Az indítvány lényege:
A Debreceni Ítélőtábla az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 869. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől kezdődő hatályú megsemmisítése iránt.
A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények tárgyában indult büntetőügy 102 vádlott ellen volt folyamatban. Az ügyben az Egri Törvényszék hozott elsőfokú ítéletet 7.B.30/2015/7137. számon. A fellebbezések folytán jelenleg 4 ügyben van a Debreceni Ítélőtábla előtt folyamatban az eljárás. Ezen felül ugyanezen elkövetői kör vonatkozásában további büntetőügyek vannak folyamatban.
Az indítványozó bíró az ügy jogi előzményeihez ismertette a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatban megfogalmazott azon alkotmányos követelményt, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. § (6) bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjában megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. Ismertette továbbá a 21/2016. (XI. 30). AB határozatot, mely alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. A 25/2017. (X. 17.) AB határozat szerint azokban az ügyekben, melyek a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat közzétételekor folyamatban voltak, vagy azt követően indultak, de nem esnek a Be. módosított szabályának hatálya alá, a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményt alkalmazni kell. Az alkalmazási kötelesség alól csak kényszerítő okon alapuló kevés kivétel képzelhető el.
Az eljáró bíró előadása szerint a Debreceni Ítélőtábla az eddig jogerősen befejezett ügyek mindegyikében a Kúria gyakorlata és a hatályos eljárási törvény alapján vizsgálta az alkotmányos követelményt. Ezen határozatok meghozatala során a 2024. december 10-én meghozott 3001/2025. (I. 21.) AB határozatot nem ismerhette, mely új helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság ugyanis újraértelmezte az ügy fogalmát, azt lényegesen szélesebb körben meghatározva, mint azt a Be. és annak indokolása, valamint az azon alapuló bírósági gyakorlat eddig meghatározott. Ezen alkotmánybírósági határozat alapján jelen ügyben már valamennyi büntetőügy egyetlen ügynek számít, és bármely terheltet érintően a nyomozás során hozott határozat felülbírálatában történő bírói részvétel valamennyi terheltre nézve kizárási okot alapozhat meg.
Az eljáró bíróság szerint megállapítható, hogy jelenleg olyan átmeneti rendelkezések vannak az alkalmazandó, hatályos Be.-ben, amelyek az Alkotmánybíróság felfogása szerint ütköznek a pártatlan bírósághoz, így a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogokkal. A támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága, illetve annak félretétele, valamint az esetleges figyelembevétele a bírósági eljárásban teljes jogbizonytalanságot eredményezett. A bíróság a fentiek alapján az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a C) cikk (1) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének és a XXIV. cikk (1) bekezdésének és XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állítja. .
. |