Hungarian

Ügyszám: .	727/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 172/2010. (IX. 23.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2010/838 .

A döntés kelte: Budapest, 09/20/2010 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  az  Országos Választási  Bizottság  által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott  határozat ellen benyújtott kifogás alapján  meghozta  a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 338/2010. (IV.  23.)  OVB  határozatát – a jelen  határozatban  kifejtett indokok alapján – helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                   I.         Magánszemély  2010.  március  30-án  országos  népszavazási kezdeményezés   tárgyában   aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányát nyújtotta   be   az   Országos   Választási   Bizottsághoz   (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő  íven az  alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy azok  a bírók,   akiknek  jogerős  határozata  jogtalan  fogva  tartást eredményezett, bíróként ne dolgozhassanak tovább?”         Az  OVB  az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a  338/2010.  (IV.  23.) OVB határozatával megtagadta.  Az  OVB határozata  indokolásában kifejtette, hogy a kezdeményezés  nem felel  meg  az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdése  szerinti  egyértelműség  követelményének,  a  kérdés megvalósíthatatlan célra és az Alkotmány módosítására irányul.         A  választási  eljárásról szóló 1997.  évi  C.  törvény  (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a  kezdeményező –  a  törvényes  határidőn  belül –  kifogást  nyújtott  be  az Alkotmánybírósághoz. A kifogásban a kezdeményező vitatva az OVB álláspontját,  hivatkozott arra, hogy a kérdés egyértelmű,  nem jár  alkotmánymódosítással, és lehet törvényben  szabályozni  a bírói tisztség betöltésének feltételeit.                                   II.         1. Az Alkotmány figyelembe vett rendelkezései:     „2.  §  (1)  A  Magyar Köztársaság független,  demokratikus jogállam.     (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely  a népszuverenitást   választott   képviselői   útján,    valamint közvetlenül gyakorolja.”     „19.  §  (2)  Az  Országgyűlés a  népszuverenitásból  eredő jogait  gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.     (3) E jogkörében az Országgyűlés     a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;     b) törvényeket alkot;”     „28/B.  §  (1)  Országos népszavazás és népi  kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”     „50.  § (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve.  A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és  politikai tevékenységet nem folytathatnak.”         2. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:     „2.    §   Az   aláírásgyűjtő   ívek   mintapéldányát    az aláírásgyűjtés  megkezdése előtt – hitelesítés  céljából  –  be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”     „10.  §  Az  Országos  Választási Bizottság  megtagadja  az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha     a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,     b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,     c)  a  kérdés  megfogalmazása nem felel  meg  a  törvényben foglalt követelményeknek,     d)   ugyanazon   tartalmú  kérdésben   három   éven   belül eredményes országos népszavazást tartottak,     e)   az   aláírásgyűjtő  ív  nem  felel  meg  a  választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”     „13.  §  (1)  A népszavazásra feltett konkrét  kérdést  úgy kell    megfogalmazni,   hogy   arra   egyértelműen    lehessen válaszolni.”         3. A Ve. alkalmazott szabályai:     „130.   §  (1)  Az  Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.     (2)   Az   Országgyűlés  népszavazást  elrendelő,  valamint kötelezően  elrendelendő  népszavazás  elrendelését   elutasító határozata  elleni  kifogást  a határozat  közzétételét  követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve  –  az Országos   Választási  Bizottsághoz  benyújtani.  Az   Országos Választási  Bizottság  a  kifogás benyújtásáról  haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást  elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is.     (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az    Országgyűlés   határozatát   helybenhagyja,   vagy    azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,  illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                                  III.         A kifogás nem megalapozott.         1.   Az   Alkotmánybíróságnak  a  jelen   ügyben   irányadó hatáskörét  az  Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi   XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §- a  határozza  meg.  