Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01848/2019
Első irat érkezett: 11/18/2019
.
Az ügy tárgya: A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 44. § (2) bekezdés a) pontja és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.57/2019/20. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, TÉSZ)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/20/2020
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 44. § (2) bekezdés a) pontja és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.57/2019/20. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 15.B.18/2018/43. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 2018. november 26. napján tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélte a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával. Az indítványozó enyhítésért, a képviseletet ellátó védője elsődlegesen eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet egy nem releváns kérdésben megváltoztatta, azonban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés tekintetében helybenhagyta azt. Az indítványozót a sérelmezett kógens jogszabályi rendelkezés alapján ítélték tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre.
Az EJEB számos döntésében állást foglalt e büntetési nemmel kapcsolatban. Az indítványozó véleménye szerint a pacta sunt servanda elvéből következően, melyet az Alaptörvény Q) cikke fogalmaz meg, az Alkotmánybíróságnak akkor is követnie kell a strasbourgi joggyakorlatot, ha ez az Alkotmánybíróság precedens-határozataiból kényszerűen nem következne. A strasbourgi joggyakorlatot azért is figyelembe kell vennie az Alkotmánybíróságnak mert az Egyezmény a magyar jog szerves része, ugyanis az Egyezményt az 1993. évi XXXI. törvény közvetlenül inkorporálta a magyar jogrendszerbe. Az Alkotmánybíróság a gyakorlatával számos ügyben külön meg is erősítette az Egyezmény kötelező erejét. Ennek ellenére a konkrét ügy is jelzi, hogy a TÉSZ alkotmányosságáról a mai napig nem született döntés.
Ahogyan az EJEB kiemelte, a kínzás, embertelen bánásmód tilalma abszolút szerkezetű jog, megsérteni még rendkívüli állapotban sem lehet. Bár az államnak joga van a büntetőjog rendszerét meghatározni, az indíványozó álláspontja szerint a büntető hatalom nem korlátlan. Minden olyan büntetés, amely elveszi a szabadulás teljes reményét az elítélttől, a humánum minimumát is nélkülözi, mely súlyosan sérti az Egyezmény 3. cikkét, továbbá az Alaptörvény B) cikkében foglalt jogállamiság elvét, a Q) cikket, mely a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának biztosítását fogalmazza meg, valamint az indítványozónak II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való alapjogát. Továbbá a jogszabályi rendelkezés a III. cikk szerinti kínzás és embertelen bánásmód tilalmába ütközik..
.
Támadott jogi aktus:
    a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 44. § (2) bekezdés a) pontja
    Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.57/2019/20. számú ítélete
    Budapest Környéki Törvényszék 15.B.18/2018/43. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
Q) cikk
II. cikk
III. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1848_0_2019_inditvany.anonim.pdfIV_1848_0_2019_inditvany.anonim.pdf
.
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.