English
Hungarian
Ügyszám:
.
III/01208/2019
Első irat érkezett: 07/16/2019
.
Az ügy tárgya: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. § elleni bírói kezdeményezés (tartós ápolást végzők időskori támogatása)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/03/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 25. § alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. § megsemmisítését és alkalmazásának kizárását kérte.
A bíróság előtti eljárásban a perbeli felperes 24 évig saját otthonában gondozta tartósan beteg gyermekét. A tartós otthoni ápolás miatt az öregségi nyugdíj elérésével nyilvánvalóan a megállapított öregségi nyugdíj is sokkal szerényebben került megállapításra. A felperes 2006. október 29. napja óta részesül előre hozott öregségi nyugdíj ellátásban. A felperes kérelmet adott be, amelyben tartós ápolást végzők időskori támogatásra való jogosultság megállapítását kérte. Kérelmét a kormányhivatal a támadott rendelkezésre való hivatkozással utasította el, mivel álláspontja szerint a felperes nem felelt meg az abban foglalt feltételeknek.
Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés sérti a megkülönböztetés tilalmát, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. A bíróság álláspontja szerint a felperes alapvető jogai sérültek azáltal, hogy 1993. előtt nem volt törvényileg szabályozva a szociális törvény, hanem csak rendeleti szinten, ezért az 1993 előtti időszak nem számít bele a támogatási jogosultsághoz szükséges időbe. Sérültek a felperes jogai azáltal is, hogy az emelt összegű ápolási díjat nem 2005-től vette igénybe, hanem a 49/1996. (XI. 5.) Kt. rendelet alapján, a Gyest pedig nem kizálólag a 10/1982. (IV. 16.) Mt rendelet alapján kapta. A támadott jogszabályhelyen feltételként meghatározott ellátások tartalmában a felperes által igénybe vett ellátásokkal megegyeznek, így az azok közötti különbségtétel indokolatlan. .
.
Támadott jogi aktus:
    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés
XXIV. cikk
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1208_0_2019_inditvány_anonimizált.pdfIII_1208_0_2019_inditvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3310/2019. (XI. 18.) AB végzés
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: ítélt dolog (res iudicata); ápolást végzők időskori támogatása
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/29/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.29 16:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3310_2019 AB végzés.pdf3310_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírója (a továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő 61.K.30.005/2019. számú, társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásban az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44/A. §-a alaptörvény-ellenességét állapítsa meg és semmisítse meg, továbbá a támadott rendelkezés alkalmazását a 61.K.30.005/2019. számon folyamatban levő perben zárja ki.

    [2] 1.1. Az alapügyben megállapított tényállás szerint Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala mint elsőfokú hatóság 2018. szeptember 6. napján kelt határozatával az alapügy felperesének tartós ápolást végzők időskori támogatása iránti igényét elutasította, tekintettel arra, hogy az igénylő nem tudta igazolni az Szt. 44/A. § (1) bekezdése szerinti ellátások legalább 20 éven keresztül történő igénybevételét. Az igénylő fellebbezése nyomán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala mint másodfokú hatóság 2018. november 5. napján kelt határozatával helybenhagyta és a fellebbezést elutasította. A másodfokú hatóság rögzítette, hogy az igénylő csak 1993. március 1. napja és 2004. március 31. napja között, a minimálisan előírt 20 év helyett csak 11 év 34 napig részesült az Szt. 44/A. §-a szerinti ellátások valamelyikében, továbbá emelt összegű ápolási díjban sem részesült, mely jogintézmény csak 2005. szeptember 1. napjától került bevezetésre. A határozattal szemben az igénylő kereseti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, melyben az alperes Kormányhivatal határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Keresetében kitért arra, hogy tartósan beteg gyermekét összesen 24 éven át gondozta saját háztartásában, ez idő alatt munkaviszonyban nem állt, mivel gyermeke folyamatos odafigyelést és rendelkezésre állást igényelt. Keresetében kérte, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, ugyanis megítélése szerint az Szt. 44/A. §-a alaptörvény-ellenes. Az eljáró bíróság osztotta az igénylő érvelését, és az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte.

    [3] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint az Szt. 44/A. §-a ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, XV. cikk (1) és (5) bekezdéseivel, XXIV. cikkével és a XXVIII. cikk (7) bekezdésével. Az indítvány szerint az Szt. 44/A. §-a sérti a törvény előtti egyenlőség elvét azáltal, hogy „diszkriminálja és kirekeszti” a jogosultsági körből azokat, akiknek a jogosultsági feltételei nem az Szt. alapján kerültek megállapításra, jóllehet tartalmukban hasonló ellátásokat vettek korábban igénybe, és adott esetben a beteg gyermekük ápolása miatt nem tudtak munkaviszonyt létesíteni. Az indítványozó megítélése szerint a szabályozás sérti az R) cikk (2) bekezdésének azon elvét, hogy a jogszabályok mindenkire kötelezőek, mert kizár a jogosultságból bizonyos személyeket. A szabályozás ugyancsak ellentétes a XV. cikk (5) bekezdésével, mely a családok, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők védelméről szól. A szabályozás nincs összhangban a XXVIII. cikk (7) bekezdésével sem, hiszen az alperes hatóság a törvény rendelkezéseinek megfelelően járt el, amellyel szemben jogorvoslatnak nem lehet helye, és ezáltal végeredményben a XXIV. cikk sérelme is bekövetkezett, hiszen az alapügy alperese olyan jogszabályt volt köteles alkalmazni, melynek eredménye annak alaptörvény-ellenessége miatt a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelme lett. Az indítványozó idézte az Szt. 44/A. §-ához kapcsolódó jogalkotói indokolást is, mely alapján megítélése szerint egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotónak nem volt arra vonatkozó szándéka, hogy az igénylőt hátrányosan megkülönböztesse a szabály alkalmazása során, azonban azáltal, hogy a jogalkotó nem kellően körültekintően alkotta meg a hivatkozott jogszabályt, annak alkalmazása mégis alaptörvény-ellenes eredményre vezet.

