Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02005/2016
Első irat érkezett: 12/12/2016
.
Az ügy tárgya: A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek és a repülőtéri zajvédelemmel kapcsolatos kormányrendeletek elleni alkotmányjogi panasz (zajvédelem)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók az egyes repülőtéri zajvédelemmel összefüggő rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet; a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet; a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet; a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet; valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet ellen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozóknak a lakóhelyük fölötti légi forgalom súlyos anyagi hátrányt okotott, valamint egészségükre is ártalmas. Az indítványozók álláspontja szerint a lakóhelyük fölötti megnövekedett légi forgalom az érintett lakók egészségét súlyosan károsítja, a zajterhelés az előírt mérték többszöröse.
A támadott rendeletekkel az állam megsértette az Alaptörvény C) cikk (3) bekezdésében, az R) cikk (2) bekezdésében, a Q) cikk (2) bekezdésében, az egészséges környezethet való jogot, a magán és családi élethez való jogot és a tulajdonhoz való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    135/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az egyes repülőtéri zajvédelemmel összefüggő rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról
    366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének
    hasznosításának és megszüntetésének szabályairól
    176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének
    hasznosításának és megszüntetésének szabályairól
    284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
    a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
    53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének
    hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról
    27/2008. (XII. 3.) KvMV-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
    17/2016. (VI. 10.) NFM rendelet repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének
    hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet módosításáról
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
C) cikk (3) bekezdés
Q) cikk (2) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXI. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2005_6_2016_ind_kieg_aninimizált.pdfIV_2005_6_2016_ind_kieg_aninimizált.pdfIV_2005_3_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2005_3_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_2005_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_2005_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3173/2017. (VII. 14.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a határidők; közvetlenül hatályosuló norma
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/04/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.07.04 16:30:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3173_2017 AB végzés.pdf3173_2017 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság egyes repülőtéri zajvédelemmel összefüggő rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendeletnek a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendeletet érintő része, a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet, a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet, a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet módosításáról szóló 17/2016. (VI. 10.) NFM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1.1. Az indítványozók jogszabályok megsemmisítésére irányuló beadvánnyal, majd hiánypótlás keretében az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdésére a 26. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 32. § (2) bekezdésére hivatkozással alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Indítványozták egyes repülőtéri zajvédelemmel összefüggő rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 135/2016. (VI. 10.) Korm. rendeletnek a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendeletet érintő része (a továbbiakban: R1rész.), a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 366/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.), a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.), a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.), a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.), a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R5.), a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet módosításáról szóló 17/2016. (VI. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R6.) alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisí­tését.

      [3] 1.2. Az egyik indítványozó az általa jegyzett eredeti beadványban tájékoztatta az Alkotmánybíróságot a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (továbbiakban: Repülőtér) használatával kapcsolatosan okozott zajterhelés fokozódásáról. Ezzel összefüggésben hivatkozik a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott zajgátló védőövezetet jóváhagyó határozatra (a továbbiakban: Határozat), amely ellen másodmagával fellebbezéssel élt. Az eredeti beadvány benyújtásakor egyrészt per volt folyamatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a Határozatot érintően, másrészt a Határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában a Fővárosi Törvényszéken.
      [4] A jogvitáról szóló tájékoztatást követően az indítványozó azt kérte beadványában, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az R1rész.-t, az R2.-t, az R1.-t, az R4.-t és az R5.-t. Indoklásul azt hozta fel, hogy csak a fenti jogszabályok megsemmisítésével és a korábbiak ismételt érvényességével születhet racionális megoldás.

      [5] 1.3. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására az eredeti indítványt egy másik indítványozóval közösen kiegészítve kérték az 1.1. pont alatt megjelölt rendeletek megsemmisítését, egyúttal hivatkoztak az úgyszintén 1.1. pont alatt megjelölt Abtv. rendelkezésekre. Ezt követően tájékoztatást adtak az 1.2. pontban említett per alakulásáról, a megtartott tárgyalás lefolyásáról.
      [6] Hivatkoztak továbbá az Abtv. 26. § (2) bekezdésére azzal, hogy egyedi ügyben érintett személyekként sérülnek az Alaptörvényben biztosított jogaik; jogorvoslati lehetőség nincs számukra biztosítva és az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül „a mindenkori magyar államot képviselő kormány által, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem”.
      [7] Azt is állították, hogy az R1rész. megalkotásával – a leendő bírósági döntések eredményétől függetlenül – a jogsérelem beállt, elviselhetetlen mértékű zaj és környezetkárosítás érinti és terheli a légifolyosó alatt élőket.
      [8] Véleményük szerint az állam megsértette az Alaptörvény C) cikk (3) bekezdését, az R) cikk (2) bekezdését, amikor eltekintett a jogszabályok érvényre juttatásától, és engedi, hogy a Kormány alacsonyabb szintű, jogharmonizációs jogszabályokba rejtett intézkedésekkel felülírja az Alaptörvényt és a törvényeket.
      [9] Az R1rész. szerintük olyan módosítást vezetett az R1.-ben, amely ellentétes az Alaptörvény XX. cikkével, vagyis a testi és lelki egészséghez való joggal. Úgy gondolják, hogy a Q) cikk (2) bekezdése is sérül, mert a módosításra a nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésének álcája alatt került sor.
      [10] Végezetül – alaptörvényi rendelkezés megjelölése nélkül – utalnak tulajdonjogi sérelmükre, hisz a zajterhelés miatt ingatlanaik értéke jelentős mértékben csökkent.

