapott támogatást nem kell visszafizetnie, ha a támogatás kifizetésére hatósági – nem számítási – hiba miatt került sor. A bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság azért dönthetett a kifizetésről, mert ekkor még a 100 százalékos támogatáscsökkentési szankció nem emelkedett jogerőre. Azaz nem hibáról van szó, ellenben az indítványozó szándékosan sértette meg az előírásokat, ezért kötelező volt alkalmazni vele szemben a szankciót.
    [6] Az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Álláspontja szerint a hatóság – amely az ellenőrzési jegyzőkönyv birtokában döntött a kérelméről – az ő kárára javította ki a határozatát.
    [7] A Kúria a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Indokolása szerint az eljáró hatóság valóban hibázott, hibája abban állt, hogy a jogosultság tekintetében nem egységes határozatot hozott. Az ezzel ellentétes döntés jogszabályba ütközött. Ilyen jogszabálysértés esetén a vonatkozó törvényi előírás szerint döntését (az ügyfél terhére egy éven belül) módosítania kell vagy vissza kell vonnia. Az ítélet rögzíti, hogy a vonatkozó szabályozás szerint amennyiben az ellenőrzés nem fejezhető be a kifizetés előtt, akkor a jogosulatlan kifizetéseket vissza kell téríteni, továbbá azt is megállapította, hogy a 100 százalékos támogatáscsökkentés sem jogszerűtlen, illetőleg kiemelte, hogy a hatóság hibájából eredő visszafizetési kötelezettség csak akkor nem állna fenn, ha azt a mezőgazdasági termelő észszerűen nem vehette volna észre. Mivel az indítványozónak tudnia kellett a gyommentesítés elmaradásáról és annak következményeiről, így a visszafizetésre kötelezés a Kúria álláspontja szerint nem jogszerűtlen. Ezzel kapcsolatban az ítélet kiemelte, hogy az indítványozó nem a szükséges és elvárható gondosságot tanúsította. A területi támogatások garantált támogatások ugyan, de arra az ügyfélnek nincs alanyi joga, a jogosultsági feltételek meglétét pedig az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, ahogy a kérelemmel összefüggő állításokat is. A bíróság álláspontja szerint az eljáró hatóság hibája következményeinek felismerését illetően az indítványozó részéről hiányzott a jóhiszeműség.

    [8] 1.2. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban és a hiánypótlás során arra hivatkozott, hogy a támadott ítéletek és határozatok sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Álláspontja szerint az ügy lényege, hogy az MVH határozata visszavonható volt-e az indítványozó jogos gazdasági érdekének sérelmével arra hivatkozással, hogy fel kellett volna ismernie a jogszabályba ütközést. Szerinte a hatóságok és a bíróságok nem ruházhatják át ilyen módon a jogalkalmazói tevékenységet az eljárás alanyaira, jogértelmezési tevékenységük körében nem állíthatnak fel olyan gyakorlatot, amellyel az eljárás alanyait jogalkalmazói tevékenység ellátására kényszerítik. Erre ráadásul álláspontja szerint az ügyfél nem is képes, mert ahhoz különös szakértelem szükséges.
    [9] Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a Kúria az együttműködési kötelezettséget csak az ő esetében vizsgálta, ugyanezt a hatóság vonatkozásában nem tette meg.
    [10] Álláspontja szerint a Kúria önkényesen értelmezve a törvényt, olyan elvárhatósági szintet támasztott, amely a jogalkalmazás állami monopóliumát kényszerítette rá az indítványozóra, miközben a hatósággal szemben semmilyen magatartási elvárhatósági szintet sem támasztott, továbbá figyelmen kívül hagyta a hatóság kiszámíthatatlan, átláthatatlan és az indítványozó tévedésbe ejtésre alkalmas magatartását.

    [11] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
    [12] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára (Abtv. 27. §-a) alapította.

    [13] 2.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be. A jogi képviselővel eljáró indítványozó a jogi képviselő meghatalmazását csatolta. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés szerinti, a határozott kérelemre vonatkozó formai követelményeknek is.

    [14] 2.2. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
    [15] Az indítványozó azt állította, hogy a hatóságok és a bíróságok jogértelmezése miatt sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes hatósági és tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. Az alaptörvény-ellenességét azonban lényegében arra alapozta, hogy a hatóságok és a bíróságok máshogy értelmezték az adott ügyben irányadó jogszabályokat, mint az indítványozó. Az indítvány kizárólag olyan érveket tartalmaz, amelyeket a Kúria nyilvánvalóan értékelési körébe vont és az azzal kapcsolatos jogi álláspontját megindokolta. Mindez azt jelenti, hogy az indítványozó jelen esetben valójában a számára kedvezőtlen elutasító ítélet felülmérlegelését próbálta elérni az alkotmányjogi panasz segítségével. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben rámutat, hogy „[a]z alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal [már] nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}
    [16] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e ezeket a bizonyítékokat és érveket, illetve a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás, valamint az abból levont következtetés megalapozott-e. Ugyanígy azt sem vizsgálja, hogy a bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika általánosan elfogadott szabályaihoz {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4], az újabb gyakorlatból például: 3137/2017. (VI. 8.) AB végzés, Indokolás [10]}. Az indítvány olyan jogértelmezési kérdéseket kifogásol, melyek kétséget kizáróan törvényességi, és nem pedig alkotmányossági kérdések. Az Alkotmánybíróság tanácsa ezért megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ban foglalt feltételnek, mivel az sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel.

    [17] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
    [18] Az Alkotmánybíróságnak az indítvány visszautasítására tekintettel nem kellett döntenie az Abtv. 61. § (1) bekezdése szerinti végrehajtás felfüggesztése tárgyában előterjesztett kérelemről.

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/08/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. Kfv.IV.35.029/2018/6 of the Curia (agricultural subsidy)
      Number of the Decision:
      .
      3272/2019. (X. 30.)
      Date of the decision:
      .
      10/15/2019
      .
      .