Hungarian

Ügyszám: .	1434/B/1997
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 30/1999. (X. 13.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1999/411 .

A döntés kelte: Budapest, 10/05/1999 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  önkormányzati  rendeletalkotási  eljárás alkotmány-  és  törvényellenességének  vizsgálatára   irányuló indítvány alapján meghozta a következő                                                          határozatot: 1.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy  az  önkormányzati rendeletalkotás  eljárási  szabályainak  megsértéséből   adódó törvényellenesség  vizsgálatát csak  a  közigazgatási  hivatal vezetője  kezdeményezheti. E tekintetben az  alkotmánybírósági eljárás  megindítására  való  jogosultság  kizárólag  a  helyi önkormányzatokról  szóló 1990. évi  LXV.  törvény  99.  §  (2) bekezdés a) pontján alapul. 2.   Az   Alkotmánybíróság  Szatymaz  Község  Önkormányzatának Képviselő-testülete  által alkotott  5/1996.  (IV.  25.)  KT., 14/1996.  (XII.  19.) KT., 12/1997. (XII. 15.)  KT.,  13/1997. (XII.  15.)  KT., 14/1997. (XII. 15) KT., 16/1997. (XII.  18.) KT.    rendeletek    alkotmányellenességének   megállapítására irányuló   indítványt   elutasítja,  a   törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet pedig visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 489/1997. és 3532/1997. számon kiadott válaszainak, továbbá  a Belügyminisztérium  301-691/1997. számon  kiadott  álláspontja törvényellenességének megállapítására irányuló  indítványt  is visszautasítja. Az   Alkotmánybíróság  e  határozatát  a   Magyar   Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. 1.   Az  indítványozó  települési  képviselő  Szatymaz  Község Önkormányzatának  számos  rendelete vizsgálatát  kezdeményezte formai   okból,   a   rendeletalkotási  eljárást   sérelmezve. Álláspontja  szerint a helyi iparűzési adóról  szóló  12/1997. (XII.  15.)  KT.,  a  vállalkozók  kommunális  adójáról  szóló 13/1997.  (XII.  15.)  KT.,  az  idegenforgalmi  adóról  szóló 14/1997.  (XII.  15) KT., a gyermekek védelmével,  a  gyámügyi igazgatással  kapcsolatos 16/1997. (XII. 18.)  KT.  rendeletek megalkotása során az önkormányzat alkotmány- és törvénysértést követett  el  azzal,  hogy nem tartotta be  a  szervezeti-  és működési  szabályzatának azt a rendelkezését, amely szerint  a rendelettervezeteket   az  azt  tárgyaló   képviselő-testületi ülések  előtt  közszemlére kell tenni.  Sérelmezi  továbbá  az egyes rendelettervezetek előterjesztése és képviselő-testületi tárgyalása  közötti  idő rövidségét, továbbá  a  rendeletekben szereplő  dátum elírását. Mindezeken túlmenően az indítványozó képviselő a képviselő-testület munkájának további számos "jogi problémáját"  ismerteti.  Az  indítványozó  panaszaival   több fórumot  is  megjárt, de számára kedvező választ  nem  kapott. Ezért   indítványban  kéri  a  Csongrád  Megyei  Közigazgatási Hivatal  489/1997.  és 3532/1997. számon kiadott  válaszainak, valamint  a  Belügyminisztérium 301-691/1997.  számon  kiadott álláspontjának  törvényességi vizsgálatát is. Az  indítványozó kérelmét  az  Alkotmány 42. § és 44. §-ára, valamint  a  helyi vnkormányzatokról   szóló   1990.   évi   LXV.   törvény    (a továbbiakban:  Ötv.)  16.  § (2) bekezdésének  és  18.  §  (2) bekezdésének    sérelmére   alapozza,    és    a    rendeletek megsemmisítését kéri. Az indítványozó később újabb kérelmet nyújtott be, amelyben  – szintén arra hivatkozva, hogy a rendelettervezetet a képviselő- testületi  ülés  előtt  nem tették közszemlére  –  indítványát kiterjesztette  újabb  két rendelet –  az  ivóvíz-szolgáltatás díjával  kapcsolatos –, az 5/1996. (IV. 25.) KT. és a 14/1996. (XII.  19.)  KT.  rendelet vizsgálatára  is.  Az  indítványozó véleménye,   hogy   az   alkotmánybírósági   gyakorlatból   az következik, hogy kérelmei megalapozottak. 2.  Az indítványozó az utóbb említett 5/1996. (IV. 25.) KT. és a   14/1996.   (XII.  19.)  KT.  rendeletekkel  összefüggésben tartalmi   alkotmányellenesség  megállapítására  is   kérelmet nyújtott  be.  Ezt  az  indítványát az  Alkotmánybíróság  –  a 2/B/1998. AB határozatában – utasította el (ABK 1999.  április 147.).                               II. Az  indítványozó  által  hivatkozott  alkotmányi  és  törvényi rendelkezések a következőek: Az Alkotmány szerint: "42.  § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint  a megye   választópolgárainak  közösségét  megilleti   a   helyi önkormányzás  joga.  A helyi önkormányzás  a  választópolgárok közösségét   érintő   helyi  közügyek   önálló,   demokratikus intézése,  a  helyi  közhatalomnak a lakosság  érdekében  való gyakorlása." "44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott    képviselőtestület   útján,    illetőleg    helyi népszavazással gyakorolják." (...) Az Ötv. értelmében: "16.   §   (1)  A  képviselő-testület  a  törvény  által   nem szabályozott  helyi társadalmi viszonyok rendezésére,  továbbá törvény    felhatalmazása   alapján,   annak    végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában,  illetőleg  a helyben szokásos  –  a  szervezeti  és működési   szabályzatban  meghatározott  –   módon   ki   kell hirdetni." (...) "18.  §  (1)  A  képviselő-testület  a  működésének  részletes szabályait  a  szervezeti  és  működési  szabályzatról   szóló rendeletében határozza meg. (2)  A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak  a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen  tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való  bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és  az  ott felmerült   kisebbségi  véleményekről  tájékoztatni   kell   a képviselő-testületet."                              III. Az indítvány megalapozatlan. 1.  Az  indítványozó hat önkormányzati rendelet megalkotásához kapcsolódóan   állít   alkotmány-   és   törvénysértést.    Az Alkotmánybíróság érdemben csak az alkotmánysértés tekintetében folytatta le az eljárást. Az  Alkotmány  42.  §-a  a  helyi önkormányzáshoz  való  jogot határozza  meg,  a 44. § (1) bekezdés pedig az önkormányzáshoz való  jog közvetett és közvetlen gyakorlásának formáiról szól. A   helyi   önkormányzáshoz   való   jog   képviselő-testületi gyakorlásának  egyik  központi  eleme  a  rendeletalkotás,  az önkormányzat   a   helyi   közügyek  rendezésére   jogszabályt alkothat.  Ugyanakkor az Alkotmány ezen, de más  rendelkezései sem  szólnak az önkormányzat rendeletalkotási eljárásáról.  Az indítványozó által felvetett probléma és az Alkotmány 42. § és 44. §-a között összefüggés nincs, ezért az Alkotmánybíróság  a Szatymazi  önkormányzat 5/1996. (IV. 25.) KT., 14/1996.  (XII. 19.)  KT.,  12/1997. (XII. 15.) KT., 13/1997. (XII. 15.)  KT., 14/1997.  (XII.  15) KT., 16/1997. (XII. 18.)  KT.  rendeletei alkotmányellenességének  megállapítására   irányuló   kérelmet elutasította. 2.  