Az Alkotmánybíróságnak  a  kifogás  alapján lefolytatott  eljárása  jogorvoslati eljárás.  Ennek  során  az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és  rendeltetésével összhangban   –  a  beérkezett  kifogás  keretei   között   azt vizsgálja,  hogy  az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra  szánt kérdés  megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az  OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.         2.  A  jelen  alkotmánybírósági  vizsgálat  tárgyát  képező kérdés  alapján  a választópolgároknak olyan,  az  Országgyűlés hatáskörébe   tartozó   törvénymódosításról   kellene    állást foglalniuk,  amely megváltoztatná a bírói tisztség megszűnésére vonatkozó szabályokat. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény ugyanis a népszavazási kérdésben megfogalmazott tisztség-megszűnési jogcímet nem tartalmazza.     Az  Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben rámutat,  hogy  a kérdésről tartott eredményes népszavazás következtében a  bírák státuszára   vonatkozó   szabályozás  alapvető   rendelkezéseit kellene  megváltoztatni;  konkrétan: egy  jogviszony-megszűnési jogcímmel kellene a törvényt kiegészíteni.     A  bírák  jogállásának szabályozása ugyanakkor nem  pusztán törvényalkotási  (foglalkoztatási – munkajogi) tárgykör,  hanem az   Alkotmányon  alapuló  önálló  hatalmi  ágat   megtestesítő személyek függetlenségének személyi-szervezeti biztosítéka.  Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenségnek az Alkotmány 50. § (3) bekezdésében  foglalt elvével és annak garanciális  tartalmával több  határozatában foglalkozott. A döntések egyrészt a hatalmi ágak  elválasztásának alkotmányos szerkezetében a bírói hatalom helyzetének  sajátosságait, a külső  hatalmi  ágaknak  a  bírói hatalmat  érintő jogköreit, másrészt a bírói függetlenségnek  a bírósági    szervezeten   belüli   alkotmányossági    kérdéseit érintették.     Az  Alkotmánybíróság  határozataiban hangsúlyozta,  hogy  a bírói   hatalom,  amelyhez  a  bírói  függetlenség  kapcsolódik döntően  az  ítélkezésben ölt testet. A bírói  függetlenség  az ítélkezésre  vonatkozik;  a további  státusbeli  és  szervezeti garanciák  is a független ítélkezéshez szükségesek.  A  bírónak mindenkitől  –  más  bírótól  is –  függetlennek  kell  lennie, függetlenségét    garanciáknak    kell    biztosítani    minden befolyásolás  ellen,  származzék akár a  külső  hatalmi  jogkör gyakorlásától,  akár  a  bírósági  szervezeten   belülről.   Az Alkotmánybíróság állandó és következetes álláspontja,  hogy  az Alkotmány  50.  §-ának  (3) bekezdése alapján  a  minden  külső befolyásolástól  független  bírói  ítélkezés  feltétel  nélküli követelmény,  és lényegében abszolút alkotmányos védelem  alatt all. [Így: 53/1991. (X. 31.) AB határozat, ABH 1991, 266, 267.; 38/1993.  (VI. 11.) AB határozat, ABH 1993, 256, 261.; 17/1994. (III.  29.) AB határozat, ABH 1994, 84, 86.; 45/1994. (X.  21.) AB  határozat,  ABH 1994, 254, 256.; 627/B/1993. AB  határozat, ABH  1997,  767,  769.]  A jelen ügyben  vizsgált  népszavazási kérdés  nyomán szükségessé váló törvényi szabályozás  ezzel  az alkotmányi rendelkezéssel kerülne ellentétbe.         3.  Mindezek  alapján  –  az  Nsztv.  10.  §  b)  pontjában foglaltakra  figyelemmel – az Alkotmánybíróság  megállapította, hogy  az  OVB  jogszerű döntést hozott, amikor az aláírásgyűjtő íven  megfogalmazott kérdés hitelesítését megtagadta. Ezért  az Alkotmánybíróság a kifogást elutasította, s ennek megfelelően a Ve.  130.  §  (3)  bekezdésében foglalt  jogkörében  eljárva  a 338/2010.  (IV.  23.)  OVB határozatot – a  jelen  határozatban kifejtett indokolás alapján – helybenhagyta.         Az   Alkotmánybíróság  a  határozat  közzétételét  az   OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                                           Dr. Balogh Elemér       Dr. Paczolay Péter          alkotmánybíró    az Alkotmánybíróság elnöke,                       az aláírásban akadályozott                                Dr. Bihari Mihály                            alkotmánybíró helyett                                          Dr. Bragyova András          Dr. Holló András          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Kiss László              Dr. Kovács Péter          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Paczolay Péter           Dr. Lévay Miklós       az Alkotmánybíróság elnöke,    előadó alkotmánybíró                 az aláírásban akadályozott                 Dr. Lenkovics Barnabás                 alkotmánybíró helyett                                                        Dr. Stumpf István                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	172/2010. (IX. 23.)
Date of the decision: .	09/20/2010
.
.