      [11] 1.4. Az indítványozók az alkotmánybírósági eljárás alatt további indítvány-kiegészítéssel éltek.
      [12] Ebben egyrészt benyújtották a Határozatot érintően folyó perben tartott legutóbbi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, másrészt részletesen ismertették a korábbi tárgyaláson elhangzottakat.
      [13] Ezt követően utaltak arra, hogy a Repülőtér számára zajgátló védőövezet kijelölő határozat nélkül adtak ki környezetvédelmi működési engedélyt. Megismétlik állításukat, miszerint valamennyi általuk támadott jogszabály ellentétes az Alaptörvénnyel.

      [14] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. Ennek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi feltételeknek.
      [15] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően az Abtv. több rendelkezését is felhívták, de az indítvány tartalmából következően azt az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapították.

      [16] 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként abban foglalt állást, hogy az indítványozók által a Határozatot érintően indított per kizárja-e a kivételes panasz előterjeszthetőségét.
      [17] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti ún. kivételes panasz előterjesztése csak akkor lehetséges, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következik be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az Alkotmánybíróság a befogadási eljárás során is indítványhoz kötötten jár el. Ebből következően azt tekintette a jelen ügyben is meghatározónak, hogy az indítványozók jogsérelmüket a támadott jogszabályok hatályosulásából közvetlenül vezették le, amivel kapcsolatos kérelmüket önmagában nem negligálja a Határozatot érintő jogorvoslat.

      [18] 2.2. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az indítványt határidőben nyújtották-e be.
      [19] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése a benyújtásra az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül teremt lehetőséget.
      [20] Az R2. 2005. január 1-jén, az R3. 2004. április 1-jén, az R1. 1997. október 19-én, az R4. 2004. október 28-án, az R5. 2008. december 11-én lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsorolt jogszabályok hatálybalépése óta több mint 180 nap telt el, tehát az indítvány ezek vonatkozásában elkésett.
      [21] Az R6. 2016. június 13-án lépett hatályba, a rá vonatkozó indítványi kérelmet az eredeti, 2016. december 7-én postára adott beadvány nem tartalmazza, azt az indítványozók hiánypótlás keretében, mint további támadott jogszabályt jelölték meg. Az indítvány-kiegészítést 2017. február 2-án személyesen nyújtották be az Alkotmánybíróságon. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R6. esetében is több mint 180 nap telt el a hatálybalépés és az indítvány benyújtása között, így az elkésett.
      [22] Az Abtv. 30. § (4) bekezdése értelmében száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

      [23] 2.3. Az R1rész. 2016. június 13-án lépett hatályba, a rá vonatkozó indítványi kérelmet 2016. december 7-én nyújtották be, így az határidőben érkezettnek minősül.
      [24] Az R1rész. ugyan 2016. június 14-én hatályát vesztette, de a módosítás beépült az R1.-be, ezért a támadott szabályozás tartalma hatályosnak minősül.
      [25] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók által támadott szabályozás összesen nyolc szövegszerű módosítást tartalmaz, de az indítványozók nem jelölik meg, hogy az Alaptörvényben biztosított jogukat mely konkrét rendelkezés sérti, így az nem felel meg a határozott kérelem követelményének. Ennek hiányában az sem állapítható meg, hogy a támadott szabályozás adott rendelkezése hatályosul-e közvetlenül, és az sem, hogy van-e a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, így az indítvány nem felel meg az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. Az indítványozók által kezdeményezett és általuk az alkotmánybírósági eljárásban hivatkozott jogorvoslat nyomán hozott döntés jogerőre emelkedését követően lehetőség nyílik akár az Abtv. 26. § (1) bekezdés, akár az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz benyújtására.

      [26] 3. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/12/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3173/2017. (VII. 14.)
          Date of the decision:
          .
          07/04/2017
          .
          .