Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00890/2014
Első irat érkezett: 05/05/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzése, valamint a 2011. évi CCIII. törvény 15. és 16. §-ai elleni alkotmányjogi panasz (töredékszavazatok-országos lista)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/05/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) 15. és 16. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a Kúria Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzésével - amely érdemi vizsgálat nélkül elutasítta az indítványozó felülvizsgálati kérelmét az NVB 1044/2014. számú határozatával szemben - összefüggésben terjeszti elő.
A Vjt. támadott rendelkezései a töredékszavazatok megállapítását, illetve az országos listáról megszerezhető mandátumok kiosztását szabályozzák.
Az indítványozó kifejti, hogy a támadott rendelkezések alapján a választási rendszer bizonyos egyéni szavazatokat kétszer vesz figyelembe az eredmény megállapításakor, ami annak befolyásolásához vezet. Az indítványozó - korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva - előadja, hogy szerinte a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény XXIII. (1) bekezdésében, illetve a 2. cikk (1) bekezdésében foglaltakat..
.
Támadott jogi aktus:
    az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § 16. §
    a Kúria Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIII. cikk (1) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_890_0_2014_inditvany.anonim.pdfIV_890_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3152/2014. (V. 9.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1977
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/06/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.05.06 14:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. §-a és 16. §-a – az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére és 2. cikk (1) bekezdésére alapított – alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján, 2014. május 1-jén alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál, az Alkotmánybírósághoz címezve.
      [2] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban azt kérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 15. §-a és 16. §-a alaptörvény-ellenességét, mivel álláspontja szerint ezen jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdését.

      [3] 2. Az alkotmányjogi panasz közvetlen előzményéhez tartozik, hogy az indítványozó 2014. április 15-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), melyben előadta, hogy álláspontja szerint „az Alaptörvény nem tartalmaz arra lehetőséget, hogy a választópolgárok által leadott szavazatokat a választási eredmény megállapításakor manipulálják, azaz a szavazókörökben kialakult eredményeket ilyen vagy olyan módon módosítsák, a szavazókörökben leadott szavazatokat ide-oda tologassák”. Erre hivatkozva kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a „választási eredményt az Alaptörvényben foglaltak szerint” állapítsa meg.
      [4] Ezen kifogást a Nemzeti Választási Bizottság a 1044/2014. számú határozatával a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kifogás nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakat, vagyis az indítványozó elmulasztotta megjelölni a megsértett jogszabályt, és előadni a jogszabálysértés bizonyítékait. Az NVB határozata tartalmazta a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, és e körben rámutatott, hogy a bírósági felülvizsgálat során a jogi képviselet kötelező.
      [5] Az NVB 1044/2014. számú határozata ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelemben azonban nem a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását sérelmezte, hanem a Vjt. 15. § és 16. §-ait kifogásolta. A Kúria 2014. április 22. napján hozta meg a Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzését, melyben érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozó felülvizsgálati kérelmét, mert azt érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta. Döntésében a Kúria rámutatott, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, melynek elmaradása a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményez. Kitért a Kúria az indokolásában arra is, hogy az indítványozó által kezdeményezett pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását a Ve. nem teszi lehetővé, mert ezen kérelem szabályszerű elbírálása a Ve. szerinti határidők betartását veszélyeztetné, ezek túllépésével pedig a Kúria a választási eljárás alapelveit sértené meg. Mivel az indítványozó a felülvizsgálati kérelmét az előírt, kötelező ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, pártfogó ügyvéd kirendelésének pedig nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
      [6] Az indítványozó 2014. május 1-jén a Kúria Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzése ellen terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján, mely az Alkotmánybírósághoz 2014. május 5-én érkezett. Az alkotmányjogi panasz a Vjt. 15. §-a és 16. §-a alaptörvény-ellenességét állította. Alkotmányjogi panaszában az indítványozó elsődlegesen amellett érvelt, hogy indítványa teljesíti az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott törvényi feltételeket. Több korábbi alkotmánybírósági határozat idézésével látta alátámasztottnak azt, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdésével (választói akarattal, közvetlenséggel és a választójog egyenlőségével).

      [7] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a Vjt. 15. §-a és 16. §-a alaptörvény-ellenességét állítja.

      [8] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek nem felel meg.
      [9] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz elbírálásának előfeltétele, hogy a támadott jogszabályi rendelkezéseket az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazzák. Megállapítható, hogy sem az NVB 1044/2014. számú határozatában, sem a Kúria Kvk.II.37.502/2014/2. számú végzésében a támadott jogszabályi rendelkezések nem kerültek alkalmazásra. Az NVB és a Kúria érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntéseket hozott, a megsértett jogszabályhelyek, és az ezt alátámasztó bizonyítékok megjelölésének, illetve a kötelező ügyvédi képviselet hiánya miatt.
      [10] Megjegyzi ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy jelen alkotmányjogi panasz benyújtását követően, az alkotmányjogi panasszal érintett egyik jogszabályi rendelkezés – a Vjt. 15. § (1) bekezdés b) pontja – alkotmányosságát érdemben vizsgálta az IV/870/2014. számú ügyben hozott határozatával.

      [11] 5. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tanácsa járt el. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján a befogadás visszautasítása esetén rövidített indokolással ellátott végzést hoz.
      [12] Az Alkotmánybíróság a fentiekre figyelemmel az Abtv. 56. § (1) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/05/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3152/2014. (V. 9.)
          Date of the decision:
          .
          05/06/2014
          .
          .