Az Alkotmánybíróság visszautasította azt a kérelmet, amely arra  irányult,  hogy  az  Alkotmánybíróság  állapítsa  meg  a rendeletalkotási eljárás törvényellenességét. Az   önkormányzat  rendeletalkotási  eljárását  keretjellegűen törvények  szabályozzák. A jogalkotásról szóló 1987.  évi  XI. törvény   (a   továbbiakban:  Jat.)  42.   §-a   szerint:   az önkormányzati rendelet előkészítésének, a tervezet  társadalmi vitájának,  továbbá a rendelet megalkotásának a szabályait  az önkormányzatokról  szóló  törvény és  végrehajtási  rendelete, valamint  az  önkormányzat szervezeti és működési  szabályzata tartalmazza.  Az  Ötv. a képviselő-testület  működése  körében több kérdést is szabályoz. Az önkormányzati képviselő-testület a  törvény keretei között nagyfokú önállósággal rendelkezik  a tekintetben, hogy a rendeletalkotási eljárás részletszabályait miként határozza meg. Az Ötv. 18. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület  a  működésének  részletes   szabályait   a szervezeti   és  működési  szabályzatról  szóló   rendeletében határozza meg. Az   Alkotmánybíróság  jelen  ügy  kapcsán  rámutat,  hogy  az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv. 98. §- a  szerint  nem  az  Alkotmánybíróság, hanem  a  közigazgatási hivatalok  feladata. Az Ötv. a közigazgatási hivatal  vezetője számára  számos,  a törvénysértést megelőző, kiküszöbölő  jogi eszközt  biztosít.  Ennek  keretében  lehetőség  van  a  valós tényállás  feltárására (az Ötv. 17. § (2) bekezdése szerint  a jegyző   köteles  megküldeni  a  képviselő-testület   üléséről készült  jegyzőkönyvet  a közigazgatási hivatal  vezetőjének); lehetőség  van  az  esetleges  törvénysértés  megszüntetésének kezdeményezésére  (az  Ötv.  99. §  (1)  bekezdése  szerint  a közigazgatási  hivatal  vezetője ennek érdekében  felhívja  az érintettet),  és végső soron arra, hogy (az  Ötv.  99.  §  (2) bekezdés   a)   pontja   alapján)  a   hivatal   vezetője   az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a törvénysértő önkormányzati rendelet   felülvizsgálatát.  A   közigazgatási   hivatal   az önkormányzati   működés   jogszerűségének   vizsgálata   során vizsgálja,    hogy    az    önkormányzat    betartotta-e     a rendeletalkotási   eljárás  szabályait,   ha   e   tekintetben alkotmány-   vagy   törvénysértést  észlel,  kezdeményezi   az Alkotmánybíróság  eljárását  (lásd.  pl.  az  1038/H/1997.  AB határozatot ABH 1998. 1038.). Mindezeket  figyelembe véve az Alkotmánybíróság a következőket jegyzi  meg.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989.  évi  XXXII. törvény  (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja értelmében  az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az  állami irányítás    egyéb    jogi   eszköze   alkotmányellenességének vizsgálata  tartozik. Az Abtv. 1. § h) pontja lehetővé  teszi, hogy  az  Abtv.-be foglalt hatáskörökön kívül,  törvény  egyéb hatásköröket  is  megállapítson az  Alkotmánybíróság  számára. Ennek  alapján  az  Ötv.  99.  §  (2)  bekezdés  a)  pontja  a közigazgatási   hivatal  vezetőjének  biztosít  indítványozási jogot  a törvénysértő önkormányzati rendelet vizsgálatára.  Az Abtv.   és  az  Ötv.  vonatkozó  rendelkezéseinek  összevetése alapján  megállapítható,  hogy a  törvényi  szabályozás  külön kezeli  az  alkotmányellenesség (Abtv. 1. §  b)  pont)  és  az önkormányzati rendelet törvényellenességének (Ötv. 99.  §  (2) bekezdés   a)  pontja)  vizsgálatát.  Az  előbbi  esetben   az Alkotmánybíróság  eljárását  az  Abtv.  21.  §  (2)  bekezdése szerint  bárki indítványozhatja, az utóbbi esetben az  eljárás kezdeményezője   a   közigazgatási  hivatal   vezetője.   