    [4] 2. A bírói kezdeményezés részben érdemi elbírálásra nem alkalmas, részben ítélt dolognak (res iudicata) minősül.

    [5] 2.1. Az Abtv. 25. §-a szerint a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – abban az esetben kezdeményezi az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 25. §-ában és 52. §-ában előírt feltételeknek [vö. 3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [8]–[24]; 2/2016. (II. 8.) AB határozat, Indokolás [26]–[28]; 3064/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [8]–[13]} csak részben tesz eleget.
    [6] Az indítvány nem tartalmaz megfelelő, alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, XV. cikk (5) bekezdésével, XXIV. cikkével és a XXVIII. cikk (7) bekezdésével, ezért az indítvány ezen elemeiben nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti követelményének.
    [7] Az indítványozó az Szt. 44/A. §-ának a XV. cikk (1) bekezdésébe ütközését arra tekintettel állítja, hogy a tartós ápolást végzők időskori ápolására vonatkozó törvényi rendelkezés kizárja az ellátásból mindazokat, akik nem az Szt. szerinti ellátásokat vették korábban igénybe, még akkor is, ha az egyes ellátások tartalmukban hasonlóak voltak mint a törvényben kifejezetten nevesített ellátások, és az igénylők adott esetben a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekük saját háztartásukban történő ápolására tekintettel nem tudtak munkaviszonyt létesíteni.
    [8] Az Szt. 44/A. § (3) bekezdése a tartós ápolást végzők időskori támogatása havi összegét és a támogatás folyósításának feltételeit határozza meg, míg a (4) bekezdés azt rögzíti, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősül nyugellátásnak. Az Szt. 44/A. § (3) és (4) bekezdései ekként nem a tartós ápolást végzők időskori támogatására való jogosultság törvényi feltételeit rögzítik, ezért azok az indítványozó által megjelölt okból összefüggésben sem állhatnak az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelmét állító indítványi elemmel. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy a bírói kezdeményezés ebben az elemében nem teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja szerinti követelményét.

    [9] 2.2. Az Szt. 44/A. § (1) és (2) bekezdésének XV. cikk (1) bekezdésébe ütközését állító indítványi elemmel összefüggésben az Alkotmánybíróság az alábbiakat emeli ki. Az Alkotmánybíróság az indítványozó végzésének meghozatalát (2019. július 1. napja) követően fogadta el a 25/2019. (VII. 23.) AB határozatát, melyben vizsgálta az Szt. 44/A. § (1) és (2) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangját, és alkotmányos követelményként állapította meg, hogy „a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti.” Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kiemelte, hogy önkényes, és ezáltal az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétes eredményre vezet az Szt. 44/A. § (1) bekezdésének azon értelmezése, „amely kizárólag az Szt. 44/A. § (1) bekezdése szerinti ellátási formák valamelyikének korábbi igénybevételével tekinti igazolhatónak, hogy az igénylő legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét.” (Indokolás [50]) Ezen alkotmányos követelmény a jelen bírói kezdeményezés alapját képező eljárásban is megfelelően alkalmazandó.
    [10] Az Alkotmánybíróság éppen ezért megállapította, hogy a bírói kezdeményezés az Szt. 44/A. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a XV. cikk (1) bekezdésével összefüggésben ugyan teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés szerinti követelményét, azonban ítélt dolognak (res iudicata) minősül, tekintettel arra, hogy a bírói kezdeményezés az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alaptörvény ugyanazon rendelkezésére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozással kéri az alaptörvény-ellenesség megállapítását. Az Alkotmánybíróság ezért az Szt. 44/A. § (1) és (2) bekezdésére vonatkozó indítványi elem XV. cikk (1) bekezdésébe ütközését állító részében az Abtv. 31. § (1) bekezdése szerinti törvényi feltétel fennállását állapította meg.

    [11] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 64. § d) és f) pontjai alapján visszautasította.
    [12] Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Szt. 44/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasította, az Alkotmánybíróságnak a támadott jogszabályi rendelkezésnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 61.K.30.005/2019. számú ügyben való alkalmazásának kizárásáról nem kellett rendelkeznie.

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      07/16/2019
      Subject of the case:
      .
      Judicial initiative against Section 44/A of the Act III of 1993 on Social Administration and Social Benefits (old age support for persons engaged in providing permanent care)
      Number of the Decision:
      .
      3310/2019. (XI. 18.)
      Date of the decision:
      .
      10/29/2019
      .
      .