Arra tekintettel, hogy az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a törvénysértő önkormányzati rendelet egyben alkotmánysértő,  az Alkotmánybíróság  bárki  indítványára  lefolytatja  az  érdemi vizsgálatot   akkor   is,   ha   az   indítványozó    valamely önkormányzati   rendelet   normatív   tartalma    tekintetében törvénysértést  állít  (annak ellenére, hogy  a  közigazgatási hivatal vezetője szerint a törvénysértés nem áll fenn). Az  indítványozási jog vonatkozásában más a megítélése  annak, ha az indítványozó azt állítja, hogy az önkormányzati rendelet magasabb  szintű jogszabállyal ellentétes (Alkotmány  44/A.  § (2)  bekezdés)  és  más,  ha  azt,  hogy  az  önkormányzat   a rendeletalkotás    eljárási    szabályaitól     eltért.     Az Alkotmánybíróság   álláspontja   szerint   az    önkormányzati rendeletalkotás    szabályainak    betartásával    kapcsolatos indítványozási  jog a közigazgatási hivatal vezetőjének  –  az Ötv.-ben biztosított tájékozódási, intézkedési lehetőségeit is figyelembe  véve  – kizárólag az Ötv. 99. §  (2)  bekezdés  a) pontján  alapul.  A köztársasági megbízott indítványa  alapján járt   el   az  Alkotmánybíróság  a  31/1992.  (V.   29.)   AB határozatának  (ABH  1992. 352.) és  a  közigazgatási  hivatal vezetőjének indítványára az 1038/H/1997. AB határozatának (ABH 1998.  1038.)  a  meghozatala során  is.  Az  Alkotmánybíróság mindkét   esetben  az  önkormányzati  rendelet  megalkotásával kapcsolatos eljárási problémát vizsgált. A  jelen  ügy  irataiból megállapítható, hogy a  közigazgatási hivatal   –   az   indítványozó  által   felvetett   problémák tekintetében   a   törvényességi  ellenőrzést   elvégezte.   A közigazgatási hivatal egyes rendeletek vonatkozásában  valóban észlelte,  hogy a Szatymazi Önkormányzat az SZMSZ  32.  §  (3) bekezdésébe    foglalt,   a   rendelettervezetek   közszemlére tételével    kapcsolatos   rendelkezésétől    eltért,    ezért intézkedett   a  rendeletalkotási  eljárás  SZMSZ-be   foglalt szabályainak  betartása  érdekében.  A  közigazgatási  hivatal egyebekben  megállapította, hogy a  jelzett  "jogi  problémák" félreértésen  alapulnak. A közigazgatási hivatal  vezetője  az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Az     Alkotmánybíróság     a     rendeletalkotási     eljárás törvényellenességének  megállapítására  irányuló  kérelmet  az indítványozási  jog  hiánya  miatt  –  a  föntiek  alapján   – visszautasította. 3.  Az Alkotmánybíróság főbb hatásköreit az Abtv. tartalmazza. Sem   az   Abtv.,   sem   más   törvény   nem   biztosít    az Alkotmánybíróságnak olyan hatáskört, amely alapján a  Csongrád Megyei  Közigazgatási Hivatal 489/1997. és  3532/1997.  számon kiadott   válaszainak,   továbbá  a  Belügyminisztérium   301- 691/1997.    számon    kiadott   álláspontja    törvényességét vizsgálhatná.  Az  Alkotmánybíróság az erre irányuló  kérelmet hatáskörének hiányában visszautasította. Az  Alkotmánybíróság  határozatának a Magyar  Közlönyben  való közzétételét  az Abtv. 1. § b) pontja és az  Ötv.  99.  §  (2) bekezdés  a)  pontja szerinti indítványozási  jog  értelmezése miatt rendelte el.   Dr. Holló András                      Dr. Kukorelli István   előadó alkotmánybíró                         alkotmánybíró                                                         Dr. Kiss László                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	30/1999. (X. 13.)
Date of the decision: .	10/05/1999
.
.